II. János Pál történelmet ír közel-keleti útjával: nem csoda, ha az egyházfő
szinte minden lépését élőben közvetítik a nagy hírtelevíziók, miközben a pápa
minden elmondott és el nem mondott beszédét politikusok, vallási vezetők és
szakértők értékelik. Róma püspöke Jeruzsálembe érkezve a megbékélésről
beszélt: "Hallok egy hangot Istentől, amely a békéről szól" – mondta
repülőtéri üdvözletében. A zarándoklat gesztusai is a megbékélést célozták,
jóllehet azok értelmezésében már viták alakultak ki.
Jasszer Arafat joggal lehet büszke arra, hogy Vatikán állam feje államfőnek
kijáró tiszteletadásban részesítette, amikor repülőgépéről táviratban
üdvözölte őt. A palesztin államiság elismerése szerepelt a pápa beszédeiben is,
csakúgy mint a menekültek hazatéréshez való joga.
Az izraeli kormány sem panaszkodik: az egyházfő a történelem első olyan katolikus
pápája, aki elismeri Izrael államának létezéshez való jogát, aki diplomáciai
kapcsolatot létesített a zsidó állammal. Nagy jelentőség? volt II. János Pál
látogatása a jeruzsálemi Jad Vasem emlékmúzeumban. A pápa személyes emlékeit is
felidézte, amikor kijelentette: "Azért jöttem el a Jad Vasembe, hogy tiszteletet
adjak a zsidók millióinak, akiket mindenüktől, kiváltképp emberi méltóságuktól
megfosztva meggyilkoltak a holokausztban. Több mint fél évszázad eltelt, de az
emlékek megmaradnak."
Bár a pápa nem említette elődjének, XII. Piusnak sokat vitatott második
világháborús szerepét, II. János Pál a hallgatásról ezt mondta: "Nincs szó,
amely elég erőteljes lenne a Soá rettenetes tragédiájának kifejezésére". Ehud
Barak válaszában a hallgatás másik formájáról beszélt: "amikor a zsidókat a
keresztény Európa minden részéből a krematóriumokba és a gázkamrákba terelték
nem csak a menny hallgatott."
Jeruzsálemi tudósítónk beszámolója: Csendes
gesztusok
Karsai László történész és Ruff Tibor filozófus tanulmánya a katolikus egyház
Izraelhez és a zsidósághoz fűződő viszonyáról: A
Vatikán és a holokauszt – II. rész
Új korszak előtt a keresztény-zsidó kapcsolat?
