Kereső toggle

Felső-Tisza-vidéki vízügyek

Maradtak túlélők

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Cianidügyi tanácskozásra hívta össze szerdán az Országos Idegenforgalmi Bizottság
a Közép-Tisza vidékének idegenforgalmi, vadászati és halászati szakembereit Kiskörére.
A szennyeződés várható idegenforgalmi hatását nem nehéz prognosztizálni. Az élővilág
mellett a Tisza-tó és környéke izmosodó külföldi turizmusának sem tett jót a Tiszába
került 95 tonna cián. Míg élettanilag a méreg azonnal hat, a külföldi turisták
gondolataiban egészen a közelgő főszezonig is lappanghat a mérgezés.



"Megemlékezés" a Tisza-hídnál. Reménykedők    Fotó: MTI

Noha a kárfelmérés folyamata még csak a napokban kezdődött el, azt már bizton állítják
a szakemberek, hogy a Tisza-tó 93 százalékában egészséges maradt, fürdőzésre
pedig teljességgel alkalmassá válik a nyárra. Az idegenforgalmi szakemberek szeretnék,
ha minél előbb megtalálnák a sajtó által országról országra eljutó
cianidszennyeződés hírének ellenszerét, ezért a koszovói háború alatt folytatott
kampány mintájára hasonló akciót szerveznek. Míg a háború idején folytatott országreklám
a térségben befektetők bizalmát igyekezett visszaszerezni, addig most a Tisza-tó és
környéke megtépázott renoméjának helyreállítása a kampány célja.

Lasztoricza Jenő, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke olyan támogatást ígért,
amelyben a Tisza-tó és környékének települései célzott támogatásokat kapnak
kulturális rendezvények szervezésére, s a cianid okán jut pénz talán a tó körüli
higiénés körülmények (mosdók, öltözők) javítására is.

Dr. Hamar József ökológus, a szolnoki Tisza Klub elnöke szerint a Felső-Tisza-vidékhez
képest valamivel kedvezőbb a helyzet, ma már elmondható, hogy a Tisza élővilága
teljes egészében nem pusztult ki, vannak túlélők. A cianidhullám elvonulása után
új fejezet kezdődik: a károk felmérése, majd a rehabilitáció. A Tisza meghalt,
hangzott el többször a sajtóban a lesújtó megállapítás. Az ökológus szerint
azonban van remény arra, hogy helyreálljon a természet rendje, ám ez a meder élővilágát
illetően négy-öt évet is igénybe vehet. Alkut kötni, siettetni a folyamatokat pedig
nemigen lehet, csak a természetes tisztulás menetében lehet besegíteni. A Közép-Tisza
vidékén legalább 10 mellékfolyó és hegyi patak teheti élővé újra a fuldokló
folyót. Reményre ad okot az is, hogy a katasztrófa után nem sokkal a tiszavalkiak kérészlárvákat
találtak a folyó medrében, vannak tehát előzetes jelek arra, hogy nem pusztult el a
teljes tápláléklánc. Betudható ez annak is, hogy a Tisza-tó alatti szakaszon a
cianidkoncentráció már majd csak a tizede volt az országba bejutott szennyeződésnek
A szakember végül elmondja: látott Szolnokon a folyó fölött gyülekező embereket,
akik megsiratták a Tiszát. Szakember és laikus azonban egyaránt reménykedik: csak súlyos
sebről van szó, ami később begyógyul.


Pszichés mérgezés

Szolnokon a cianidszennyeződés másodlagos hatásaként több "kvázi-mérgezett"
személyt kezeltek a Hetényi Géza Kórház sürgősségi osztályán, akik meggyőződésük
szerint ciános vizet ittak. Noha Szolnok valóban közvetlenül a Tiszából nyeri ivóvízét,
a 6 óra alatt levonuló cianidos víz nem került a vezetékrendszerbe. Ennek ellenére a
városhoz közeli Újszászon egy tizenkét fős család jelentkezett a körzeti orvosnál.
Elmondásuk szerint egyikük ivott a méregből, s menten rosszul is lett, míg rajta
keresztül (?!) a család többi része is "megfertőződhetett". A mentővel
Szolnokra szálított társaság nagy patáliát csapott a kórházban, majd a kötelező
vizsgálat után, amely számukra meglepetésként, negatív eredménnyel zárult, békésen
hazatért.

Olvasson tovább: