Kereső toggle

Párizsban a Szocialista Internacionálé kongresszusa

Nincs üdvözítő modell

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ügyesen simították el alapvető nézetkülönbségeiket a hagyományos szocialis-ta
elveket követők és az angol–német reformok hívei a Szocialista Internacionálé
XXI., Párizsban megrendezett kongresszusán. Az európai pártok nagyvonalúságát
biztosan elősegíti az a tény, hogy az unió tizenöt országából tizenegyben
szocialista pártok vannak hatalmon. "Az egyesült Európa sokkal közelebb áll egy
modern szociáldemokrata kép által felrajzolt kontinenshez, mint amit akár a liberális,
akár a hagyományos konzervatív gondolkodásmód elénk tud festeni. A tőke, a piac oly
mértékben globalizálódott már, hogy szerkezetében sok újat nem fog hozni az elkövetkezendő
néhány évtized " – indokolta a szocialisták sikereit Bársony András MSZP-s képviselő
a Heteknek. A jelek szerint az egyesült Európa arculatát szocialista jegyek fogják
meghatározni, bár valószínűleg még korai lenne temetni a liberális és konzervatív
irányzatokat.

A Szocialista Internacionálé kongresszusa fő feladataként azt tűzte maga elé,
hogy a globális változások kihívására választ adjon. A következő századot a
szocialisták szeretnék "humánusabbnak és igazságosabbnak" látni.

Az ipari társadalom alapos változásokon megy keresztül: egyre inkább az információ,
a tudás és a biotechnológia kerül domináns szerepbe, mégpedig a történelemben
eddig példa nélküli ütemben és mértékben. Végre meglehetnének az eszközök a világ
országai és régiói fejlődési egyenetlenségeinek elsimítására, csakhogy a látható
eredmények eddig még inkább növelték a különbségeket. A fejlődő országok ki
vannak rekesztve a globalizációból, miközben a legfejlettebb államok szűk köre a változások
igazi haszonélvezője.

A globalizáció a gyors tőkeáramlás kiterjesztését hozta anélkül, hogy egy hatékony
szabályozó keret kiszámíthatóvá tenné a pénz mozgását. A tőkeáramlás több
mint 90 százaléka egy héten belül zajlik le a világban, minek következtében a ki
nem számítható folyamatok egész országokat és térségeket szolgáltattak ki a válságoknak
az 1990-es évek elejétől. A szocialisták szakemberei szerint a pénzügyi krízisek
nyilvánvalóan megmutatták "az újliberális doktrína ártalmas hiányosságait".

A kommunista modell megszűnése elősegítette, hogy "az újabb konzervatív és liberális
ideológiák erőszakos, fundamentalista világlátást képviseljenek, összekeverték a
piaci társadalmat a piacgazdasággal" – állítják a szocialisták. Éppen ennek az
újkonzervatív fundamentalizmusnak az elutasítása fordította a polgárok nagy tömegeit
a szociáldemokrata mozgalom kínálta nagyobb szolidaritás felé – vélik a szocdemek.

A szocialista pártok igyekeznek elébe menni az új kihívásoknak: a politikai eszköztár
reformjára van szükség, és meg kell újítani az irányzat politikai tartalmát is.
"Több szabadságot, egyenlőséget és szolidaritást kell biztosítanunk" – hangsúlyozza
a kongresszus által elfogadott Párizsi Nyilatkozat.

A szocialisták továbbra is a piacgazdaság mellett törnek lándzsát, bár elismerik,
hogy "a piac önmagában nem érték", hanem "a társadalmi szolgáltatások eszköze".
A nemzetközi szociáldemokráciában továbbra is megtalálható a kapitalizmus kritikája,
sürgetik az újraelosztás fejlesztését, és fenntarthatónak látják a szociális
piacgazdasági modellt.

"Azokat az állampolgárokat szólítjuk meg, akik kiszolgáltatva érzik magukat a piac
láthatatlan kezének" – szól a nyilatkozat. Megfigyelők szerint a szociáldemokrácia
képviselői és II. János Pál pápa érvelése sokban hasonlít – mindegyikük
szereti feddeni a kapitalizmust, és sürgeti a szociális érzékenységet, szolidaritást
az elesettek iránt.

A Párizsi Nyilatkozat retorikája sokban emlékeztet a pápa kedvenc fordulataira: felhív
a nyomor és az éhínség

elleni harcra, a világ legszegényebb országai adósságainak eltörlésére. A globalizációt
emberi dimenzióval kellene ellátni, hogy "szolgálja az emberiséget".

Főként Franciaország, a skandináv és a déli államok (Olaszország, Spanyolország)
szorgalmazzák a hagyományos szocdem értékek hangsúlyozását. Lionel Jospin francia pártvezető,
miniszterelnök továbbra is az állami beavatkozást tekinti a globalizációra adandó válasznak.
Meg kell védelmezni a munkavállalókat a piac kiszámíthatatlan viharaival szemben.
Franciaország jelenlegi jó gazdasági eredményei őt látszanak igazolni.

Természetesen a Tony Blair brit miniszterelnök és Gerhard Schröder német kancellár képviselte
"harmadik utas" megoldás is teret kapott a kongresszuson. Ez év derekán Jospin már
kifejezte elégedetlenségét, amikor a brit miniszterelnök és a német kancellár együttesen
vázolta fel "harmadik utas" programját, melynek lényege az adócsökkentés, a közkiadások
lefaragása és a szociális szolgáltatások reformja.

"Szabad társadalmat akarunk, amelyben a polgárok vállalják sorsukért és közösségükért
a felelősséget, ahol a sokszínűség jellemző" – szögezi le a Párizsi
Nyilatkozat, hogy a liberalizmus és a hagyományos szocdem értékek között lavírozó
brit és német vezető felfogása is teret kapjon. Blair támadást intézett azok ellen,
akik akár bal oldalról, akár jobbról szembehelyezkedtek a változásokkal. Blairék
továbbra is nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéni felelősségvállalásra.

Bársony András, a szocialista frakció külügyi szóvivője lapunknak elmondta: az MSZP
szerepe sokkal inkább hasonlít a brit, vagy a német szociáldemokrata vagy szocialista
pártok által folytatott politizálásra, például a privatizáció és a gazdaság kérdésében
kialakított felfogásában és az azt megtestesítő gyakorlatában. Ez az a gyakorlat,
amely az MSZP-t nem a legbaloldalibb szociáldemokrata pártok közé sorolja – tette
hozzá a politikus.

"A kongresszus egyik fő tanulsága, hogy nincs üdvözítő modell" – állította Bársony
és hozzátette: "Az MSZP-nek olyan válaszokat kell adnia az elkövetkező években,
amelyek a külföldi tapasztalatokra támaszkodnak, de nem hagyják figyelmen kívül a
magyar társadalmi fejlődés teljesen sajátos, eltérő voltát". A politikus a
globalizációnak Magyarországot érintő vetületével kapcsolatban megjegyezte: hazánk
akkor cselekszik helyesen, ha olyan válaszokat ad, amelyek megfelelnek az európai válaszok
fő irányának. Mi nem harcolhatunk Európa ellen, még kevésbé a globalizáció ellen.
Sem ideológiai, de még csak gazdasági alapon sem. Akik azt gondolják, hogy a McDonald\'s
ellenében keresztes hadjáratot lehet folytatni, azok számára a történelem csak a múlt,
és nem a jelen vagy a jövő – mondta Bársony.

Olvasson tovább: