Kereső toggle

A kelet-európai rohadt almák nem kellenek Haideréknek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Interjú Andreas Pribenski politológussal, az Osztrák Tudományos Akadémia Délkelet-Európai
Intézetének volt budapesti igazgatójával.

– Mi az általános vélemény Ausztriában a Schüssel-látogatásról?

– Schüssel minden eszközt bevet annak bebizonyítására: nem igaz, hogy a koalíció
káros az országnak, illetve, hogy csak elszigetelés az eredménye. Ez az esemény nekik
nagyon fontos, a magyar kormány pedig nagy szolgálatot nyújt belpolitikailag Schüsseléknek.


– Hasonlít egymásra a Csurka-féle magyar MIÉP és a Haider-féle osztrák FPÖ?

– Egyrészt a MIÉP nem közismert sem Ausztriában, sem az FPÖ politikusai körében.
Különbség a két párt között, hogy a szabadságpárt nyíltan nem antiszemita,
illetve nem tesz nyíltan antiszemita kijelentéseket. Megtanulták ugyanis, hogy ez nem
szalonképes a nyilvánosság előtt. Hasonlóak viszont az úgynevezett "antipolitikában".
Ez azt jelenti, hogy propagandisztikusan elutasítják az eddigi politikai kultúrát,
mondván egyfajta radikalizmussal: lopnak a politikusok, korrupt a közélet, s nem a nép
érdekeit képviselik a vezetők stb. Hasonlóan nem bíznak a reprezentatív demokráciában,
ezért inkább a közvetlen választások hívei. Haider meg is fogalmazta ezt már a "Harmadik
köztársaság" cím? munkájában, hogy személyek spontán kiválasztásában és
azok egyenes megválasztásában bízik.

– Az új osztrák kormány munkájában fel lehet fedezni a haiderizmust?

– Az az igazság, hogy most elég nagy nyomás alatt van a kormány, ezért nagyon
óvatosan nyúlnak egyes területekhez. Azonban már a gazdasági területen érezhető,
hogy hangsúlyeltolódás történt. Ugyanis olyan szociális reformokat vezetnek be,
amelyek leginkább a szegényeket érintik, természetesen előnytelenül. De az is
jellemző lépés például, hogy tervezik a választható polgári szolgálatok megszüntetését
a katonaságnál. Emögött is határozott ideológia érhető tetten.

Egyébként nagyon különös helyzet alakult ki most Ausztriában, a múlt héten
hirdette meg Haider az úgynevezett "kiugrási" elméletét. Ez azt jelenti, hogy ha
nem kellenek az uniónak, akkor úgyis kirúgják őket, azaz Ausztriát a szövetségből,
ha pedig ez történik, akkor sem történik semmi. De ide vehető a szabadságpárti
infrastrukturális miniszter kijelentése, aki a csatlakozni kívánó kelet-európai országokat
egyszerűen rohadt almákhoz hasonlította, akik romlást hoznának az egészséges almákra,
azaz a nyugat-európai országokra. Ezzel az ilyen politikusok az Ausztriában fellelhető
idegenellenességre építenek. Az osztrákoknak ugyanis identitásproblémájuk van:
nehezen tudják feldolgozni, hogy jönnek a "Nyugatba" (értsd unióba) azok a
kelet-európai országok, akik eddig felnéztek Ausztriára, mint a Nyugat megtestesítőjére.
Hol marad a különbség – teszik fel az önérzetes és kissé irigységet is mutató kérdést
az emberek maguknak. Az FPÖ erre az érzésre játszik rá.

– Haider háttérbe vonulása Ön szerint valóságos visszalépés a politikától,
vagy csak stratégiai, ideiglenes döntés?

– Egyes elemzők szerint kettős stratégiája van Haideréknek. Egyrészt szeretnék
bizonyítani, hogy nem nehéz az FPÖ-nek kormányozni, ezért támogatják az ÖVP–FPÖ-kormányt.
Másrészt készülnek arra is, ha megbukik ez a kormány, akkor ne Haider bukjon meg,
hanem más FPÖ-politikusok. Éppen ezért érdekes Haider viselkedése, aki a héten
kritizálta a kormányt, és tanácsokat adott, hogyan lehetne jobban kormányozni. Haider
és pártja is úgy tesz, mintha kormánypártiak és ellenzékiek is lennének együttesen.
A közvélemény-kutatási eredmények szerint egyébként csökkent a párt népszerűsége,
de lehet, ha Haider visszajön, újra meglódulnak.

– Az úgynevezett spontán ellenállás, a folyamatos tiltakozási akciók mit értek
el?

– Nehezen mérhető ennek a nagysága, hisz nem lehet minden héten 200-300 ezer
embert mozgatni. Jelenleg minden csütörtökön, spontán, pártok szervezése nélkül
5-10 ezer ember tüntet. Emellett egy kultúrharc is elindul: művészeti alkotások,
zenei lemezek készülnek tiltakozás céljából, s legalább 30 internetes honlapon
zajlik a vita, az egyetemisták között is heves vitafórumok indultak. A kormány és a
kormánypárti sajtó válaszul címkéket aggat a tiltakozókra, és a művészeket támogatásokkal
akarja megvásárolni. Mindenesetre pezseg Ausztria, mintha tetszhalálból ébredt volna.
Ha most újra szavazás lenne, jó esélye lenne az ellenzéki tábornak a győzelemre.

– Valóban felmerült az, hogy osztrák baloldaliak jönnek Magyarországra tüntetni
Schüssel ellen?

– Pontosítani szeretném a kérdését. Az ellenállás Ausztriában nem
baloldali, hanem civil kezdeményezés, amit például az ottani konzervatív értelmiségnek
egy jelentős része is aktívan támogat. Az egyetemisták sem nevezhetőek tisztán
balosoknak. Ötletként lehetett róla hallani, de mivel ez nem felülről szervezett tüntetés,
és közben húsvéti ünnepek is voltak, nem lett az egészből semmi.

Olvasson tovább: