Kereső toggle

Számítási hiba

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kereszténydemokraták hajdani kincstárnoka, Kiep úr már kiteregette kártyáit,
míg "King Kohl" többre tartja a 2 millió márkát adó szponzoroknak tett hallgatási
ígéretét, mint a Szövetségi Köztársaság alkotmányát. Az aktuális közvélemény-kutatások
szerint a német adófizetők kétharmada helyeselné, ha a CDU soraiba 1947-ben belépett
Kohl lemondana Bundestag-mandátumáról. Az NSZK-t 16 éven keresztül kormányzó
exkancellár parlamentből való kivonulását szorgalmazza a napról napra csökkenő létszámú
Kereszténydemokrata Unió tagságának egyharmada is.

Kohl makacsul lakatot tett a szájára, s ezzel igen megnehezíti, hogy a 630 ezer fős
CDU valóban maradéktalanul felgöngyölíthesse a luxemburgi, lichtensteini, svájci
titkos bankszámlákra a nyolcvanas, kilencvenes években befutott márkamilliók eredetét.
Még Kohl francia barátjára, Francois Mitterrand volt köztársasági elnökre is a gyanú
árnyéka vetült a két német állam eggyéolvadásakor a kelet-németországi privatizálásokhoz
nyújtott titkos tőkeinjekció miatt.

Nem ilyen szófukar Schreiber úr, a szőnyegkereskedőből multimilliomos fegyverkereskedővé
lett bőkez? pártmecénás, a CSU fekete báránya. Bombaként robbant az üzletember
Kanadában adott januári tévéinterjúja, melyben azt állította, hogy a CDU-n kívül
a saját – bajor – uniós pártja, sőt az SPD is kapott tőle apanázst, mellyel "természetesen"
nem szándékozott befolyásolni a német politikusok döntéseit például az arab államokba
vagy Törökországba szállított hadieszközök kényes kérdésében. Nos, izgalmas kérdés,
hogy miért ad valaki pénzt politikai ellenfelének. A kormányzó szociáldemokratákra
eddig a Kohl-botrány kapcsán nem sikerült ráhúzni a vizes lepedőt, ellenben a CSU
bevallott egy adózatlan 146 ezer márkás ajándékot.

Az viszont feltűnő, hogy a szocdemek mennyire visszafogottak, már-már lovagiasak a
megtépázott imázsú CDU-val. Persze, ha beigazolódik, hogy a jelenlegi köztársasági
elnök, Johannes Rau 1999 előtt a legnagyobb német tartomány, Észak-Rajna–Vesztfália
miniszterelnökeként közel félszáz alkalommal, nemcsak hivatalos utakra vette igénybe
a WestLB Bank repülős szolgálatát, és párttársai is előszeretettel megfeledkeztek
a jegyek árának kifizetéséről, akkor számos SPD-politikus is kellemetlen helyzetbe
kerülhet.

Ennyi bonni, düsseldorfi, wiesbadeni, berlini botrány után hol maradnak a konzekvenciák
Németországban. A hajdani keménykez? össznémet belügyminiszterről, Manfred
Kantherről, a Kohl-kabinet tagjáról 2000-ben kiderült, hogy főszerepet játszott
mintegy 17 millió márkányi párttámogatás eltitkolásában. A korrupció és a pénzmosás
kérlelhetetlen felszámolójáról meglepően gyorsan kitudódott, hogy túl sokszor járt
törvénytelen utakon. Kanther januárban lemondott parlamenti mandátumáról, exképviselőként
és egykori kormánytagként havi 29 ezer márkás nyugdíjat kap.

Tévedtek azok, akik azt hitték, hogy Kohl örököse, Wolfgang Schäuble is bedobja a törülközőt,
és leköszön CDU-elnöki tisztségéről. Noha a kereszténydemokraták vezére karácsony
küszöbén a berlini Reichstagban még felháborodottan utasította vissza a vádakat,
hogy pénzt kapott Schreiber fegyverkereskedőtől, két hete már visszatért az emlékezete,
és elárulta, hogy 100 ezer márkát vett át egy aktatáskában a harcias szponzortól.
Sajnos, ez az összeg sem szerepel a CDU könyvelésében. A hazugságon kapott Schäuble
ígéretét, hogy maradéktalanul feltárja a korrupciót és az illegális párttámogatást,
még saját háza táján sem hiszi el mindenki, bár a CDU jelenlegi vezetése percről
percre távolodik Kohltól, akit főmumusnak kiáltanak ki. Az egykori kancellár kizárása
saját pártjából tabutéma. Ezt Angela Merkel, a CDU főtitkára sem erőlteti, aki
naponta több tévéshow-ban, rádió- és újságinterjúban ígéri, hogy kibogozzák a
kereszténydemokraták korrupciós gordiuszi csomóját.

"King Kohl"-nál gyengébb idegrendszer? volt a CDU egyik pénzügyi referense, aki múlt
csütörtökön Berlinben felakasztotta magát. Hiába erőlködött a megtépázott hír?
legnagyobb ellenzéki párt azzal a magyarázattal, hogy Hüllen magánéleti problémák
miatt lett öngyilkos, a házkutatás nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy a 49 éves finánc-zsonglőr
nem szerelmi bánatában választotta az önkéntes halált, hanem mert megdézsmálta a
CDU kasszáját. Az még nem világos, hogy Hüllen fekete bankkontókról sikkasztott-e,
avagy a legálisan befolyt pártpénzekből csent? Talán ez is kiderülhetne, ha Kohl
kooperációs készségnek adná tanújelét. A tavasszal 70. születésnapját ünneplő
exkancellár azonban hallgatásba burkolózik, s arra is fittyet hány, hogy esetleg bíróság
elé állítják a demokrácia játékszabályainak megfelelően.

Olvasson tovább: