Brutálesztétika politikai fokon

Erre a közös rituáléra építette fel a művész sajátos, nemzetközi viszonylatban is érdekes esztétikáját, művészetét, amely a kezdetektől fogva megosztja a közvéleményt. Akcióit rendszeresen botrányok kísérik, s háromszor börtönbe is zárták emiatt, ahonnan elmondása szerint "hosszú és fájdalmas procedúra" után sikerült kiszabadulnia. A művész istenhívő embernek mondja magát, s mindig tiszteletben tartotta az emberek különböző vallásos meggyőződéseit. A kiállítás – állati vérrel átitatott – saját készítés? miseruhák, véres fakeresztek, hentesfelszerelések, vágóhídon használatos, az állati tetemek szállítására alkalmas hatalmas fasaroglyák, laboratóriumi üvegedények sajátos egyvelegéből áll. A fotókon keresztre kötözött véres, meztelen embereket, feldarabolt állatokat mutatnak.
Vannak, akik a kultúrkampf részeként értékelik a konfliktushelyzetet, amelyet balliberális oldalról gerjesztenek, s céljaik között bizonyos személyek és minisztériumok lejáratása szerepel. Mások, politikai személyiségek, követelik a kiállítás adminisztratív eszközökkel történő azonnali bezárását. Aztán vannak, akik a Nemzeti Kulturális Alap bizottsági tagjaitól várják, hogy a kiállítás támogatására korábban megígért kétszázötvenezer forintot vonják vissza a rendező intézménytől. Megint mások vallásos érzületükben érzik sértve magukat. Fitz Pétert, az intézmény igazgatóját életveszélyesen megfenyegették, levélszekrényét vörös festékkel leöntötték, bombariadó és káosz kíséri a kiállítást. Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára azt várja, hogy Demszky Gábor főpolgármester, azaz a múzeum "fenntartója" bocsánatot kérjen a katolikus vallású emberektől. A Magyar Katolikus Püspöki Kar tiltakozó levelet adott ki. Érveik között szerepel, hogy a művész vallásos rituálé tárgyait használja fel felháborító módon installációi számára.
Demszky Gábor főpolgármester a Heteknek elmondta, hogy botrány akkor van, amikor az állam ilyen kérdésekbe, mint amilyen például Hermann Nitsch kiállítása, beavatkozik. Még akkor is, ha ez a rendezvény valóban sértheti több ember vallásos meggyőződését, hiszen egyházi szimbólumokat emel át egy erősen deszakralizált környezetbe. Ugyanígy jogosan tiltakoznak ellene azok is, akik nem szívesen nézik az állatok öncélú leölésének képeit.
Leszögezte: "Kifejezetten viszolygok Hermann Nitsch művészetétől. Ezért nem néztem meg a kiállítást, és mindenkinek ezt tanácsoltam, aki tiltakozott ellene. Az esztétikai érzés, a művész erkölcsi megítélése azonban magánügy, ennek semmi köze a politikához. Egy kiállítást mindenkinek joga van megnézni, vagy elkerülni, akár tiltakozni is ellene. Viszont egyvalamihez nincs jogunk: adminisztratív eszközökkel a saját ízlésünk kedvéért feléleszteni a pártállami idők cenzúráját, bezáratni a Kiscelli Múzeumot."
Budapest első embere szerint "a történelem során a művészet szabadsága sokszor szembekerült a vallásos meggyőződés méltóságának védelmével. Abból nem született sok jó, amikor az állam próbált meg igazságot tenni. Azok a hivatalnokok például, akik Babits vagy Ady istenes verseit betiltották, valószínűleg azt hitték, hogy a vallást védelmezik. Ma ezeket a verseket minden vallásos ember gyönyörűséggel olvassa."
Semjén Zsolt felszólítása kapcsán Demszky kifejtette: "Nem kívánom kommentálni méltatlan kijelentéseit. De hadd jegyezzem meg: ha egy fővárosi vezető köztisztviselő azt nyilatkozná, hogy a kultuszminiszter kérjen bocsánatot a hívőktől, mert a tárca támogatta a kiállítást, nálunk ezt fegyelmi felelősségre vonás követné."
"Szívesen végeznék egy közvélemény-kutatást, hogyan minősítik az emberek ezt a kiállítást. Őszintén mondom, az én véleményem lesújtó" – mondta lapunknak Tarlós István III. kerületi polgármester, aki a tiltakozók sorát gyarapítja. Mint mondta: "A múzeum vezetőit kétségtelenül félrevezették, mert egyébként hogy lehetett volna megrendezni a kiállítást. Egy átlagos jóérzés? ember felháborodik azokon a borzalmakon, amik ott vannak. Számomra a művészi értékek ebben az esetben másodlagosak. Szeretném hangsúlyozni, hogy ha bármelyik vallásról lenne is szó – itt a négy történelmi egyházra gondolok – ugyanilyen mértékben háborodnék fel, hiszen kifejezetten emberi oldalról közelítem meg ezt a problémát."
Arra a felvetésünkre, hogy Nitschnek a Vatikánban is volt kiállítása – botrány nélkül –, Tarlós kijelentette, hogy "ott is van gengszterizmus. Eltűri, ha kénytelen eltűrni. Aztán itt vannak ezek a fölényes magyarázatok, mármint ahogy ennek a Nitschnek a művészetét magyarázgatják. Vagyishogy mi nem csak túlérzékenyek, hanem még hülyék is vagyunk. Nem értünk a modern művészethez. Tudja, mit mondok én erre? Jobb kommunikálni úgy, hogy megértsék az emberek, mert a félreértésekből mindig csak a baj van. Szóval, nekem ez egy kicsit sok, és rosszul esik, még akkor is, ha emiatt alulképzettnek fognak tartani."
Szkok Iván, a Magyar Képző- és Iparművészek Országos Szövetségének elnöke elmondta lapunknak: "Régóta ismerem Hermann Nitsch művészetét. Az az álláspontom, hogy a művész akkor alkot művészi munkát, ha szabadon gondolkodik, és ha gyakran filozofikus töprengéseit a művészet eszközeivel láthatóvá teszi számunkra. De gyorsan hozzáteszem: a művészi munka és annak befogadása, megértése igen gyakran fájdalmas és keserves."

Nitsch Ausztriában is vihart kavart
A múlt nyáron Nitsch egy hatnapos misztériumjátékot szervezett saját alsó-ausztriai birtokán, Princzendorfban. A Haider-féle szélsőjobboldali szabadságpárt (FPÖ) tartományi vezetője, Hans Jörg Schmidt Alsó-Ausztriában tiltakozásul sajtókonferenciát tartott Nitsch birtoka előtt, és követelte, hogy a hatóság tiltsa be a rendezvényt. A követelés nyomán a legnagyobb példányszámú jobboldali napilap, a Neue Kronenzeitung sajtókampányt kezdett, azonban hatósági beavatkozás ezt követően sem történt. Egyes állatvédő csoportoknak – akiknek hagyományosan jók a kapcsolataik a szélsőjobboldallal – sem sikerült a rendezvényt megakadályozniuk. Egy hamis bombariadó miatt a csendőrség átkutatta a birtokot, de bombát nem talált. A kiállítás kapcsán az osztrák katolikus egyház hivatalosan nem tiltakozott, de egyes püspökök felszólaltak – a magát egyébként hívő, sőt gyakorló katolikusnak mondó – Nitsch rendezvénye ellen. (Karl Pfeifer, Bécs)

Hegyi Lóránd művészettörténész, a bécsi Modern Művészetek Múzeumának főigazgatója lapunknak kifejtette: szemében Hermann Nitsch egy tipikusan közép-európai művész, abból a fajtából, aki egyrészről széles körű, mély, klasszikus műveltséggel rendelkezik, másrészt pedig jelentékeny szálakon kapcsolódik a saját (osztrák) és a közép-európai tradíciókhoz. Megpróbál különleges jelentést kölcsönözni a művészetnek. Ennek utolsó nagy képviselője, s ebben a vonatkozásban úgynevezett "összművészetet" csinál, amely nemcsak a szó technikai aspektusát jelenti, vagyis hogy verset ír, zenét szerez, rendez, fest egyszerre, hanem sokkal inkább gondolati értelemben, nevezetesen ő a művészeti tevékenységet valóban az élet részeként értelmezi. Ebbe próbálja ő tudatosan beépíteni az európai kultúra minden rétegét.
Nagyon sajnálom, hogy ez a botrány már politikai üggyé dagadt, biztos vagyok abban, hogy akik a leghevesebben tiltakoznak a kiállítás ellen, nem képesek megérteni Hermann Nitsch művészetének lényegét. A politikusoknak, a kormánynak meg kellene tudniuk védeni, és tiszteletben kellene tartaniuk a művészi alkotószabadságot. S még egy apróság: két évvel ezelőtt Hermann Nitsch a Kiscelli Múzeumban részt vett egy csoportos kiállításon – ugyanezekből az installációkból állított ki –, és senkinek sem jutott eszébe fölháborodni és tüntetéseket szervezni a művészete ellen.