Kereső toggle

Évszázadok óta nem volt ilyen eső

Rövid intermezzo

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Míg Magyarországon a szokatlan intenzitású esőzések miatt elgondolkodhatunk,
vajon egy új időjárási korszak köszöntött-e be, addig az Egyesült Államokon június
közepén végigsöprő hőhullám arra utal, hogy arrafelé minden a globális felmelegedés
rendes kerékvágásában történik. Nálunk a kutatók még gondolkodnak azon, hogy mi
okozza a jelenlegi "esős évszakot".

A globális felmelegedés szó manapság már közhellyé vált; "minél többet beszélünk
róla az emberek annál kevésbé aggódnak a globális felmelegedés miatt" – állította
John Immerwahr az Amerikai Geofizikai Társaságnak a felmelegedés hatásait kutató
csoport vezetője kéthete az amerikai Time magazinban. A közvélemény közömbösségének
ellenére a felmelegedésnek egyre több negatív hatása vált ismertté az elmúlt évtizedekben
egészen a legutóbbi időkig. A Time hivatkozott egy olyan tanulmányra, amely kimutatta,
hogy 57 pillangófajta változtatta meg repülésének útirányát a megváltozott hőmérsékleti
viszonyok miatt.



Viták az USA-ban



Pontos és a mai meteorológiai előrejelzésekhez használható meteorológiai adatok az
1880-as évek óta állnak rendelkezésünkre. Ezek alapján a föld jelenleg mintegy 0,5
Celsius fokkal melegebb, mint a századfordulón. A fél fokos hőmérsékletnövekedés
első ránézésre nem tűnik jelentősnek, jelenlegi becslések alapján ez az érték
azonban jóval nagyobb, mint az elmúlt 600 évben bekövetkezett klímaváltozás. Ha a
jelenlegi folyamat tovább tart, akkor "2100-ra további 2 Celsiussal nő a hőmérséklet,
a tengerek vízszintje pedig 50 centiméterrel fog emelkedni" – nyilatkozta a
Scientific American szaklapnak Andrew Weaver a Victoria Egyetem kutatója, az ENSZ által
működtetett Klímaváltozás Nemzetközi Bizottságának tudósa.

Felvetődik a kérdés, vajon mi áll e jelentős klímaváltozás mögött. Ennek
lehetnek természetes okai is, ilyenek a föld pályájának módosulása; a napfolttevékenység,
azaz a nap által kisugárzott energia egyfajta megnövekedése; a vulkáni kitörések,
valamint az óceánok és a légkör véletlenszer? viselkedése. Az említett természetes
jelenségeknek nem mindegyike vezet azonban melegedéshez. A vulkáni kitörések nyomán
a légkörbe kerülő apró részecskék fényvisszaverő hatása miatt az adott régióban
a hőmérséklet csökkenhet. Ez történt a Pinatubo vulkán 1991-es kitörése után,
amikor is a hőmérséklet két évre lecsökkent.

A klímaváltozás másik legfontosabb oka azonban a környezetszennyezés. Azok az ipari
cégek, amelyek ebben a folyamatban részt vesznek, ezt természetesen másképp látják.
A Time beszámolója szerint ezek a cégek megközelítőleg 13 millió dollárt költöttek
reklámokra, amellyel a kyotói egyezmény – amely szigorítani akarja az ipari tevékenységet
e szempontból – szenátusi ratifikációját akarták megakadályozni.

Peter Kelly, a Nemzeti Környezetvédelmi Bizottság szóvivője szerint ezek a reklámok
arról akarták meggyőzni a lakosságot, hogy "nincs probléma vagy pedig túl drága
lenne megoldani". Probléma márpedig van, méghozzá igen jelentős. Az ipari tevékenység,
valamint az olyan egyszer? tevékenységek, mint az autózás jelentős mennyiség? üvegházgázt
juttat a légkörbe. Az üvegházgázok – ezek közül legismertebb a CO2 – elnyelik
majd visszasugározzák a hosz-szúhullámú infravörös sugarak egy részét, melynek következtében
nő a földközeli

hőmérséklet. Érdemes megjegyezni, hogy ha az atmoszférában egyáltalán nem lennének
úgynevezett üvegházgázok, a föld hőmérséklete a 15 Celsius átlagos felszíni hőmérséklet
helyett 34 Celsiussal hidegebb lenne azaz minden befagyna. "Jégkorszak" köszöntene
a Földre.



Magyarország és

a globális felmelegedés



A klímaváltozás tehát a természetes jelenségek, valamint az üvegházhatás együttes
következménye. Elméletileg a vulkáni kitörések és az ipari szenynyezések során
levegőbe kerülő finom részecskék hűtő hatása, valamint az ugyancsak környezetszennyezéssel
levegőbe juttatott üvegházgázok melegítő hatása ki is egyenlíthetnék egymást.
Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa azonban arról számolt
be, hogy a legújabb kutatási eredmények szerint az üvegházhatás egyértelműen domináns,
azaz a Föld tovább melegszik.

Az üvegházhatás ismeretében a következő egyszer? képünk alakulhatott ki az időjárás
alakulásáról: enyhe és nedves telekre, valamint meleg, száraz nyarakra számíthatunk.
Ez a trend érvényesült mindeddig Magyarországon is; szenvedett is tőle a lakosság,
de legalább világos volt, hogy ez az üvegházhatás következménye. Jelenleg a kérdés
az, hogy a tavaly ősszel kezdődött erősen csapadékos időjárás, hogyan illeszkedik
a globális felmelegedésről és a klímaváltozás eddigi trendjéről alkotott képbe.
Mika János szerint elképzelhető, hogy a csapadékos időszak egy rövid intermezzo az
eddigi száraz és az ezután következő ugyancsak száraz időszak között. Bártfai
Erzsébet, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa szerint arról sem szabad
elfeledkeznünk, hogy az időjárásban jelenlevő periodicitás miatt időszakosan
lehetnek esősebb időszakok is; ilyen esősebb időszakok voltak már 1958-ban, 1979-ben,
valamint a kilencvenes évek elején. A jelenlegi csapadékos időszak nem várt fordulata
azonban az esők intenzitása, és ez már lehet a globális felmelegedés következménye.
Mindkét szakember megjegyezte: bár vannak elképzelések, de ma még nem tudni egyértelműen,
hogy mi áll a jelenlegi rendkívüli időjárás hátterében.

Hazánkban mintegy 300 éve nem volt ebben az időszakban ilyen mérv? esőzés. Mika János
megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban csökkent a légkörbe jutó – ipari tevékenység
melléktermékeként keletkező, savas esőt okozó – szulfátmennyiség, amelynek következményeként
szintén kialakulhatnak esők, hiszen a légkörben található víz nem tapad rá a kisméret?
porszemcsékre – vagyis nem porlasztódik el a légtérben –, s így nagyobb a valószínűsége
a nagyméret? esőcseppek kialakulásának, egyúttal az esőnek. Mindemellett figyelembe
kell vennünk azt is, hogy a globális felmelegedés következtében csökken az óceánok
önmozgásának sebessége, amely szintén hatással lehet az európai időjárás csapadékosságára.

Olvasson tovább: