Kereső toggle

Lemondtak a komisszárok

Európa vezetésre vár

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Európai Bizottság mind a húsz tagja lemondott, miután egy szakértői jelentés
azzal vádolta az intézményt, hogy elvesztette uralmát a 19 ezer fős brüsszeli
adminisztráció fölött. Az európai vezetők a lemondás után esélyt látnak a tiszta
lappal való kezdésre. "Erős a parlamentünk, a tanácsunk és az elnökség" –
sietett megnyugtatni a kedélyeket Gerhard Schröder német kancellár. "Európa nem
marad vezetés nélkül" – tette hozzá az unió soros elnökségét betöltő
Németország vezetője. A válság megrázta a pár hónapja közös valutát bevezető
uniót, melynek vezetői a jövő héten találkoznak Berlinben, hogy az EU belső
reformjaival foglalkozó Agenda 2000 programot lehetőleg végleges formába öntsék.
"Ha ez a folyamat elhúzódik, és viták alakulnak ki az egyes nemzeti kormányok
között, nyilván kevesebb energia fog maradni a bővítésre. Ha viszont felgyorsulnak
az intézményi reformok, a bővítés is felgyorsulhat" – nyilatkozta a Heteknek
Balogh András politológus.



Jacques Santer, az Európai Bizottság leköszönt elnöke. Elvesztette a bizalmat
    Fotó: MTI

"Az integráció hívei csökkenteni akarják a nemzeti kormányok hatáskörét,
növelni akarják a bizottság szerepkörét. A bizottság ellenőrzését is
nagymértékben összeurópai testületeknek kell átvenniük. Ez jelentheti egy
elkülönült összeurópai bírói hatalom megnövelését is" – mondta Balogh
András.

A vizsgálat szerint visszaélések történtek több EU-program lebonyolításában. A
jelentés csalást és korrupciót emleget, bár a szakértők hangsúlyozták, hogy a
bizottsági tagok, az úgynevezett biztosok közvetlenül és személyesen nem
érintettek. A csalás és korrupció úgymond észrevétlenül lapult meg néhány
vezető hivatalban. "Nehéz megállapítani a legkisebb felelősséget is" – vonja
le a következtetést a jelentés. Jacques Santer bizottsági elnök keserűen fakadt ki a
vizsgálat "kiegyensúlyozatlansága" miatt, és visszautasította azt a vádat,
miszerint a végrehajtó testület "általános felelőtlenséget" tanúsított.

Az unió előtt most két lehetőség áll. Vagy felállít egy ügyvezetői bizottságot,
amely az előző vezetés ötéves mandátumából még hátramaradt időben működne
2000 januárjának közepéig, vagy pedig a jelenlegi bizottság töltené be a
felügyelő szerepet, amíg az új testületet ki nem jelölik újabb öt évre.

Balogh András politológus szerint nem túlzás válságról beszélni. Az EU
kormányának lemondása felhívja a figyelmet arra, hogy nincsenek készen a modern kor
követelményeinek megfelelő EU-intézmények. Az Európai Bizottság a jelenlegi
struktúrában nem tudta áttekinteni az egész rendszer működését. A Phare-ügyekben
például bennünket is hátrányosan érintő, nem elfogadható gyakorlat alakult ki. Sem
a tagországok, sem a bizottság tagjai nem tudták áttekinteni, hogyan is zajlik ez a
bonyolult mechanizmus. Az Európai Unió vezető testületeinek működésében
"demokratikus deficit" érvényesül. Nem világos az Európai Unió és az Európai
Parlament közötti viszony, nem teljesen tisztázott a nemzeti kormányok és az európai
végrehajtó hatalom közötti kapcsolat. A jövőben a bizottság afféle föderatív
kormányként működhetne. A bővítés folyamatáról szólva a politológus kifejtette,
hogy a válság azt nem napolja el: a mostani krízis valószínűleg elő fogja segíteni
az intézményes változások beköszöntét, s felgyorsíthatja a közép-európai
államok integrálódását is.

A most leköszönt Jacques Santer Balogh szerint az EU fejlődésének motorja volt, a
nagy alapítóatyák közé tartozott. Habár valószínűleg semmiben nem lehet
elmarasztalni, lemondása korrekt magatartás volt. Lépése példamutató az európai
politikai közéletben. Vezetőként levonta a következtetéseket, bár személy szerint
nem volt érintett az ügyben – mondta a politológus.


Az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság az EU kormányszerűen működő testülete, melynek munkáját
mintegy 19 ezer fős apparátus segíti. A bizottság egyszerre jelenti a húsz biztosból
("komisszárokból") álló, kormányokhoz hasonlóan működő biztosi kollégiumot
és az alattuk működő hivatalnoki kart. Az öt nagyobb tagállam (az Egyesült Királyság,
Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország) két-két bizottsági
tagot jelöl, a többi tagállam pedig egyet-egyet. A bizottsági tagokat, a biztosokat a
tagállamok kormányainak közös megállapodásával jelölik ki ötéves hivatali időszakra.
A bizottságnak egy elnöke és két alelnöke van.

A bizottsági tagok a miniszterekhez hasonló tárcákkal rendelkeznek. A tárcák jelentősége
és politikai súlya nem egyforma, s ez sokszor konfliktus forrása a tagállamok között
az új bizottság megválasztásakor. A bizottság elnöke meghatározó a testület egész
tevékenységére nézve, mivel a testület politikai irányítójaként ő jelöli ki a
testület munkájának irányvonalát, viszonyát a többi szervhez.

Olvasson tovább: