Kereső toggle

Két éve tart a csapáshullám

Tartós áradás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A jelenlegi tiszai árhullám valószínűleg minden tekintetben rekordot dönt: az
előrejelzések szerint a következő hetekben minden eddigi csúcsot meg fognak haladni a
vízszintek, és az ellenük való védekezés is minden eddiginél többe fog kerülni. A
munkálatok folytatása és a sok helyütt kritikus állapotban lévő gátak
megerősítése – amin közel tizenötezer ember fáradozik – naponta átlag 300
millió forintba kerül, de a megfeszített munka ellenére is 414 ember kényszerült
otthona elhagyására. Szakértők szerint az idei vízkárokkal szembeni védekezésre
kirendelt 38,3 milliárd forint nem lesz elegendő, ugyanis az eddigi védekezés már 17
milliárd forintot emésztett fel.

Az országot évről évre csapásként sújtó ár- és belvíz eddig egyébként több
mint százmilliárd forintnyi kárt okozott az államnak, a lakosság és az agrár-,
illetve a közlekedési szektor vesztesége azonban ennél is nagyobb.



Falu a Bodrogban. Fékezhetetlen természet    Fotó: Reuters

Továbbra is Tokaj és Szolnok térségében a legkritikusabb a helyzet. Szolnoknál
április 21-ére várják a tetőzést, a víz szintje akár a 10,2 métert is elérheti.
Ahol már bekövetkezett a tetőzés a folyón, a homokzsákokat nem a gátak
magasítására, hanem azok megerősítésére használják. Így – szakértők szerint
– az árhullám sehol nem fogja túllépni a kiépített védvonalakat, bár az apadás
során még előfordulhat gátszakadás. Ezzel együtt némileg csökkent a belvízzel
elöntött területek nagysága az országban: jelenleg 255 ezer hektár van víz alatt,
melyből 162 ezer hektár a vetésszántó.

A gátak megerősítésére, a vizek szivattyúzására naponta 280 millió forintot
fordít a szaktárca, s ez az összeg emelkedhet abban az esetben, ha hosszan elnyúló
lesz az ár levonulása. Az első hallásra igen nagy összegnek tűnő 280 milliós napi
tétel a több mint 13 ezer fő munkabéréből, a több mint ezer munkagép
üzemeltetéséből, homokzsákok vásárlásából és a szivatytyúk üzemeltetéséből
áll öszsze. Jó hír azonban, hogy az a gátszakasz (a Felső-Tisza vidéke), ahol az
első nagy áradás után elkezdték a gátak javítását, most jól vizsgázott,

a közép-Tisza-vidéki szakaszon azonban súlyos károk keletkeztek.

A kormány bejelentette, hogy mindenképpen biztosítja a vészhelyzet elhárításához
szükséges összeget. Az említett 38 milliárd forintot – a tavalyi eljáráshoz
hasonlóan – a tárcák költségvetésének 2 százalékos lefaragásával
"teremtette" elő a kormány, az általános tartalékhoz egyelőre nem nyúlnak. A
vízügyi tárca számlaszámára eddig mintegy egymillió forint érték? pénzügyi
felajánlás érkezett.



Kitelepített Tisza menti lakosok. Amikor a homokzsákok már nem segítenek
    Fotó: MTI

A tavalyi árvízhullámok 100 milliárd forintos kárt okoztak a polgároknak és az
önkormányzatoknak. A tavaszi ár- és belvízkárok 34,4, a nyári esőzések és
viharok okozta veszteségek pedig 33,2 milliárd forintot tettek ki. Az állami
költségvetés 33,4 milliárd forinttal járult hozzá a védekezéshez és a károk
enyhítéséhez.

Mint lapunknak a szaktárca egyik munkatársa elmondta: megvan az esélye annak, hogy a
védekezésre fordított összeg a beruházásoktól, beindult projektektől vonja el a
pénzt, így azok a tavalyihoz hasonlóan az idén is elmaradhatnak.

A vizes kálvária 1998 őszén kezdődött, amikor a megáradt folyók 170 települést
árasztottak el, a hó pedig 400 településen okozott súlyos károkat – áll a
Belügyminisztérium beszámolójában. A tavaszi esőzések és viharok 2,7 milliárdos
védekezési költséget követeltek, és a károk helyreállítása 30,5 milliárd
forintot emésztett fel (ehhez a kormány 20,7 milliárd forinttal járult hozzá). A
heves esők és a viharok 28 ezer lakóházat károsítottak, és több ezer épület
össze is dőlt, miközben több mint 4 ezer embert ki kellett költöztetni a
lakóházából. 1700 önkormányzati létesítmény vált részben vagy egészben
lakhatatlanná. Eközben az agrárium is jelentős károkat volt kénytelen elkönyvelni:
115 ezer hektáron semmisült meg vetemény, és több ezer haszonállat pusztult el. De a
víz elsodort gátakat is, alámosta az utakat, a vasúti pályákat; megfertőződtek a
kutak, víz alá került számos temető. A védekezésben több mint 20 ezer fő,
köztük a honvédség, tűzoltóság emberei és karitatív, illetve civil szervezetek
képviselői segédkeztek. Széles kör? összefogás volt jellemző a helyi lakosság
körében, emellett közmunkások ezrei vettek részt a védekezésben és a
helyreállításban. A mezőgazdasági károk 30, az önkormányzati tulajdonú utak 50, a
védekezés költségének 100 százalékát vállalta át az állam.

Nemcsak az érintett lakosokat és önkormányzatokat sújtották a vízkárok, hanem a
biztosítótársaságok is keményen fizettek: a bajba jutottaknak mintegy 6 milliárd
forintot utaltak át, ezenfelül 5 milliárdnyi "árvízkötvényt" jegyeztek le
abból a 10 éves futamidej? államkötvényből, amelyet az árvízkárok enyhítésére
bocsátott ki az állam. Azok, akiknek a lakóháza kárt szenvedett, kevés kivétellel
visszaköltözhettek helyreállított vagy újjáépített otthonukba. A károsodott utak,
hidak, kompok helyreállítását nem vállalta fel teljesen az állam, ezért a munka a
helyi önkormányza- tok forrásainak megfelelő ütemben halad.

A hivatalos szervek mellett a különböző civil csoportok is nagy segítséget
nyújtanak a védekezésben, illetve a károk csökkentésében. Mint azt Sulyán Péter,
az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) központi ügyeletének vezetője elmondta,
számos lehetőség nyílt a lakosság előtt az árvízkárosultak megsegítésére. A
KHVM, a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat is bankszámlát nyitott a
segélyek fogadására, a tárgyi felajánlásokat pedig a Ferihegyi út 264-be lehet
eljuttatni, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára.

A mentéshez civil csoportok, iskolák és magánszemélyek is csatlakoztak. (Akik a
továbbiakban kívánnak csatlakozni, azok a vízügyi igazgatóságoknál tudnak
jelentkezni, ahol a koordinálás zajlik. Itt eligazítást kapnak felszereltségüktől
és felkészültségüktől függően arról, hogy milyen módon tudnak bekapcsolódni a
munkába.) Eddig 6500 önkéntes, nem hivatalos személy segített a munkálatokban. Ők
önkormányzati döntéstől függően vagy közmunka, vagy társadalmi munka keretében
segítenek. Vannak speciális munkaköröket ellátó csoportok is: a segédmunkásoktól
kezdve a hobbibúvárokon keresztül a segélyeket terítő karitatív munkásokig.

Tavaly alakult egy civil csoport Budapesten, az Árvízkárosultakat Segítő Iroda,
melynek vezetője Galambos Róbert. Az elmúlt évben jelentős segítséget nyújtottak
több érintett településen. Galambos lapunknak elmondta, hogy idén is készülődnek,
ám a mentésben nem sokat tudnak tenni, mivel az helyi feladat. "Annak nem sok értelme
van, hogy harminc pesti lemenjen vidékre homokzsákokat megtölteni. Erre ott a
honvédség, a helyi önkéntesek és más csoportok, akiknek ez a dolguk. Ott
szakemberekre van szükség. Inkább akkor tudunk valamit érdemben nyújtani, amikor már
lement az ár. Ezt megelőzően azonban elkészítettünk egy kampánytervet, mely által
szeretnénk felindítani minél több lakost, hogy a maga módján járuljon hozzá a
helyreállításhoz. Ezt úgy hívjuk, hogy szemléletkampány. Egyrészt a sajtón
keresztül, másrészt figyelemfelkeltő matricák kibocsátásával szeretnénk a
célunkat elérni. Ezeket a Hírker fogja terjeszteni" – mondta. Galambos nem tud
más, az övékhez hasonló magánkezdeményezésről.

Marosvásárhelyi tudósításunk: A román katasztrófák titka

Olvasson tovább: