Kereső toggle

Egyenlőtlen küzdelem hóval-faggyal

Tél tábornok hadosztályai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tél van. Fázunk, vacog a fogunk. A farkasordító hideg azonban az idén
társaságot is hozott magával: Európában és Amerikában hurrikán erej? szél,
áradások, hóviharok, lavinák tették emlékezetessé az évkezdést. Az elemekkel
vívott harc kilátástalannak tűnik: az ember nemcsak fizikai valójában van
kiszolgáltatva a tél kisebb-nagyobb meglepetéseinek, hanem lelkiállapotára is komoly
hatással lehetnek a hosszú téli éjszakák. A fényhiány okozta depresszió tízszer
gyakoribb az északi országokban, mint a mediterrán és trópusi vidéken élők
körében. Milliókat veszélyeztetnek a rendkívüli hideg miatt az ózonpajzson
keletkezett lyukak is. Idehaza a jégmezőkké fagyott belvízzel elöntött földek a
tavalyinál is súlyosabb károkkal, míg az újvidéki hídroncsokkal elrekesztett Duna
jeges árral fenyeget.



Kutyaszán segít a belgrádiaknak a közlekedésben. Hiányzik a napfény
    Fotó: MTI

Halk morajlással kezdődött, amint leszállt a sötétség. Fél órán belül a zaj
általánossá vált, ahogy fák törzsei hasadtak ketté, és a házak tetejére
zuhantak, vagy éppen gyökerestől tépte ki őket a szél, amely aztán felkapott
mindent, ami csak az útjába került. A sötét égboltot villódzó fények festették
világosra, de ezek nem természetes fények voltak: a vad viharban egymásnak ütődő
magasfeszültség? villanykábelek okozták. Aztán amikor végre azok is leszakadtak,
három és fél millió háztartás várta a vihar végét – immáron sötétben.

Franciaországban a tél ezen a sajátos módon búcsúztatta az óesztendőt. A Lothar,
illetve a Martin nevekre keresztelt, hurrikán erej? széllel kísért viharok okozta
pusztításra a franciák még sokáig emlékezni

fognak. Jóllehet az újjáépítés megindult abból a 2,5 milliárd dolláros (670
milliárd forint) segélyből, amelyet a francia miniszterelnök, Lionel Jospin e célra
azonnal elkülöníttetett, számos területen mégis lehetetlen pótolni a
veszteségeket. A vihar kilencven ember életét követelte. Az óránként 120 kilométer
sebesség? szél épületeket, otthonokat tett tönkre; több millió fát csavart ki –
nem kímélve azt a négyezret sem, amelyek a versailles-i palota kertjében állva
szemtanúi voltak nemcsak a két világháborúnak, de még a nagy francia forradalomnak
is. A faállományban keletkezett kár súlyosságát mutatja, hogy Franciaország 3-11
év alatt termelte volna ki azt a mennyiséget, amit a vihar pár óra alatt tönkretett.

Ki ne lelné kedvét a derűs téli napfényben megcsillanó apró, fehér hópelyhekben,
amint puhán leereszkednek a kabáthajtókákra vagy a csizmák orrára? És ki gondolná,
hogy ez az aprócska kristály az ember által ismert egyik legszeszélyesebb anyag? A
hókristályok ugyanis a legapróbb hőmérsékleti, illetve páratartalom-változásra, a
legkisebb szélfúvásra is azonnal megváltoztatják fizikai tulajdonságaikat. Ennek
megfelelően van porhó, van nedves hó, van friss hó, van régi hó, van csonthó, és
van kérges hó. Nem véletlen, hogy az eszkimók szótárában több mint száz szó
található a hó különböző formáinak leírására.



Ötven éve először jégtáblák jelentek meg az Adrián. Kizökkent az idő
    Fotó: MTI

"Lavinaspekulánsok"



A pihe-puha fehér hótömeg azonban halált is rejtegethet. Ausztriában a múlt héten
tizenkét síelőt temetett maga alá egy sor lavina. A tiroli Galtuer síparadicsom
közelében további kilenc német turista vesztette életét a hó alatt. Tavaly
összesen harmincnyolcan haltak meg a szomszédos országban a hócsuszamlások miatt,
amelyek Galtuerben és Valzurban több házat is tönkretettek. Ugyancsak egy január
végi lavina Oroszország déli részén egy 13 méter mély szurdokba sodort egy buszt: a
balesetben heten haltak meg. Norvégiában pedig a tengerbe söpört egy buszt és egy
teherautót: ott öten vesztették életüket.

Évente egyébként átlagosan egymillió lavina képződik, amelyeknek nagy többségét
maga az ember okozza: egy rossz helyen lesikló síelő vagy egy hangosabb zaj. A
lavinákat szinte lehetetlen előre jelezni – ez egy kicsit úgy működik, mint a
tőzsdei spekuláció. A "lavinaspekuláns" begyűjti az időjárásról, hóról
rendelkezésre álló adatokat, információkat, értelmezi őket, majd meghozza a lehető
legoptimálisabb előrejelzést. Garancia azonban nincs. Ha az egyes hórétegek
kristályai nem tapadnak egymáshoz, az idő múlásával bizonyos rétegek
elvékonyodnak, csúszóssá válnak, s végül megállíthatatlanul megindul a lavina.



Jégrobbanás



Kalifornia történelme szintén egyértelműen bizonyítja, hogy a téli viharok nagyon
is gyakran lehetnek halálos kimenetelűek: az elmúlt tíz év során hetvenkilencen
haltak meg, a keletkezett anyagi kár pedig meghaladta a 4,9 milliárd dollárt. A
legutóbbi hétvégén a 100 kilométeres jeges szél szinte teljesen megbénította az
Egyesült Államok keleti partját: bankokat, iskolákat, postahivatalokat,
repülőtereket kellett bezárni. Péntek délutánra 30 centiméteres hó hullott,
estére további negyven, a hét elején pedig még 25 centiméter.

A hóvihar mégis csak a kisebb gondot jelentette. A hurrikán erej? szél ugyanis olyan
mennyiség? vizet hajtott a partra a dagállyal amúgy is magasra duzzadó partokról,
amely elárasztotta Charlottetown kikötővárosát. A mellmagasságig érő víz miatt
számos családot kellett kilakoltatni. A víz betörését több helyen csak a jég és a
hófúvások akadályozták meg. A kiáradt víz aztán a mínusz negyven fokos hidegben
szinte azonnal megfagyott.

"Az épületekbe bezúdult vízzel együtt a házak, üzlethelyiségek is szó szerint
megfagytak. Ha például ötven-hatvan centiméteres víz borít el egy épületet, a
fagyás következtében kitágult jég ezernyi szilánkra repeszti az épület alapzatát
– mondja Shawn Clark, aki egész éjszaka a bajba jutottakat segítette. – Ezt a fajta
hideget úgy érzi az ember, mintha tűvel szurkálnák az ujjait" – teszi hozzá
Clark, akinek hajnalban hazaérve nem sikerült bejutnia védelmet nyújtó otthonába: a
bejárati ajtó ugyanis befagyott.

Az amerikai kontinensen kicsit lejjebb húzódva sem kedvezőbb a helyzet: a szokatlanul
kemény hidegre

való tekintettel az USA számos államában, így Virginiában, Észak-Karolinában és
Marylandben is szükségállapotot rendeltek el a héten. Bezárták az iskolákat, a
kormányhivatalokat, valamint a repülőtereket. A legtöbb légi, busz-, illetve
vasútjárat nem indul a nagy mennyiségben leesett hó és a hideg miatt. A hétvégi
hőmérséklet New Yorkban mínusz 20-25 fokra süllyedt. Karolinában százezren maradtak
elektromos áram nélkül. Washingtonban 250 ezer kormányhivatalnok kapott
kényszerszabadságot. A mostanihoz hasonló hóviharokat négy éve nem látott az
amerikai főváros.



Fagykárok az ózonpajzson



Az idei tél olyan változásokat is hozott, amelyek hatásai egyelőre még
láthatatlanok: a nagy hideg miatt ugyanis az északi sarkkör felett tovább vékonyodik
az ózonréteg, s ez még inkább kiszolgáltatja az európai polgárokat a bőrrák és
más betegségek veszélyeinek – közölték tudósok azon a szombati konferencián,
melyet az Európai Unió megbízottja, Philippe Busquin kezdeményezésére rendeztek meg
350 tudós részvételével Svédországban. A konferencia központi témája az
ózonpajzs jelenlegi helyzete. "A tanácskozás rendkívül fontos minden európai
polgár számára, hiszen az ultraibolya sugárzás mindannyiunk egészségét
befolyásolhatja. Az ózonveszteség az elkövetkezendő években megnövelheti a
bőrrákos megbetegedések számát Európában – nyilatkozta Busquin. – A bőrrákon
kívül azonban a szemet is károsíthatja, legyengítheti az immunrendszert, valamint
ronthatja a levegő, illetve a környezet minőségét."



Fényhiány



Tudósok régóta tudják, hogy a tél negatívan hat az ember érzelemvilágára. A
meghosszabbodott, sötét éjszakájú telek okozta betegségek az affektív pszichózisok
(Seasonal Affective Disorder, SAD) csoportjába tartoznak. A "téli depresszió" –
mint a neve is sugallja – csupán téli időszakban jelentkezik, a beteg az év többi
részében teljesen normális életvitelt képes folytatni. A kór kiváltó oka röviden
összefoglalva: a fény hiánya. Az ehhez társuló hideg, sivárság a páciensekben
gyengeséget, aluszékonyságot, fáradékonyságot, fokozott étvágyat,
súlygyarapodást és levertséget, valamint olyan mérték? dekoncentráltságot okoz,
amely már komoly gondokkal járhat munkahelyi tevékenységükben. S ha valaki azt
gondolná, hogy valamiféle ritka betegségről van szó, nos, az téved: a téli
depresszió csupán az Egyesült Államokban mintegy 10 millió ember életét
befolyásolja.

"Olyasfajta fájdalommal és szomorúsággal jár, amelyet közeli rokon elvesztése
felett érez az ember. A fájdalom nem múlik, hanem egyre inkább mindent elborít" –
mondja Alan Merson, aki szintén a depresszió e fajtájában szenved, s emiatt már
öngyilkosságot is megkísérelt, valamint több hónapot töltött elmeorvosok
felügyelete alatt.

A fény fontos, alapvető életfunkciókat szabályoz: a retinán keresztül a szervezetbe
jutva befolyásolja biológiai óránk működését, amely felelős a
testhőmérséklettől kezdve a hormonok termeléséig. Friss tanulmányok alapján a
téli depresszió sokkal gyakoribb az északi országokban, ahol rövidebbek a nappalok.
Az Egyesült Államokon belül például Floridában a lakosságnak kevesebb mint 1
százaléka, míg Alaszkában több mint a lakosság egytizede szenved e betegségben.
Kanada Alaszka melletti államában, Brit Kolumbiában mintegy 200 ezer ember küzd a
téli depresszióval.

Orvosok azonban nemrégiben rájöttek arra, hogy a betegség tünetei jelentős
mértékben csökkenthetők, ha fénynyel "becsapják" az agyat. Számos beteg most
különféle erős fény? lámpák társaságában tölti napjainak egy részét, amelyek
segítségével az aggyal el lehet hitetni, hogy nem is tél van, hanem valamelyik más
évszak. Ha más nem használ, ellenszerként az orvosok azt tanácsolják a kórban
szenvedő pácienseiknek, hogy költözzenek délebbre, melegebb éghajlatú vagy
gazdagabb érzelemvilágú vidékekre.


A tél eredete

Legtöbben lassan talán már fel sem kapjuk a fejünket a klimatikus
katasztrófák hallatán. Pedig a természet nem volt mindig ennyire fékezhetetlen: a
Földön egykor kiegyenlített, mediterrán jelleg? éghajlat uralkodott. A Biblia
legalábbis erről tanúsít, s a benne hívő természettudósok szerint a földtani,
paleontológiai vizsgálatok sem zárják ki, hogy igaza van. A Teremtés könyvében
leírt globális kataklizmákat tanulmányozva több kutató úgy véli, hogy bolygónk
hajdan a mainál lényegesen nagyobb védelem alatt állt: érdekes elméletük szerintük
a "mennyezet felett való vizek" (Teremtés könyve 1,7: "Teremté tehát Isten a
mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való
vizektől.") nem mást jelent, mint egy vastag páraréteget, amely egyfajta pajzsként
funkcionálva kiszűrte a kozmikus sugárzást, valamint olyan optimális éghajlatot
biztosított, amelyben nem voltak évszakok. Az éghajlat korszakos változásait kutató
archeometeorológusok is egyetértenek abban, hogy a Földön létezett egy olyan korszak,
amikor rendkívül kedvező éghajlati viszonyok között burjánzott a növényvilág,
és szaporodott az állatvilág. Közismert, hogy az évszakok kialakulását a Föld
tengelyferdesége magyarázza. (Az egyenlítőn kívül bolygónk minden pontját
változó szögben világítják meg a napsugarak az év során). A bibliai leírás
alapján egyesek úgy vélik, hogy a tengely elferdülése az özönvíz következtében
történhetett. Ekkor ugyanis "felfakadának a nagy mélység minden forrásai, és az
ég csatornái megnyilatkozának. És esék az eső a földre negyven nap és negyven
éjjel". A Biblia itt említi elsőként az esőt, s a kutatók szerint olyan
menynyiség? víz zúdulhatott a földre – a Földet övező párapajzs is ekkor
"szakadt le", illetve a föld alatti vízforrások is felfakadtak –, hogy a Föld
ekkor billenhetett meg, s ekkor alakulhattak ki az évszakok is. Ezt alátámasztja az a
tény, hogy a Biblia szerint Isten ekkor – a vízözön után – mondta a
következőket: "Ennekutána míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg,
nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szűnnek."

És lőn tél… amint arról a híradók nap mint nap beszámolnak.

(A tél kellemesebb oldaláról, a síelésről szóló írásunk: Hegyen-völgyön sítalpakon)

Olvasson tovább: