Kereső toggle

Titkosszolgálatok határon innen és túl

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar politikai élet szereplői ellentmondásosan ítélik meg a szlovák
titkosszolgálat Omega fedőnev? akcióját. Kónya Imre, a parlament Nemzetbiztonsági
Bizottságának volt elnöke szerint lehetséges, hogy a szlovákok tevékenysége áll több
fővárosi robbantás hátterében. Keleti György, jelenlegi elnök ezt nem tartja
logikusnak. Mindenesetre tény: az elmúlt években megerősödött hazánkban a különféle
külföldi titkosszolgálatok tevékenysége.

Mint múlt heti számunkban beszámoltunk róla, egy szlovák parlamenti jelentés
azzal vádolja a szlovák titkosszolgálatot (SIS), hogy Moszkva megbízásából több
akciót hajtott végre a környező országokban, így Magyarországon is. Hazánkkal
kapcsolatos legfőbb céljuk az euro-atlanti csatlakozás megakadályozása volt. A
Meciar-kormány idején – és feltehetően Meciar tudtával – folytatott Omega-akcióval
azt a benyomást akarták kelteni, hogy az Egyesült Államok különösen kedvező bánásmódban
részesíti Magyarországot más közép-európai országok rovására. Egyes vélemények
szerint az 1998-as hazai robbantássorozat támogatása is az Omega-akció részét képezte:
a magyar alvilág a szlovák titkosszolgálattól kapott robbanóanyagot, fegyvert. A
lapunknak nyilatkozó politikusok egy dologban feltétlenül egyetértenek: a szlovák
titkosszolgálat nem érte el célját.

Kónya Imre, aki 1994 és 1998 között volt a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke a
Hetek kérdésére elmondta: azért pattanhatott ki most az ügy, mert az Omega-akció nem
illett bele az új szlovák kormány európai orientációjú politikájába, s Dzurinda
kormányfő nem vállalta a felelősséget ezekért a cselekményekért. Kónya szerint
szinte biztos, hogy a tavalyi magyar választások körüli robbantások hátterében is a
SIS állt, ebből fakadóan a robbantások megszűnése nem az Orbán-kormány hatékony
fellépésének, hanem a szlovák kormányváltásnak köszönhető. Keleti György, a
parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának jelenlegi elnöke nem tartja logikusnak, hogy
Meciar állt volna a magyarországi robbantássorozat hátterében, ugyanis a merényletek
az akkori ellenzék malmára hajtották a vizet, a rossz közbiztonság miatt folyamatosan
bírálhatták a kormányt. "Meciarnak nem volt szüksége az Orbán-kormányra, Horn
Gyula sokkal kényelmesebb volt számára" – tette hozzá a lapunknak nyilatkozó
Keleti.

A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke nem tartja reálisnak azt az állítást, miszerint
a szlovák titkosszolgálat látta volna el fegyverrel a magyar alvilágot, Keleti szerint
"a magyar alvilág nincs rászorulva arra, hogy külföldről vegyen fegyvert." Tény,
hogy a legtöbb robbantásnál az egykori Csehszlovákiában kikísérletezett Semtex nev?
robbanóanyagot használták, ugyanakkor az is igaz, hogy ma már más országokban is gyártanak
Semtexet.

Nikolits István, az előző kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli
minisztere egy napilapnak adott nyilatkozatában kifejtette: az Információs és a
Nemzetbiztonsági Hivatal tudott a szlovák titkosszolgálati tevékenységekről, és hatékony
lépéseket tett az elhárításra. A magyar illetékesek már 1998 tavaszán beszámoltak
az ügyről a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának. Kónya Imre ezzel szemben azt
mondta, hogy bár elnöksége idején a titkosszolgálat évente tájékoztatta a bizottságot
a terroristaveszélyről, Szlovákia neve nem szerepelt a jelentésekben.

Sajtóértesülések szerint a magyar titkosszolgálatok a birtokukba került információk
ellenére sem adtak segítséget a rendőrségnek, holott ez nagyban segíthette volna a
rendőrök munkáját néhány kiemelt bűncselekmény hátterének feltárásában. Ezt
az állítást rendőrségi forrásokból származó információk is megerősítették. A
tájékoztatás elmaradása a titkosszolgálatok és a rendőrség közötti rivalizálásra
vezethető vissza. Tény, hogy a tavalyi robbantássorozat elkövetői a mai napig sem kerültek
elő, és eddig az indítékokról is csak feltételezések láttak napvilágot.

A Nemzetbiztonsági Bizottság március 17-én szeretné meghallgatni az üggyel
kapcsolatban Kövér Lászlót, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli
minisztert, valamint Kuncze Gábor korábbi belügyminisztert és Nikolits Istvánt. A
bizottság levélben kérte fel Kövér Lászlót, hogy gyűjtse össze az információkat,
és ha szükséges, mentse fel Nikolits Istvánt a titoktartási kötelezettség alól.
Amennyiben van olyan ember, akinek volt információja az Omega-akcióról, de azt nem továbbította
oda, ahol a döntéseket hozzák, akkor ezzel hozzájárult ahhoz, hogy az akció megvalósulhasson.
Az ilyen embereket felelősségre kell vonni.

Szakértők információi szerint Magyarországon rendkívül erős "idegen"
titkosszolgálati munka folyik, ami sok munkát ad az elhárításnak. Vidus Tibor, aki a
kormányváltásig a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójaként tevékenykedett, egy
1997 decemberében készült interjúban – az újsággal nyilván többször egyeztetve
a szöveget – így nyilatkozott: "az utóbbi időben az egyes országok szolgálatainak
tevékenysége érzékelhetően intenzívebbé vált, különös érdeklődést mutatva a
privatizáció, a pénzintézetek működése, a külkereskedelem, a hadiipar, valamint
egyes kiemelt tudományos programok iránt". Arra a kérdésre, hogy Magyarországon
vajon hány kém dolgozhat, s ezek milyen nemzetiségűek, azt válaszolta: "Ne várjon
tőlem pontos számot. Bárhonnan jöhetnek. A kilencvenes években gyökeres változások
mentek végbe a világban, így Magyarországon is. Az közismert, hogy eltökélt szándékunk
az euro-atlanti integráció, ezért vélhetően mostanság nem azok érdeklődnek behatóbban
irántunk, mint akik néhány évvel korábban. "

A nemzetközi titkosszolgálatok együttműködésével kapcsolatban Kónya Imre elmondta:
egy Brüsszelben rendezett NATO biztonsági konferencián a kelet-európai titkosszolgálatok
közül kiemelték a magyart, ahol az egykori kommunista vezetés lecserélésével megtörtént
az átalakulás. Ennek köszönhetően jó partneri viszony alakult ki a Nyugattal, a
magyar titkosszolgálatok széleskör? információcserét folytatnak ezen országok
titkosszolgálataival. A szlovák titkosszolgálatokkal fennálló rossz viszony viszont
abból fakad, hogy ott még mindig az orosz titkosszolgálathoz (volt KGB) kapcsolódó
emberek ülnek felelős pozíciókban.


A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai: az Információs
Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági
Hivatal, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.

Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
(a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai
Biztonsági Hivatal (a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) a Kormány irányítása
alatt álló, országos hatáskörű, önálló gazdálkodást folytató költségvetési
szervek.

A nemzetbiztonsági szolgálatok rendeltetése, hogy a nyílt és a titkos információgyűjtés
eszközrendszerével elősegítsék a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek
érvényesítését, ezáltal közreműködjenek az ország szuverenitásának biztosításában
és alkotmányos rendjének védelmében.

Az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését
Nemzetbiztonsági Bizottsága közreműködésével látja el. A bizottság elnöke
mindenkor csak ellenzéki képviselő lehet.

Olvasson tovább: