Fiatal nácik

Árpádsáv és karlendítés. A kopasz valóság    Fotó: MTI

"A rendőrség minden törvényadta lehetőséggel élt, mégsem tudta megakadályozni a náci megmozdulást. Bár a fasiszta karlendítést törvény nem tiltja Magyarországon, a rendőrség mégis közölte a megemlékezőkkel, hogy azt nem engedélyezik. Karlendítések ennek ellenére mégis történtek, mégpedig azok részéről, akik – mivel késtek – nem hallották a rendőrségi felszólítást" – mondta Borókai Gábor kormányszóvivő, jelezve ezzel, hogy maga a kormány is foglalkozott a kérdéssel. A kabinet ülésén meghallgatták erről a belügyminiszter beszámolóját.
A rendőrség álláspontja szerint a rendezvényen este 9 óra körül az ORFK készenléti rendőrségének, illetve a BRFK központi ügyeleti főosztály akcióosztályának egységei igazoltatni próbálták a több száz fiatalt, ám ők "Sieg Heil" felkiáltásokkal sörösüvegeket és más tárgyakat kezdtek dobálni az intézkedő személyek felé. Ennek következtében nyolc rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett. A dulakodás egyébként hajnali háromra ült el. Harminchat embert előállítottak, harmincnégyet – többségben külföldit – őrizetbe is vettek.
O. Eszter ismerőseivel autóval éppen a verekedés környékén közlekedett, így éppen szemtanúja volt a rendőrségi akciónak. Lapunknak elmondta: "Félelmetes volt látni a mindkét oldalon tulajdonképpen egyenruhába öltözött embereket: a rendőrök kommandós ruhában, a tarfejűek pedig egyenöltözetükben. Nem lehetett tudni, hogy mi történik. Látszott egyébként, hogy a rendőrök nem szívelik a díszes társaságot, igen keményen és határozottan bántak a fiatalokkal, akik részegnek tűntek."
A tanúvallomások alapján 23 külföldi fiatalt csoportosan elkövetett garázdaság miatt kiutasítottak Magyarországról. További nyolc személy – köztük egy magyar – ellen gyorsított bírósági eljárás indult hivatalos személy elleni erőszak vádjával. A bíróságon a fiúk jórészt csak tagadtak. A legtöbben azt állítják, hogy ott sem voltak, a környékről szedték össze őket a rendőrök. Ítélet február 25-én várható. A viking klubbeli rendezvény résztvevőinek szóvivője egyébként tagadja újfasiszta voltát, sőt, sajtóperrel kezdett fenyegetőzni az újságokban megjelent "neonáci" és hasonló kifejezések gyakori előfordulása miatt.
Egyébként a német titkosszolgálat jelezte magyar kollégáinak, hogy újfasiszta megmozdulás lesz Budapesten. A magyar szolgálat ezt jelezte is a rendőrségnek. Kátay Ildikó, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter sajtószóvivője a Heteknek elmondta, hogy a hatályos jogszabályok alapján van egy pont, mikor a nemzetbiztonságnak további hatásköre nincs a szombati neonáci tüntetéshez hasonló ügyekben. A rendőrség hatásköre a tüntetés engedélyezése vagy az engedély megvonása. "A Nemzetbiztonsági Szolgálat megtette azt – együttműködve a társszolgálatokkal –, amit meg kellett tennie ennek a legutóbbi megmozdulásnak az ügyében. Éppen ennek a konkrét megmozdulásnak az apropóján merült fel, hogy megvizsgálandó: kell e jogszabályt módosítani vagy sem" – mondta Kátay.
Oláh Sándor a XIII. kerületi – azóta már megszűnt – hajózási szakközépiskolába járt, ami annak idején az egyik budapesti skinheadfészek volt. Az akkori "főskinhead", D. Zoltán ismerőseként részt vett az 1989-ben rendezett csepeli skinheadkoncerten, amelyről Budapestre hazafelé menet történt Kőbányán az az ismert és nagy közfelháborodást keltett eset, amikor kubai diákokat vertek meg. Elmondása szerint a magyar skinheadmozgalom nem egységes. A legtöbben csupán divatból csatlakoztak neonáci csoportokhoz. A stílus, a zene vonzza őket, vagy a társaság, nem az eszme. "Érzik az erőt, a katonás atmoszférát. Úgy érzik, hogy egy erőteljes társasághoz tartozhatnak." Vannak, sajnos sokan, akik komolyabban közelítik meg a kérdést. Oláh beszámolt arról – minthogy maga is ezt tette egykoron –, hogy a skinheadcsoportok egymás közt nyíltan képviselnek és hangoztatnak náci, rasszista és antiszemita nézeteket. Szálasit, Hitlert dicsőítik, velük kapcsolatos anyagokat gyűjtenek és őriznek, írásaikat, beszédeiket, eszméiket tanulmányozzák. Kifelé azonban mindezt igyekeznek leplezni, szalonképesen becsomagolni.
Oláh néhány éve megszakította minden kapcsolatát az újfasizmussal, de elmondta, hogy szerinte azóta a fent leírt helyzet mit sem változott. Talán annyiban igen, hogy ma már kevesebben vannak, mert – a 90-es évek végéhez képest – kiment a divatból ez a mozgalom. A rendszerváltás előtt a skinheadvilágban hangsúlyos volt az antikommunizmus, azóta azonban ez értelmetlenné vált, úgyhogy mára már csak a rasszizmus és antiszemitizmus maradt, valamint a magyarkodás szélsőjobbos formája.
Az MNA eredetileg egy 10-20 fős pártkezdeményezés volt. A Jurta színházban tartották alakuló ülésüket. Akkoriban a nevük Magyar Nemzeti Mozgalom volt, később alakultak át fiatalokat tömörítő skinheadcsoporttá. Várbeli megemlékezésüket immáron harmadszorra tartották meg, melyre Németország majdnem minden tartományából, de Szlovákiából és Csehországból is érkeztek neonácik.
Oláh kifejtette: ezeket a laza tömörüléseket pártok is próbálták integrálni. Elmesélte, hogy egy alkalommal jobboldali politikai pártok szerveztek zarándoklatot a Vatikánba azzal a céllal, hogy a pápa áldja meg politikai tevékenységüket. Erre az alkalomra őket, skinheadeket is próbálták mozgósítani. A zarándoklat elmaradt.
Bár több neonáci csoport létezik hazánkban, még sincsenek egymással egyetértésben. Ennek oka az – Oláh szerint –, hogy a hagyományos náci paranoia, konspirációs elmélet saját "elvtársaikkal" is szembeállítja ezeket a csoportokat. Az MNA szerint Szabó Albert kétes megbízhatóságú személy. A Szabó Albert féle Magyar Népjóléti Szövetség pedig ez eset kapcsán is elhatárolódott az MNA-tól, mivel azok szerintük hírbe hozták a "nacionalista ifjúságot".