Kereső toggle

Gyilkosság- és tüntetéshullám Jugoszláviában

Kampányterror

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Ellenzékiek üdvözlik Vuk Draskovicsot egy tiltakozó megmozduláson Belgrádban. Milosevics utódjának készül    Fotó: Reuters

Tiltakozási hullám indult Belgrádban, miután a kormány támadást indított a
független jugoszláv média ellen. Milosevicsék legutóbbi lépéseiket a
Jugoszláviában év eleje óta tartó gyilkosságsorozat legújabb áldozatának halála
után kezdeményezték. A kulcsemberek ellen elkövetett merényletek Pavle Bulatovics
belügyminiszter meggyilkolásával kezdődtek, majd Zeljko Raznatovics – ismertebb
nevén Arkan kapitány – lemészárlása következett (Hetek 2000. január 22., Végeztek a Tigrissel). Zika Petrovicsot,
a jugoszláv légitársaság (JAT) elnökét belgrádi otthona előtt lőtték le
ismeretlen tettesek. Az ő meggyilkolása azonban egyelőre érthetetlen, hiszen soha nem
foglalkozott politikával, s a közéletben sem vállalt aktív szereplést. Elemzők
szerint Petrovics bűne valószínűleg az lehetett, hogy a Milosevics család baráti


köréhez tartozott.



Ellenzékiek üdvözlik Vuk Draskovicsot egy tiltakozó megmozduláson Belgrádban.
Milosevics utódjának készül    Fotó: Reuters

A jugoszláv hatóságok az összes említett ügyben kiemelt nyomozást folytatnak –
a mai napig eredmény nélkül. A legújabb, Újvidéken elkövetett merényletnek Bosko
Perosevics, a vajdasági tartományi kormány elnöke volt az áldozata. Ő volt a
Milosevics vezette Jugoszláv Szocialista Párt újvidéki csoportjának a vezetője is. A
merénylőt ez esetben a helyszínen elfogták, s kiderült róla, hogy a főleg
egyetemistákból álló ellenzéki szervezet, az Otpor (Ellenállás) aktivistája,
valamint a Vuk Draskovics által vezetett ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom tagja. A
lakásán tartott házkutatás során röplapokat és egy terrorizmussal foglalkozó
brosúrát foglalt le a rendőrség. Az elkövető egyébként a helyi piac biztonsági
embere volt, de szabadnapos lévén elvegyült a tömegben, és akkor rántotta elő
kiskaliber? fegyverét, amikor Perosevics egy mobilhívás miatt félrehúzódott a
többi politikustól – mondta el egy magát megnevezni nem kívánó szemtanú a
független Beta hírügynökségnek. A Szerb Szocialista Párt terrorcselekménynek
minősítette a merényletet, amelynek hátterében véleménye szerint valószínűleg a
NATO vagy valamely nyugati szövetségese állhat.

A mérsékelt politikusnak tartott 42 éves Bosko Perosevics pártja főbizottságának
tagja volt, s nemrégiben vette át az újvidéki pártszervezet irányítását. A
jugoszláv állami szervek ezek után kezdeményezték az Otpor mozgalom betiltását,
arra hivatkozva, hogy politikai gyilkosságokat támogat. Az egyetemista szervezet
vezetői kifejezték ugyan tiltakozásukat, ám ennek ellenére megkezdődtek a
letartóztatások, illetve ezzel párhuzamosan hadjárat indult az Otport támogató
független média ellen.

Az ellenzék számára a "B2 92" nev? független rádió betiltása jelentette a
legnagyobb érvágást. Ez az állomás az állami hírforrások ellensúlyozására jött
létre a boszniai háború idején a nyugati kormányok támogatásával. A
rádióállomás bezárása tiltakozásokat váltott ki, amelyek kezdetén a rendőrség
megpróbált durván beavatkozni, hogy a tömeget megfélemlítéssel távol tartsa az
eseményektől. Ez a taktika azonban nem vált be – Szerbia nagyvárosaiban azóta
rendszeresek a több ezres tüntetések.

Az eset kapcsán az egyik belgrádi kormánypárt, a Jugoszláv Egyesült Baloldal
terrorizmusellenes törvény elfogadását kezdeményezte – belgrádi kormánypárti
politikusok újabban ugyanis terrorszervezetnek titulálják az Otport. A tervezet
lényege, hogy a terroristának tartott szervezetekkel szemben egyfajta rövidített
eljárás keretében lehet eljárni. A hírt Nebojsa Vujovics jugoszláv külügyi
szóvivő is megerősítette, és nyilatkozatában a közel egy éve átmeneti
ENSZ-igazgatás alatt álló szerbiai Koszovó tartományt a terrorizmus európai
központjának nevezte.

Vuk Draskovics időközben külföldi kapcsolatai kiépítésén fáradozik. A jelenleg
ellenzéki vezetőnek számító politikus telefonbeszélgetést folytatott Georgiosz
Papandreu görög külügyminiszterrel a szerbiai helyzetről – erősítették meg magas
rangú athéni diplomáciai források a Beta belgrádi hírügynökségnek. Az ellenzéki
vezetők a Jabloko meghívására hamarosan Moszkvában is hivatalos látogatást tesznek.

A csoport tagjai között lesz a Nyugat által leginkább támogatott ellenzéki
politikus, Zoran Dzsindzsics, a Demokrata Párt elnöke is, aki – nem kis meglepetést
okozva – a ljubljanai Delo cím? napilapnak adott interjújában "baklövésnek"
minősítette a NATO múlt évi beavatkozását. Szerinte Milosevics azt a
frusztráltságot használta ki, amelyet a 20. században folytatott erőtlen szerb
nemzetiségi politika idézett elő. "Megfizettünk vele az idegengyűlölet és a
radikalizmus évszázadáért" – vélte Dzsindzsics. A demokratikus Szerbia azonban a
többséget jelenti, míg Milosevics a problémás kisebbséget képviseli, ezért a
Nyugatnak nem szabadna a Miloseviccsel kapcsolatos viszonyát az állam egészére
vonatkozó politikaként meghatározni. "Mi nem vagyunk Szomália, ahol
kísérletezgetni lehet, hiszen nálunk az emberek Európa-barát beállítottságúak.
Azonban nyilván nem tekintik barátnak azokat, akik bombázzák őket" – magyarázta
Dzsindzsics.

Koszovóval kapcsolatban is folyamatosan változnak a dolgok. Az amerikai szenátus
megszavazta azt a republikánus javaslatot, amely szerint, ha nem történik változás a
térségben, akkor jövő év közepétől ki kell vonni az amerikai katonákat, és be
kell fejezni az akció pénzügyi támogatását. A javaslatot annak ellenére fogadták
el, hogy a Clinton-kormányzat minden tagja és magas rangú NATO-tisztviselők is
igyekeztek lebeszélni róla a szenátust. A szavazáson a demokrata párti szenátorok
egy csoportja is támogatta a tervet.

Közben a legjelentősebb koszovói politikai tömörülés megtartotta első
tisztújítását, amelyen Hashim Thaqit választotta vezetőjévé, míg a párt neve
Koszovói Demokratikus Párt lett. Thaqi ismét kiállt a jelenleg átmenetileg
ENSZ-igazgatás alatt álló dél-szerbiai tartomány függetlensége mellett. Bírálta a
szerb hatóságokkal szembeni békés ellenállás politikáját, amelyet az elmúlt
évtizedben Ibrahim Rugova (Thaqi jelenlegi fő politikai ellenfele) képviselt. Ellenezte
Koszovó felosztását és a – többek között szerbek részére kialakítandó –
etnikai enklávék létrehozását is. Thaqi cáfolta a nemzetközi sajtóban többször
is megfogalmazott állításokat, melyek szerint pártjának vezetői korrupciós ügyekbe
keveredtek, illetve gyilkosságokhoz és emberrablásokhoz is közük volt. A
többségében albánok lakta Koszovóban ma is szinte mindennaposak a nem albán
nemzetiség? lakosság elleni atrocitások, ami miatt tavaly június óta több mint 210
ezren menekültek el Szerbiába és Montenegróba – olvasható az ENSZ Menekültügyi
Főbiztosságának (UNHCR) közleményében. Az AFP hírügynökség jelentése szerint ez
volt az első alkalom, hogy egy nemzetközi szervezet ilyen jelleg? felmérést
készített a nem albán nemzetiség? koszovói lakosság körében.

Dennis McNamara, az UNHCR balkáni megbízottja hangsúlyozta: mivel a szervezet nem
rendelkezik adatokkal minden egyes menekültről, ezért elképzelhető, hogy 10-15
százalékkal több személyről van szó, mint amennyi a jelentésben szerepel.
Szerbiában mintegy 180 ezer többségében szerb állampolgár keresett menedéket,
további 30 ezren pedig Montenegróba menekültek. A NATO Jugoszlávia elleni
légicsapásainak kezdetekor a szerbeken kívül romák, goránok (muzulmán szlávok) és
montenegróiak hagyták el koszovói otthonukat.

Olvasson tovább: