Kereső toggle

Nagyhatalmi játszmák és a magyar izraeli diplomáciai kapcsolatok

Hullámzó barátság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Horn Gyula és Móse Arensz külügyminiszterek aláírják az Izrael és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok újra felvételéről szóló okmányt 1989-ben. Hatnapos háború után hu-szonkét év szünet    Fotó: MTI

A frissen alakult zsidó állam és a kommunista diktatúra előtti utolsó hónapjait
élő Magyarország között ígéretesen indultak a kapcsolatok. 1948. május 21-én a
Magyar Köztársaság Minisztertanácsa egyhangúlag úgy döntött, hogy
"...hozzájárulását adja a független zsidó állam elismeréséhez..." Később
megegyeztek a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, a nagykövetek cseréjéről és a
nagykövetségek létrehozásáról. A pozitív magyar álláspontban minden bizonynyal
szerepet játszott az, hogy a Szovjetunió szintén Palesztina felosztása – és ezzel
Izrael állam – mellett szavazott az ENSZ Közgyűlésében. A szovjet álláspont
furcsa logikát követett, a Szovjetunió ugyanis abban volt érdekelt, hogy a nyugati
befolyás gyengüljön a Közel-Keleten. Mivel akkoriban Nagy-Britannia volt a vezető
közel-keleti nagyhatalom, a britek pedig nyíltan arabpártiak voltak, ezek után


kézenfekvő volt, hogy a Szovjetunió a brit- és arabellenes Izraelt támogatja.



Horn Gyula és Móse Arensz külügyminiszterek aláírják az Izrael és Magyarország
közötti diplomáciai kapcsolatok újra felvételéről szóló okmányt 1989-ben.
Hatnapos háború után hu-szonkét év szünet    Fotó: MTI

A diplomáciai kapcsolatok első lépéseként Izrael prágai követét, Ehud Avriélt
hazánkba is akkreditálta, aki 1949. január 31-én adta át megbízólevelét Szakasits
Árpád köztársasági elnöknek. A követ elutazása után az erdélyi származású
Péterfi Endrét nevezték ki Izrael első budapesti konzuljának.

Technikai okok miatt a magyar érdekeket akkoriban a jugoszláv főkonzulátus képviselte
Izraelben. A Jugoszláviával történt szakítás, a Rajk-per előkészületei azonban
ezt hamarosan lehetetlenné tették, s 1949 júliusában Belgrád jegyzékben közölte:
"A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság az ellene irányuló ellenséges politika
miatt nem kívánja tovább képviselni a Magyar Köztársaság érdekeit Izraelben."

Magyarország 1950 májusában nyitotta meg saját nagykövetségét, egy politikailag
kedvezőtlen időszakban. "Eleinte Izrael részt vett a gyarmatosítás elleni harcban a
britek ellen, és a Szovjetunió úgy gondolta, hogy mint új antikolonialista állam, mi
is csatlakozni fogunk ehhez a ligához. Ez nem vált be: az ötvenes évek elejétől
kezdve egyre nyilvánvalóbbá vált Izrael Nyugat iránti elkötelezettsége. Ezt
követően a Szovjetunió politikai és ideológiai megfontolásokból mindig az arab
országokat támogatta, és bennük látta a nyugatellenes térhódítás
lehetőségét" – jellemezte a Heteknek az ötvenes évek politikai hangulatát Slomo
Marom volt izraeli nagykövet, aki vezérkari tiszt volt az 1956-os szuezi válság
idején.

A Nasszer egyiptomi elnök által kiprovokált 1956-os szuezi háború utáni fagyos
viszony 1959-től kezdett enyhülni, miután New Yorkban az ENSZ közgyűlés
ülésszakán sor került az addigi legmagasabb szint? diplomáciai találkozóra Sík
Endre és Golda Meir külügyminiszterek között. A találkozó eredményeként a
diplomáciai missziók élére újra követek kerültek, stabilizálódott a kereskedelmi
forgalom nagyságrendje, és magyar műszeripari kiállításra is sor került Izraelben.
A magyar hatóságok 1960 első hét hónapjában 203 kivándorlási engedélyt adtak ki
Izraelbe, és 1961-ben elutazhattak Izraelbe az első magyar különtudósítók is.

A kétoldalú kapcsolatok azonban hamarosan ismét megrekedtek. 1967 júniusában a
hatnapos villámháború során Egyiptom, Szíria és Jordánia súlyos katonai vereséget
szenvedett Izraellel szemben.

"A Szovjetunió azt a tényt, hogy ilyen óriási mértékben melléfogott, hogy egész
közel-keleti vállalkozásának sokéves törekvése kudarcot vallott, hogy a
kliensállamai mind vereséget szenvedtek egy néhány napos háborúban, csak
nagyarányú és látványos politikai lépésekkel tudta és kívánta csökkenteni. Az
arabokkal való szolidaritásnak szerintük nem volt más kifejezési eszköze, mint az,
hogy megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel" – értékelte a kialakult
politikai helyzetet a Nehéz föld cím? dokumentumfilmben Zádor Tibor egykori külügyi
főosztályvezető, az izraeli magyar nagykövetség diplomatája az ötvenes években.

Amikor a Szovjetunió bejelentette a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Izraellel,
hangszórós autók járták Moszkva utcáit, hogy közöljék a hírt a járókelőkkel.
Június 12-én a magyar kormány is megtette az első lépést a diplomáciai kapcsolatok
felszámolásához.

"Felhívtak a Külügyminisztériumba Dr. Beck István osztályvezetőhöz, aki szóbeli
jegyzéket adott át az izraeli kormány részére, melynek a lényege az volt, hogy ha az
izraeli kormány nem szünteti meg a Szíria elleni hadjáratot, akkor az a veszély áll
fenn, hogy Magyarország megszünteti a diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Másnapra
kérték a választ – emlékezett vissza David Giladi újságíró, az akkori izraeli
nagykövetség élén álló ügyvivő. – Egy héttel a hadjárat elindulása után Beck
István újra felhívott, hogy sajnálattal közli: a magyar kormány elhatározta, hogy
megszünteti a diplomáciai kapcsolatait Izraellel."

1967-től 1984-ig minimálisra korlátozódott a két ország közötti viszony;
diplomáciai képviseletek hiányában a kereskedelmi, kulturális és tudományos
kapcsolatok is szüneteltek. A nyolcvanas évek közepétől Magyarország kereste a
nyitás lehetőségét a nyugati világ felé, és ezt a Szovjetunióban elhúzódó
hatalmi válság, a beteg pártfőtitkárok uralkodása megkönnyítette. "Horn Gyula
külügyminiszter elmesélte, hogy a magyar–izraeli kapcsolatok felvétele lényegében
része volt a gorbacsovi irányváltásnak. A döntés, hogy érdekképviseleti szinten
helyreállítjuk a viszonyt, a Szovjetunióval való egyeztetés után történt meg"
– emlékszik viszsza a nyolcvanas évek végére Slomo Marom.

1987 májusában a magyar külügyminisztériumban tervbe vették a magyar–izraeli
kapcsolatok rendezésének lehetséges módjait. Több javaslat is született a
diplomáciai kapcsolatok fokozatos helyreállítására. A legsikeresebb ötlet
kitalálója Görög János nemzetközi jogász volt, aki azt ajánlotta, hogy svéd
diplomáciai csatornákon keresztül tudják meg Jeruzsálemtől, hajlandóak lennének-e
a magyar féllel semleges helyen találkozni. A válasz pozitív volt, és Svédország
bécsi nagykövetségének könyvtárában létre is jött a találkozó a Jesajahu Anug
helyettes külügyi államtitkár vezette öttagú izraeli küldöttséggel. A titkos
tárgyalás híre azonban kiszivárgott, és a Tel Aviv-i rádió közölte is. Kovács
László akkori külügyminiszter-helyettes a történtek ellenére a tárgyalások
folytatását javasolta Görög Jánosnak.

1987. szeptember 14-én Bernben a küldöttségvezetők jegyzéket váltottak, amelyben
rögzítették, hogy érdekképviseleti irodákat nyitnak egymás országaiban a két
ország közötti gazdasági, kereskedelmi, kulturális és humanitárius kapcsolatok
javítása érdekében. 1988. március 15-én mindkét fővárosban megnyíltak az
irodák. Izrael első budapesti képviselője Slomo Marom volt.

1989 őszén, egy csütörtöki napon Horn Gyula akkori külügyminiszter az
ENSZ-közgyűlés ülésszakára készülve megkérdezte Móse Arensz izraeli
külügyminisztert, el tudna-e látogatni Magyarországra, még mielőtt New Yorkba
utaznának a közgyűlésre. Móse Arensz elfogadta a meghívást, és szeptember 14-én
Horn Gyulával folytatott tárgyalásai után aláírta a teljes kör? diplomáciai
kapcsolatok helyreállításáról szóló egyezményt.

A magyar kormány Görög Jánost jelölte ki az izraeli nagykövetség élére, az
izraeli kormány pedig a már 1988 óta tevékenykedő Slomo Maromot nevezte ki budapesti
nagykövetnek, akit Izrael Államának korábbi rendőrfőkapitánya követett a
nagykövetség élén, majd a hivatásos diplomata, volt oslói nagykövet, Joel Alon
következett. A most tavasszal állomáshelyére érkezett Várnai Shorer Judit nagykövet
asszony személyében ismét hivatásos diplomata képviseli az izraeli érdekeket
Magyarországon.

Interjúnk Görög János volt izraeli magyar nagykövettel: Titkos
kiegyezés a padlásszobában

Olvasson tovább:

  • Homoszexuális szál került A szépség és a szörnyeteg új adaptációjába

    Március 23-án kerül a magyar mozikba A szépség és a szörnyeteg klasszikus tündérmese legújabb feldolgozása. A Disney ezúttal egy élőszereplős musicalben kelti életre a klasszikus mesét. A nyíltan homoszexuális rendező, Bill Condon azonban nem tudta megállni, hogy ne tegyen bele egy meleg...
  • Dilemma 2024

    „A sport a vérünkben van. A magyar sport az akarat és a tettrekészség kiemelkedő példája, a bátorság és a győzni akarás szimbóluma, már több mint egy évszázada” – adja meg az érzelmi felütést a 2024-es budapesti olimpia internetes oldala, hangsúlyozva persze azt is, hogy az ötkarikás játékok...
  • Törökország az újévi vérfürdő után

    2017 első óráiban az Iszlám Állam újra hallatott magáról: Isztambulban közel negyven halálos áldozattal járó vérfürdőt rendezett a kalifátus terroristája, aki lapzártánkkor még szökésben van.