Kereső toggle

Lehet-e törvényesen keresni 800 milliót

Tocsik Márta csak névadó

Interjú Szőgyényi Józseffel, Tocsik Márta védőügyvédjével

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kisebb fajta belpolitikai vihart kavart a "Tocsik-per" néven ismertté vált
bírósági eljárás első fokú ítélete, amely szerint sem az elsőrend? vádlott
jogásznő, sem az ÁPV Rt. korábbi vezetői nem követtek el bűncselekményt a magyar
állam és az önkormányzatok közt létrejött pénzügyi egyezségek során. A
kormánypártok szerint olyan politikai ügyről van szó, amelyet a jelenlegi
ellenzéknek sikerült eltussolnia, és az ítélet nem egyezik a polgárok
véleményével. Lapunknak nyilatkozó tekintélyes jogászok viszont úgy vélik, korrekt
szakmai döntés született a hétfői ítélethirdetésen.



Tocsik Márta az ítélethirdetés után. Hálás lehet?    Fotó:
V. Sz.

"Az ítélet alátámasztja korábbi véleményemet, amely szerint a Tocsik-ügynek
Tocsik Márta a névadója, de nem a főszereplője" – nyilatkozta Deutsch Tamás, a
Fidesz alelnöke. Deutsch – aki az ügy 1997-es parlamenti kirobbantásával jelentősen
növelte pártja népszerűségi indexét – közölte: "a tények alapján a
főszereplők egyértelműen azok a szocialista és szabaddemokrata politikusok, illetve
az SZDSZ-hez közel álló üzletemberek, akik az egész mechanizmust azért találták
ki, hogy a közpénzek lefölözhetőek legyenek és a pártkasszák irányába lehessen
őket terelni."

A Fideszhez közel álló Napi Magyarország szerdai számában nem kevesebbet állít az
elsőfokú ítélet kapcsán, mint hogy "a posztkommunista világ visszavág". A
hörgő hangvétel? cikk a Tocsik-per szereplőit egy kalap alá vonja az ötvenhatos
sortüzek elkövetőivel, az olajmaffiával, sőt a múlt héten meggyilkolt Döcher
Györggyel is, és azt üzeni a polgároknak, hogy a bíróságok a jelenlegi ellenzék
befolyása alatt állnak. Bánk Attila, a Kisgazdapárt frakcióvezetője, Tocsik Márta
felmentését még kommentálni sem tudta meglepettségében. Az MDF és a MIÉP szintén
politikai ügyként értékelik a történteket, és egybehangzóan állítják: el kell
számoltatni az előző kormányt.

"Egy olyan ember, mint Deutsch, aki tizenkét év alatt végezte el az egyetemet, ne
akarjon kompetens lenni a témában" – mondta lapunknak Liszkay Péter, az ÁPV Rt.
egykori jogtanácsosa, a Tocsik-ügy egyik volt vádlottja az elsőfokú – számára
felmentő – ítélet után.

Bárándy Péter "sztárügyvéd" úgy véli, az ügy politikai indíttatású volt,
de a bírósági szakaszban tisztán jogkérdéssé vált, és a tényeket minden külső
befolyástól mentesen állapították meg. Szabó András nyugalmazott alkotmánybíró
szerint a magyar bírói kar gerince kitart amellett, hogy munkája a törvényeknek van
alárendelve, és nem a mindenkori hatalomnak. A politika elsősorban a törvényalkotás
során tudja befolyásolni a jogrendet, s bár kisebb horderej? ügyekben a
jogalkalmazás szakaszában is próbálkozott a beavatkozással, a bíróságok
alapvetően függetlenül működnek. "A Tocsik-ügy tárgyalása és elsőfokú
ítélete teljesen tiszta" – tette hozzá Szabó. Az alkotmánybíró logikátlannak
tartja a Fidesz sugallta posztkommunista összeesküvés-elméletet: "miért ítélték
volna el a posztkommunisták az MSZP-s Boldvait?" Bárándy Péter szerint a koalíciós
pártok a tények ismeretének hiányában a bírói döntés mögött sejtenek valamit,
ez azonban nem megengedhető egy demokráciában. A magyar közvéleménnyel könny?
elhitetni, hogy nyolcszáz- millió forintot képtelenség tisztességes úton keresni,
ezért a társadalmat könnyen azok ellen lehet hangolni, akik becsületes úton jutnak
hozzá ekkora összeghez. "Szomorú, hogy Tocsiknak már szégyellnie kell a vagyonát,
kénytelen karitatív akciókba fogni, nehogy megkövezzék" – mondta lapunknak Halmai
Gábor alkotmányjogász. Halmai szerint egy másodéves joghallgató is könynyűszerrel
megállapíthatta, hogy Tocsik nem tévesztett meg senkit: a jogásznő előre közölte,
munkájáért tíz százalék jutalékot kér. Az más kérdés, hogy ez a tíz százalék
több mint nyolcszázmillió forintot jelent. Halmai is úgy látja, hogy a magyar
köztudatban bűnözőnek tartják azt, aki ennyi pénzt keres, a jogalkalmazás azonban
soha nem a közvélemény akaratát tükrözi, hanem a jogot. A bíróság nem veheti
figyelembe a laikusok véleményét, akik sokszor a szükséges ismeretek teljes
hiányában, a pletykák és érzelmek szintjén közelítenek meg egy-egy ügyet, és
egyáltalán nem értenek belőle semmit.



Lascsik Attila, az ÁPV Rt. volt vezérigazgatója. Jó szerződést kötöttek
    Fotó: Vörös Szilárd


– Védencét felmentették, ám az ügyész fellebbezést nyújtott be. Mit
tartalmaz a fellebbezés?

– Mindenre kiterjed, a felmentettekre vonatkozólag a bűnösség
megállapítását kéri, az elítéltekre az ítélet súlyosbítását.

– Mire számíthatnak másodfokon?

– A megfelelő jogszabályok és a bíróság lelkiismerete fog dönteni. Mi
mást mondhatnék, remélem, marad a mostani ítélet.

– Egyes kormánypárti vélemények szerint a bíróság döntése egyáltalán
nincs összhangban a polgárok akaratával. Mi a véleménye erről az állításról?

– Nagyon nagy baj volna, ha a bírák nem pártatlanul ítélnének, hanem
engednének a közvélemény nyomásának. A köztudatban általában minden szakmaiságot
és pontosságot nélkülöző megítélések vannak, a valóságban ez az eset is
másként néz ki, mint ahogyan azt a média és a közszáj interpretálta. Mai
piacgazdaság felé tartó struktúránkban meg kell szokni szerényebb jövedelm?
honfitársainknak is, hogy egy-egy jó lépéssel törvényesen is lehet vagyonokat
szerezni, de akár veszteni is egy hibázással. Például Rubik Ernő is milliárdokat
rakott zsebre kiváló ötleteiből kifolyólag. Védencem törvényes szerződéssel és
munkával csinált pénzt. Könnyen lehet irritáló a magas összeg többek szemében, de
az ő véleményüket egy bírósági perben nem lehet figyelembe venni.

– Előfordulhatott-e Ön szerint, hogy politikai befolyás érvényesült az
ítélethozatalkor?

– Az még nagyobb baj lenne. Teljesen ki van zárva, hogy bármelyik politikai
szervezet, párt befolyásolhatná a bíróság döntéseit. A bűncselekményeket a
jogszabályok és a tények mutatják ki, ennek semmi köze a politikához.

– Miért nem látja el a továbbiakban Tocsik Márta védelmét?

– A védő-védenc kapcsolat nem holtomiglan-holtodiglan tartó kapcsolat.
Tocsik Mártával közösen határoztunk úgy, hogy másodfokon már valaki más látja el
védelmét.

(Szakonyi Dávid)


Az ügy



A Fővárosi Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a csalás bűntettének
és az okirat-hamisítás vétségének vádja alól Tocsik Mártát és az ÁPV Rt.
igazgatóságának egykori tagjait, ugyanakkor bűnösnek mondta ki Boldvai László
MSZP-s országgyűlési képviselőt, Budai György vállalkozót és Vitos Zoltán
vállalkozót az ellenük befolyással üzérkedés vétsége miatt emelt vád alapján. A
bíróság Boldvai Lászlóra tíz hónap letöltendő fogházbüntetést, Budai Györgyre
hat hónap letöltendő fogházbüntetést és ötmillió forint összeg?
vagyonelkobzást szabott ki, továbbá két évre mindkettőjüket eltiltotta a közügyek
gyakorlásától. A bíróság Vitos Zoltánt 500 ezer forint pénzbüntetésre és hat
hónap fogházbüntetésre ítélte, ám ez utóbbi végrehajtását három év
próbaidőre felfüggesztette.

A törvény szerint az ÁPV Rt.-nek az általa privatizált vállalatok után azok
belterületi földjeinek ellenértékét ki kellett fizetnie az illető
önkormányzatoknak. A részvénytársaság erre nemigen volt hajlandó, az
önkormányzatok érdekeinek képviseletét a Vektor Rt. vállalta el. Tocsik Márta a
két részvénytársaság között folytatott közvetítői munkát. A Liszkay Péter
vezető jogtanácsossal kötött megegyezés értelmében az ÁPV Rt. számára
bizonyíthatóan megspórolt összeg tíz százalékát az ügyvédnő kapta. Tocsik az
önkormányzatoknak felajánlotta, hogy több éven keresztül húzódó pereskedés
helyett fogadják el az általa alkuban kínált összeget, amely igaz, hogy kevesebb,
mint ami jár, de legalább azonnal megkapják. A vádirat szerint az egész
megállapodásban a probléma csak az volt, hogy Tocsik érdemi munkát a cél érdekében
nem végzett, csupán a Vektor ajánlatait tolmácsolta az ÁPV Rt. felé. Az ügyész
szerint Tocsik és Liszkay úgy állították be a történteket, mintha az ügyvédnő
megerőltető munka árán egyezett volna meg az önkormányzatokkal. A megtakarított
összeg mintegy tízmilliárd forint volt – így gyarapodott Tocsik bankszámlája
nyolcszáznégy millió forint jutalékkal.

A bíróság megállapítása szerint Boldvai László, az MSZP képviselője, a párt
akkori pénztárnoka, valamint Vitos Zoltán és Budai György, az MSZP-hez és SZDSZ-hez
közel álló üzletemberek azzal keresték meg Tocsik Mártát : ha folytatni akarja a
jól jövedelmező munkáját, utaljon át nekik pártcélokra a sikerdíjból. Azaz a
bűncselekmény az ügyben az, hogy ezek a személyek megzsarolták a törvényesen és
jogszerűen dolgozó Tocsikot.

Olvasson tovább: