Titkosszolgálatok határon innen és túl

Mint múlt heti számunkban beszámoltunk róla, egy szlovák parlamenti jelentés azzal vádolja a szlovák titkosszolgálatot (SIS), hogy Moszkva megbízásából több akciót hajtott végre a környező országokban, így Magyarországon is. Hazánkkal kapcsolatos legfőbb céljuk az euro-atlanti csatlakozás megakadályozása volt. A Meciar-kormány idején – és feltehetően Meciar tudtával – folytatott Omega-akcióval azt a benyomást akarták kelteni, hogy az Egyesült Államok különösen kedvező bánásmódban részesíti Magyarországot más közép-európai országok rovására. Egyes vélemények szerint az 1998-as hazai robbantássorozat támogatása is az Omega-akció részét képezte: a magyar alvilág a szlovák titkosszolgálattól kapott robbanóanyagot, fegyvert. A lapunknak nyilatkozó politikusok egy dologban feltétlenül egyetértenek: a szlovák titkosszolgálat nem érte el célját.
Kónya Imre, aki 1994 és 1998 között volt a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke a Hetek kérdésére elmondta: azért pattanhatott ki most az ügy, mert az Omega-akció nem illett bele az új szlovák kormány európai orientációjú politikájába, s Dzurinda kormányfő nem vállalta a felelősséget ezekért a cselekményekért. Kónya szerint szinte biztos, hogy a tavalyi magyar választások körüli robbantások hátterében is a SIS állt, ebből fakadóan a robbantások megszűnése nem az Orbán-kormány hatékony fellépésének, hanem a szlovák kormányváltásnak köszönhető. Keleti György, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának jelenlegi elnöke nem tartja logikusnak, hogy Meciar állt volna a magyarországi robbantássorozat hátterében, ugyanis a merényletek az akkori ellenzék malmára hajtották a vizet, a rossz közbiztonság miatt folyamatosan bírálhatták a kormányt. "Meciarnak nem volt szüksége az Orbán-kormányra, Horn Gyula sokkal kényelmesebb volt számára" – tette hozzá a lapunknak nyilatkozó Keleti.
A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke nem tartja reálisnak azt az állítást, miszerint a szlovák titkosszolgálat látta volna el fegyverrel a magyar alvilágot, Keleti szerint "a magyar alvilág nincs rászorulva arra, hogy külföldről vegyen fegyvert." Tény, hogy a legtöbb robbantásnál az egykori Csehszlovákiában kikísérletezett Semtex nev? robbanóanyagot használták, ugyanakkor az is igaz, hogy ma már más országokban is gyártanak Semtexet.
Nikolits István, az előző kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere egy napilapnak adott nyilatkozatában kifejtette: az Információs és a Nemzetbiztonsági Hivatal tudott a szlovák titkosszolgálati tevékenységekről, és hatékony lépéseket tett az elhárításra. A magyar illetékesek már 1998 tavaszán beszámoltak az ügyről a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának. Kónya Imre ezzel szemben azt mondta, hogy bár elnöksége idején a titkosszolgálat évente tájékoztatta a bizottságot a terroristaveszélyről, Szlovákia neve nem szerepelt a jelentésekben.
Sajtóértesülések szerint a magyar titkosszolgálatok a birtokukba került információk ellenére sem adtak segítséget a rendőrségnek, holott ez nagyban segíthette volna a rendőrök munkáját néhány kiemelt bűncselekmény hátterének feltárásában. Ezt az állítást rendőrségi forrásokból származó információk is megerősítették. A tájékoztatás elmaradása a titkosszolgálatok és a rendőrség közötti rivalizálásra vezethető vissza. Tény, hogy a tavalyi robbantássorozat elkövetői a mai napig sem kerültek elő, és eddig az indítékokról is csak feltételezések láttak napvilágot.
A Nemzetbiztonsági Bizottság március 17-én szeretné meghallgatni az üggyel kapcsolatban Kövér Lászlót, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert, valamint Kuncze Gábor korábbi belügyminisztert és Nikolits Istvánt. A bizottság levélben kérte fel Kövér Lászlót, hogy gyűjtse össze az információkat, és ha szükséges, mentse fel Nikolits Istvánt a titoktartási kötelezettség alól. Amennyiben van olyan ember, akinek volt információja az Omega-akcióról, de azt nem továbbította oda, ahol a döntéseket hozzák, akkor ezzel hozzájárult ahhoz, hogy az akció megvalósulhasson. Az ilyen embereket felelősségre kell vonni.
Szakértők információi szerint Magyarországon rendkívül erős "idegen" titkosszolgálati munka folyik, ami sok munkát ad az elhárításnak. Vidus Tibor, aki a kormányváltásig a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójaként tevékenykedett, egy 1997 decemberében készült interjúban – az újsággal nyilván többször egyeztetve a szöveget – így nyilatkozott: "az utóbbi időben az egyes országok szolgálatainak tevékenysége érzékelhetően intenzívebbé vált, különös érdeklődést mutatva a privatizáció, a pénzintézetek működése, a külkereskedelem, a hadiipar, valamint egyes kiemelt tudományos programok iránt". Arra a kérdésre, hogy Magyarországon vajon hány kém dolgozhat, s ezek milyen nemzetiségűek, azt válaszolta: "Ne várjon tőlem pontos számot. Bárhonnan jöhetnek. A kilencvenes években gyökeres változások mentek végbe a világban, így Magyarországon is. Az közismert, hogy eltökélt szándékunk az euro-atlanti integráció, ezért vélhetően mostanság nem azok érdeklődnek behatóbban irántunk, mint akik néhány évvel korábban. "
A nemzetközi titkosszolgálatok együttműködésével kapcsolatban Kónya Imre elmondta: egy Brüsszelben rendezett NATO biztonsági konferencián a kelet-európai titkosszolgálatok közül kiemelték a magyart, ahol az egykori kommunista vezetés lecserélésével megtörtént az átalakulás. Ennek köszönhetően jó partneri viszony alakult ki a Nyugattal, a magyar titkosszolgálatok széleskör? információcserét folytatnak ezen országok titkosszolgálataival. A szlovák titkosszolgálatokkal fennálló rossz viszony viszont abból fakad, hogy ott még mindig az orosz titkosszolgálathoz (volt KGB) kapcsolódó emberek ülnek felelős pozíciókban.

A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai: az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.
Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) a Kormány irányítása alatt álló, országos hatáskörű, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.
A nemzetbiztonsági szolgálatok rendeltetése, hogy a nyílt és a titkos információgyűjtés eszközrendszerével elősegítsék a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közreműködjenek az ország szuverenitásának biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében.
Az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága közreműködésével látja el. A bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselő lehet.