Jelenleg az egyházalapítás alsó küszöbe száz fő. Ezzel azonban egyes egyházak
méltánytalan helyzetbe kerülnek – vélekednek a törvényt megváltoztatni szándékozók,
miközben azt hangsúlyozzák, hogy semmiképpen sem a vallásszabadságot kívánják
korlátozni, csupán a vallásszabadsággal való visszaélést. Az egyházalapításról
szóló törvény módosításának két eleme lenne: az egyházak elismerését tényleges
társadalmi támogatottsághoz kötni, más részt vizsgálni azt, hogy menyiben járul,
illetve járult hozzá a nemzet kulturális, szellemi értékgazdagodásához. A kormány
képviselői ugyanis nem tartják kielégítőnek azt, hogy a magyar jogrend nem tesz különbséget
a történelmi egyházak és más vallási közösségek között.
Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő, az Emberjogi, Vallás- és Kisebbségügyi
Bizottság elnöke a Heteknek nyilatkozva kifejtette: az egyházbejegyzések során előadódhatnak
nemkívánatos, sőt deviáns jelenségek is, ezt azonban nem az egyházak fogalmának
meghatározásával lenne célszer? elrendezni. Mint mondta: még csak nem is a törvény
átfogó módosításával, hanem a bírósági bejegyzési eljárás során kellene kiszűrni
azokat, akik egy kulturált országban elvárható mérce szerint nem tekinthetők egyházaknak.
Kósáné emlékeztetett arra, hogy a leggyakrabban emlegetett negatív példa a Boszorkányszövetség
egyházi titulusa, de ez esetben nem a törvény a hibás, hanem az, aki bejegyezte őket.
A szocialista képviselőnő nem tarja szerencsésnek épp akkor szűkíteni az egyházi
szerveződések elismerésének a lehetőségét, amikor "az egész világ kinyílik és
globalizálódik, és a világvallások terjedése is felgyorsul."
Horn Gábor és Bauer Tamás szabaddemokrata honatyák is egyöntetűen feleslegesnek
tartják a változtatást. Horn Gábor példaértékűnek és rendezettnek tarja az
1990-ben elfogadott, vallásszabadságról szóló törvényt, amely a legbelsőbb választási
szabadságot tiszteletben tartva deklarálja: mindenkinek magánügye, hogy milyen
felekezethez, valláshoz kíván tartozni. A törvénymódosítás szükségességét
hangsúlyozók gyakran hivatkoznak az uniós csatlakozás miatti jogharmonizációs kötelezettségekre,
de ennek a módosítási szándéknak – véleménye szerint – semmi köze nincs hozzá.
Még Európa fejlettebb területein is vannak rosszul szabályozott kérdések, de ezeket
nem biztos, hogy nekünk át kell venni.
Másrészt a "jól megvizsgálás" és a "törvényben való deklarálás" nem
azonos kategória – emlékeztetett Horn. Szerinte az alkotmánysértő vagy emberi
jogokat sértő szekták – amenynyiben vannak ilyenek – működését nem szabad engedélyezni,
de ez nem a vallásszabadság területére tartozó ügy. A történelmi honosság kérdése
pedig már magában foglaja azt, hogy az állam minősít: akár olyan kormány is adódhat,
amely a zsidó vallásra mondja, hogy nem honos? Aki különbséget tesz egyház és egyház
között, az sérti a szabad vallásgyakorlást, és csupán álságos történelmi érvekre
hivatkozik. Bauer Tamás azt emelte ki, hogy eddig mindhárom kormány – más mértékben
ugyan, de – különbséget tett az egyházak között, igaz, eddig nem jogi értelemben.
Hangsúlyozta azonban: az állam nem tehet különbséget egyház és egyház között anélkül,
hogy ne sértené az állam és az egyház szétválasztásának és az állam semlegességének
alkotmányos elvét.
1998. 11. 21. (II/47)
