Kereső toggle

Viták az EU-bővítésről

Illúziók és a realitás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem tudta dűlőre vinni az Európai Unió bővítése finanszírozásának kérdését
a tizenöt uniós tagország a bécsi csúcstalálkozó előtt, és ez alapvetően befolyásolja
a csatlakozásra legesélyesebb Magyarország, Csehország és Lengyelország közeljövőbeli
sorsát és lehetőségeit is.



Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyi államtitkár, Wolfgang Schüssel, az Európai
Unió soros elnökével, Jacques Poos luxemburgi külügyminiszterrel és Jacques
Santerval. Új belépők csak a reformok után   Fotó: MTI

Joschka Fischer német külügyminiszter szerint csak akkor lehet szó a belépés
pontos dátumáról, ha az EU-költségvetés reformja már végbe ment. Azonban a
reformcsomagnak jelenleg egyetlen olyan eleme sincs, amelyben mindegyik uniós tagállam
egyetért. Az unió bővítése mellett érvelők szerint az EU így nagyobb súllyal
tudna fellépni globális viszonylatban. A szorgalmazott reformok és változások nemcsak
a belépési időpontot látszanak halasztani, hanem kérdésessé teszik azt is, hogy
Magyarország milyen unióhoz fog csatlakozni: hétfőn Franciaország és Nagy-Britannia
miniszterelnökei nyilatkozatot adtak ki egy NATO-tól független közös nyugat-európai
védelmi rendszer létrehozásáról. Robin Cook brit külügyminiszter indoklása szerint
"előfordulhat, hogy az unió olyan békefenntartó akcióban, vagy válságkezelésben
akar részt venni, amelyben az amerikaiak nem vállalnak szerepet". Ugyanakkor az új közös
pénz, az euro januári bevezetésével az USA után a második legnagyobb piaccá váló
európai tőkepiac, amely várhatóan a világcégek számára ellenállhatatlan célt fog
jelenteni, a magyar gazdaság számára is nagyobb esélyt kínálhat. A magyar csatlakozás
menetrendjéről, a felmerülő problémákról nyilatkozott lapunknak Király Miklós, az
ELTE jogi karának tanára és Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának
elnöke.



Különleges védelmet kap a csúcstalálkozó idejére a bécsi Hofburg. Nem könnyú
bejutni    Fotó: MTI

A magyar kormány derűlátó megnyilvánulásai ellenére a gyors csatlakozásnak
jelenleg csökkenni látszanak az esélyei – állítja Király Miklós, aki szerint
hosszabb távú csatlakozásban kell gondolkodnia Magyarországnak: "Mivel az EU-országok
a jogharmonizáció végrehajtása alapján ítélik meg Magyarország érettségét, nem
hátrányos az európai normákhoz mielőbb alkalmazkodni, akkor is ha a 2004–2005-ös,
középtávú csatlakozás a célunk."

Szent-Iványi István szerint Magyarországnak továbbra is ki kell tartania a 2002-es
csatlakozási dátum mellett. Ha teljesítjük a követelményeket, nehéz lesz okot találni
a lassításra, bár a politikus is úgy véli: ma nagyobb ennek a veszélye, mint márciusban,
a csatlakozási folyamatról szóló tárgyalások kezdetekor.

"Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozási tárgyalásai, amelyek a
kilencvenes évek közepére fejeződtek be, három évig tartottak. Ám mind a három
ország gazdag, fejlett demokrácia, és nettó befizető az EU költségvetésébe. A
jelenlegi folyamatban tizenkét jelölttel van dolgunk: Ciprus kivételével mindegyikük
az EU-tagállamoknál sokkal szegényebb ország, és nettó jövedelemhasználó
lesz" – mondotta Robin Cook brit külügyminiszter a bővítés finanszírozásával
kapcsolatos vitáról.

Érthető, hogy a kelet-európai országok és Ciprus igyekszenek hangsúlyt fektetni a bővítés
előnyeire. Király Miklós szerint az unió egészének jót tesz a kelet-európai országok
belépése, mivel az európai megosztottság miatt eddig a komparatív előnyök nem érvényesültek.
Az unió bővítése után viszont nagyobb lesz kontinensünk piaca, a globális
versenyben pedig inkább helyt tud majd állni az USA-val és Japánnal szemben. Az integráció
Európa biztonságának szempontjából is indokolt – véli a szakértő.

Az uniós közvélemény félelmei alaptalanok – húzta alá Szent-Iványi István. A
munkaerő átvándorlásától biztosan nem kell tartani, hiszen a magyar munkaerő nem
mobilis, még az egyik országrészből a másikba sem hajlandó átköltözni a jobb
munkalehetőség reményében. A termelés áthelyeződésésének veszélye az olcsó
munkaerő vonzása miatt pedig pontosan addig áll fenn, amíg nem vagyunk tagjai az uniónak.
Az erős fölzárkózással mind a bérek, mind az árak növekedni fognak – tette hozzá
Szent-Iványi.

Ausztria, Németország, Hollandia és Svédország azonban már ma is sokallja a hozzájárulását
és szeretné befagyasztani a jelenlegi évi 100 milliárd dolláros uniós költségvetést.
Az EU reformját felvázoló Agenda 2000 programot a jövő év márciusában, a német
elnökség idején véglegesítik. 2006-ig a csatlakozási folyamatban részt vevő
kelet-európai államok és Ciprus évente összesen 3 milliárd ECU (3,5 milliárd dollár)
közösségi támogatást kapnak. Sürgős megoldásra vár a tíz millió EU-farmer támogatása
is. A mezőgazdasági árak minimumon tartása ma az EU-költségvetés felét emészti
fel. A hozzájárulások csökkentését az Európai Bizottság támogatja, azonban minden
kormány ellenzi. A legnagyobb gondok közé tartozik Spanyolország, Portugália, Görögország
és Írország amiatti félelme, hogy főként mezőgazdasági támogatásaikat fogják
elveszíteni és magasabb tagsági díjat fognak fizetni a csatlakozás támogatása
miatt.


A brit belügyi államtitkár segítséget ígér a maffia elleni harcban

"Magyarországon keresztül vezet Európa egyik fő kábítószer-kereskedelmi
útvonala, és a magyar kormány ennek tudatában van" – nyilatkozta lapunknak Kate
Hoey, brit belügyminisztériumi államtitkár. Kérdésünkre kifejtette, hogy a
szervezett bűnözés nemcsak Magyarország, hanem egész Európa égető problémája,
hiszen a bűnözők nem ismerik el az országhatárokat s egyre kifinomultabb eszközöket
használnak a bűn szervezésében és a kommunikációban. Éppen arra irányul az
Europolnak és a szervezet titkosszolgálati vezetésének munkája, hogy az értesüléseket
meg tudják osztani más országokkal – tette hozzá az államtitkárasszony. Magyarország
már ma is szorosan együttműködik az Europollal, hiszen az ország közvetlen
tapasztalatokat szerzett a szervezett bűnözés "legkorszer?bb formáiról", még a
csatlakozás előtt. Ez elsősorban a kábítószerkereskedelmet és a pénzmosást érinti,
hiszen Magyarország a helyettes a drogkereskedelemben érintett Jugoszlávia jelenlegi
"alkalmatlansága" miatt. A magyar kormány teljes mértékben tudatában van ennek,
és keresi a megoldási lehetőségeket, így a a brit kormány segítségét is. Az Egyesült
Királyság rendőrségi továbbképzéseket biztosít, s a szervezett bűnözés elleni küzdelem
módjait igyekszik bemutatni. A lehangoló bűnözési statisztikák ellenére is a brit
kormány híve Magyarország teljes jogú európai uniós tagságának, s közre is működnek
a felkészítésben. Ehhez akadályok garmadáját kell leküzdeni, bár meggyőző az az
eredmény és változás, amelyet a magyarok már eddig is elértek – fejtette ki Kate
Hoey.

Olvasson tovább: