Kereső toggle

Folytatódik a bombázás és a menekülés

Ínség a háború nyomában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Jugoszlávia elleni légicsapás áldozatai között mindkét oldalon vannak
polgári áldozatok: a koszovói albánok a szerb paramilitáris szabadcsapatoknak lettek
céltábláik, tömeges menekülésüket idézve ezzel elő, de a bombázások a
Jugoszlávia civil lakosságából is követeltek életeket. A koszovói–szerb határon,
embertelen körülmények között összezsúfolódott tömegben, a jelentések szerint
felütötte a fejét a kolera és a tífusz is, miközben a segélyszervezetek
kétségbeesetten igyekeznek élelmet osztani az éhező menekültek között.



Csak egészségügyi maszkban mehetnek a menekültek közé. Járványveszély és
nélkülözés     Fotó: MTI

A NATO a koszovói albánok tömeges gyilkolása, népirtása ellen harcol Koszovóban
– jelentette ki Brüsszelben William Cohen amerikai védelmi miniszter. Cohen a NATO
főtitkárával, illetve a szövetség tizenkilenc tagországának nagykövetével
folytatott találkozói után nyilatkozott és leszögezte: a NATO fokozza légi
hadjáratának erejét. A szövetségi csapásokat az albánok elleni leírhatatlan
kegyetlenkedésre adott válaszként kell felfogni – tette hozzá. A NATO az igazság
érdekében, a népirtás ellen folytatja harcát, az embertelenség ellen az emberség
javára, a demokrácia mellett a zsarnokság ellen, a szabadságért a félelem ellen –
sorolta Cohen. Az amerikai politikus szerint a felsorolt pozitív értékek a NATO
erényei, és harcolnia kell értük, míg a másik oldalon azok állnak, akik mindezek
ellenségei.



Segélyszállítmány szétosztása a koszovói–albán határon.    Fotó:
MTI

A háborús retorika mellett azonban egyre inkább úgy tűnik, a légicsapások nem
érték el azt az eredményt, amely a NATO-intervenciónak eredetileg a célja volt: a
koszovói albán menekültek száma nemhogy csökkent, de tömegessé vált a jugoszláv
megtorlások miatt. A jugoszláv hadsereg egyfelől a koszovói albánok tízezreit tette
nincstelenné, másfelől pedig keményen fellépett a Koszovói Felszabadítási Hadsereg
(UCK) gerillacsapatai ellen. A légifenyegetés nem akadályozta meg a jugoszláv katonai
egységeket, hogy a morinai szerb–albán határátkelőtől nem messze levő falvakat
felégesse. A morinai átkelőt, ahol legkevesebb 280 ezer koszovói albán lépett át
Albániába az elmúlt két hétben, a jugoszláv katonaság lezárta.

Pristinának, a koszovói tartomány fővárosának összetétele is megváltozott.
Csaknem százezer ember kényszerült elmenekülni a Gallapi fennsíkra, míg mások
Macedóniába távoztak, adta hírül a Human Rights Watch (HRW) elnevezés? amerikai
szervezet. A Gallapi fennsíkra menekültek helyzete válságos, mivel
élelemkészleteiket jórészt felélték; éhínség fenyegeti őket, a Pristinából
történő utánpótlás pedig rendkívűl nehézkes.

Az emberi jogi szervezet által megkérdezett menekült szemtanúk közül többen
beszámoltak arról, hogy a jugoszláv hadsereg március 26-án meggyilkolt 40 albán
civil férfit Velika Kruza faluból. A HRW attól tart, hogy az öldöklések egy
megtorló akció részei, mivel a falu állítólag már évek óta támogatta az UCK
tevékenységét. A megkérdezett hat szemtanú szerint a szerb gyalogsági csapatok a
NATO-akció után egy nappal támadták meg az albánok lakta falvat. "Összetereltek
bennünket, majd körülbelül reggel hétkor negyven fiatal férfit kiválasztottak
közülünk, és gépfegyverrel halomra lőtték őket" – számol be egy 64 éves
szemtanú.

A Velika Krusa-i mészárlásról a BBC brit televíziónak is sikerült egy amatőr
videofelvételt megszereznie. A felvételen néhány fiatalember holtteste látható,
akikkel – a BBC szerint – "egyetlen fejlövéssel végeztek, miután megpróbáltak
elmenekülni". A videofelvétel készítője szerint, aki átadott a BBC-nek egy
listát, amely 26 áldozat nevét tartalmazta, száznál is több civil esett áldozatul,
mikor a szerbek bombázni kezdték a térséget.

Az UCK ezenközben mintegy ezer embert toboroz naponta, mivel azonban önkéntesekkel nem
tudja feltölteni sorait, sokszor erőszakkal verbuválja a koszovói albánokat –
jelentette a Reuters hírügynökség. Egyes albán menekültek arról számoltak be, hogy
az UCK fegyveresei az észak-albániai Kukes városánál úttorlaszokat állítottak fel,
ahol leszállítják a Koszovóból érkező tehergépkocsikról a 18 és 50 év közötti
férfiakat. A menekültek sokszor hajlandóak nagy összegeket fizetni helyi
taxisofőröknek, hogy elkerüljék az UCK toborzó különítményeit.

A határsávon tartózkodó menekültek erős katonai és rendőri felügyelet alatt
álltak. A segélyszervezet munkatársai sem juthattak a közvetlen közelükbe. Az
embertelen körülmények és a táborban pusztító járványok miatt naponta
körülbelül tucatnyian vesztik életüket.

A NATO-csapásnak jugoszláv részről is vannak polgári áldozatai. A Tanjug
hírügynökség adatai szerint tizenhét polgári személy halt meg a NATO Aleksinac
ellen végrehajtott hétfő esti légitámadása során. A hivatalos jugoszláv jelentés
szerint a sebesültek számát negyvenre teszi. A dél-szerbiai bányászvárosban romba
dőlt tizenhat lakóház és mintegy négyszáz lakás vált lakhatatlanná. Az AFP egy
szerb illetékest idézve közölte, hogy Pristinában is tizenkét polgári személy
vesztette életét a bombázásokban. Ivica Mihajlovics, a szerb kormány tájékoztatási
titkára hozzátette ehhez, hogy egyelőre ennyi halálesetről tudnak, de sokkal nagyobb
is lehet a veszteség, hiszen még nem tudni, mit találnak később a romok alatt.

Olvasson tovább: