Osztályozott egyházak

Jelenleg az egyházalapítás alsó küszöbe száz fő. Ezzel azonban egyes egyházak méltánytalan helyzetbe kerülnek – vélekednek a törvényt megváltoztatni szándékozók, miközben azt hangsúlyozzák, hogy semmiképpen sem a vallásszabadságot kívánják korlátozni, csupán a vallásszabadsággal való visszaélést. Az egyházalapításról szóló törvény módosításának két eleme lenne: az egyházak elismerését tényleges társadalmi támogatottsághoz kötni, más részt vizsgálni azt, hogy menyiben járul, illetve járult hozzá a nemzet kulturális, szellemi értékgazdagodásához. A kormány képviselői ugyanis nem tartják kielégítőnek azt, hogy a magyar jogrend nem tesz különbséget a történelmi egyházak és más vallási közösségek között.
Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő, az Emberjogi, Vallás- és Kisebbségügyi Bizottság elnöke a Heteknek nyilatkozva kifejtette: az egyházbejegyzések során előadódhatnak nemkívánatos, sőt deviáns jelenségek is, ezt azonban nem az egyházak fogalmának meghatározásával lenne célszer? elrendezni. Mint mondta: még csak nem is a törvény átfogó módosításával, hanem a bírósági bejegyzési eljárás során kellene kiszűrni azokat, akik egy kulturált országban elvárható mérce szerint nem tekinthetők egyházaknak. Kósáné emlékeztetett arra, hogy a leggyakrabban emlegetett negatív példa a Boszorkányszövetség egyházi titulusa, de ez esetben nem a törvény a hibás, hanem az, aki bejegyezte őket. A szocialista képviselőnő nem tarja szerencsésnek épp akkor szűkíteni az egyházi szerveződések elismerésének a lehetőségét, amikor "az egész világ kinyílik és globalizálódik, és a világvallások terjedése is felgyorsul."
Horn Gábor és Bauer Tamás szabaddemokrata honatyák is egyöntetűen feleslegesnek tartják a változtatást. Horn Gábor példaértékűnek és rendezettnek tarja az 1990-ben elfogadott, vallásszabadságról szóló törvényt, amely a legbelsőbb választási szabadságot tiszteletben tartva deklarálja: mindenkinek magánügye, hogy milyen felekezethez, valláshoz kíván tartozni. A törvénymódosítás szükségességét hangsúlyozók gyakran hivatkoznak az uniós csatlakozás miatti jogharmonizációs kötelezettségekre, de ennek a módosítási szándéknak – véleménye szerint – semmi köze nincs hozzá. Még Európa fejlettebb területein is vannak rosszul szabályozott kérdések, de ezeket nem biztos, hogy nekünk át kell venni.
Másrészt a "jól megvizsgálás" és a "törvényben való deklarálás" nem azonos kategória – emlékeztetett Horn. Szerinte az alkotmánysértő vagy emberi jogokat sértő szekták – amenynyiben vannak ilyenek – működését nem szabad engedélyezni, de ez nem a vallásszabadság területére tartozó ügy. A történelmi honosság kérdése pedig már magában foglaja azt, hogy az állam minősít: akár olyan kormány is adódhat, amely a zsidó vallásra mondja, hogy nem honos? Aki különbséget tesz egyház és egyház között, az sérti a szabad vallásgyakorlást, és csupán álságos történelmi érvekre hivatkozik. Bauer Tamás azt emelte ki, hogy eddig mindhárom kormány – más mértékben ugyan, de – különbséget tett az egyházak között, igaz, eddig nem jogi értelemben. Hangsúlyozta azonban: az állam nem tehet különbséget egyház és egyház között anélkül, hogy ne sértené az állam és az egyház szétválasztásának és az állam semlegességének alkotmányos elvét.