Vesztes győztesek

Az ÁPTF lemondott vezetője úgy döntött, utólag nem hozza nyilvánosságra a pénzügyi tárca vizsgálati anyagára adott válaszlevelét, azaz nem értékeli és nem kommentálja az eseményeket. Teszi ezt azzal a szándékkal, hogy végleg lezáruljon a sárdobálás – mondta a felügyelet sajtóreferense. Tarafás Imre nem él azzal a jogával sem, hogy nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt feljelentse Járai Zsigmond pénzügyminisztert. Mint ismeretes, Járai egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy "a felügyelet ferdítésekkel, a tények elhallgatásával és hazugságokkal ostromolja a sajtót, hiányosságait így próbálja elleplezni". Tarafás Imre viszont nem vonja vissza a rendőrségre benyújtott feljelentését a banktitok megsértése miatt. A bank az ügyfél hozzájárulása nélkül ugyanis nem adhat ki információt hitelfelvételének körülményeiről.
Az, hogy a sajtóban megjelent Tarafás korábbi hitelfelvétele, kimeríti a banktitokról és a titkosszolgálatokról szóló törvény megsértését. Magas rangú állami tisztségviselők kinevezése előtt az illető előéletét – 15 éves időtartamra visszamenően – a legapróbb részletekig feltárja a titkosszolgálat. Ennek során Tarafásnak úgynevezett "C" típusú – a legszigorúbb fokozatú kérdőívet kellett kitöltenie, melyben egyik passzus a hitelügyletekre is vonatkozik. A vizsgálat során szerzett információk – így a hitelfelvétel adatai is – titkosak. Az eljárás célja az, hogy a felelős vezetők ne legyenek zsarolhatók, éppen ezért érdekes, hogy ezt az információt ellene fordították.
A titkot kiszivárogtató személyre és forrására máig nem derült fény. Németh Krisztina, a Postabank sajtófőnöke lapunknak elmondta, hogy a belső vizsgálat megállapítása szerint az információk nem a bankból szivárogtak ki. A sajtóban megjelent adatok ugyanis sem a hitelnyújtás feltételeire, sem a hitel összegére nézve nem egyeznek meg a Postabank könyveiben szereplő adatokkal. Kátay Ildikó, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter szóvivője nem kívánta kommentálni a kiszivárogtatást, a hivatal vezetői ugyanis nem tartják "méltónak" az ügyet arra, hogy magyarázkodjanak és védelmezzék az intézmény belső, szigorú ügyiratkezelését.
A múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy az ÁPTF működését vizsgáló anyagban törvénysértésre utaló jelek is mutatkoznak. A kompromisszumos megoldás okán a kormány így vélekedett: "az ÁPTF a törvényi lehetőségek között mindent megtett feladata ellátása érdekében, de a kormány úgy ítéli meg, hogy ennél többet kellett volna tennie" (vagyis lehet többet tenni, mint a törvényt betartani). Megállapította viszont, hogy az ÁPTF szerepfelfogása és magatartása gyökeresen eltér a kormány elképzelésétől.
Borókai Gábor kormányszóvivő a Heteknek arra a kérdésére, hogy mulasztott-e az ÁPTF, azt válaszolta: többet tehetett volna annak érdekében, hogy megálljanak a kedvezőtlen folyamatok a pénz- és tőkepiacon. Amennyiben pedig a felügyelet kezét megkötötték a jogszabályok (az ÁPTF ugyanis erre hivatkozott), a törvény változtatását kellett volna javasolnia, amit azonban elmulasztott. Időközi jogszabályváltozások pedig történtek, hiszen ilyen módon kerülhetett a volt SZDSZ-es politikus, Gaál Gyula az elnökhelyettesi székbe. (Átmenetileg ő rendelkezik aláírási joggal az ÁPTF élén).
A kormányszóvivő értelmetlen felvetésnek nevezte azt, hogy az úgynevezett "ÁPTF-ügy" mögött politikai motívumok húzódnának meg. Tarafás Imre és ifj. Nyers Rezső lemondatása nem politikai indíttatású, azaz a kormány nem pártbeli hovatartozásuk miatt szólította fel őket a távozásra. Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója szerint viszont politikai lemondatásról van szó. "Az események arról győztek meg – mondta –, hogy a gazdaság és a politika összefonódása tovább erősödött. Ha a lojalitás szempont lehet egy köztisztviselő alkalmasságának vizsgálatakor, akkor nagy baj van – tette hozzá. – Igazán problematikus az, hogy az ÁPTF politikai függőségben van a kormánytól. Ma már egyértelműen látszik, hogy a kormányok játszanak a felügyelettel. Az előző ciklusban az volt a baj, hogy szóltak (csak nem talált halló fülekre a figyelmeztetés a kedvezőtlen pénzpiaci folyamatokkal kapcsolatban), most meg az, hogy miért nem szóltak. Politikai függetlenséget csak akkor élvezhetne az ÁPTF, ha vagy a parlament, vagy a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozna."