Kereső toggle

Begyűrűzhet az orosz válság

Interjú Molnár László kutatásvezetővel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elviekben akár egy-két hónap alatt is kedvező fordulat állhat be az oroszországi
gazdasági és belpolitikai állapotban, de a reformok elmaradása esetén számolni kell
a negatív forgatókönyvvel is. Ha elakadnak a reformok, az Oroszországba irányuló
közvetett magyar export visszaesik, ami a hazai GDP növekedést akár 2
százalékponttal is visszavetheti. A pénzügyi kormányzatnak ezért mindent meg kell
tennie a külföldi befektetők bizalmának megerősítésére. A jövő évi
költségvetést pedig éppen ezért szigorúbbra kellene vagy kellett volna tervezni ?
nyilatkozta lapunknak a negatív forgatókönyv következményeit felvázolva Molnár
László, a Gazdaságkutató Intézet Rt. (GKI) kutatásvezetője.

- Amennyiben nem születik kompromisszum a politikai és a gazdasági elit
között, nem kizárt, hogy világméretű gazdasági válsággá bővülhet az orosz
krízis. Ha ez bekövetkezik, akkor milyen hatással lenne ez a magyar gazdaságra?

- Az orosz gazdasági válság rövid távon összességében csekély hatással van
a magyar gazdaságra, hiszen sem az export, sem az import nem jelentős a két ország
között. De a közvetett export – amely már számottevő – nagy mértékben
visszavetheti a hazai gyártók bevételét, és kihatással lehet az egész
nemzetgazdaságra is.

- Melyek a legveszélyeztetettebb ágazatok?

- Legérintettebb a vegyipar és a gyógyszeripar nagy része. Továbbá az
élelmiszeripar, főként a konzervipar, amelynek 70 százaléka a FÁK országokba
irányul, valamint a gépipar, amely főként az autógép-alkatrész és az autóbuszok
révén játszik szerepet. A gazdasági növekedés motorjaként számon tartott export,
és ezen belül a gépipar kivitelének – becslések szerint – 30 százaléka
Németországba irányul, amelynek egy része végül Oroszországban köt ki. Amennyiben
az ország fizetésképtelenné válik, lecsökken az oda tartó termékek mennyisége is.
Ennek következtében pedig visszaeshet a hazánkban megtelepedett nagyvállalatok
bevétele, ami visszatarthatja a tervezett beruházásaikat. Ez végül kihat a
beszállítókra, és szűkíti az alvállalkozók mozgásterét is.

- Hogyan hat mindez az államháztartásra?

- Az államháztartási hiányt akár 6 százalékra is feltornázhatja. Ez pedig
újra – ahogyan a Bokros-csomag idején is történt 8 százaléknál – megszorító
intézkedéseket, kamatemelést, illetve infláció-emelkedést indukál. Sőt nem kizárt
– az orosz piacon működő tőzsdei cégek miatt – egy további tőkekiáramlás sem
a Budapesti Értéktőzsdéről.

- Mikor gyűrűzhet be mindez hozzánk?

- A negatív forgatókönyv szerint a jövő év második felében már kimutatható
lesz a visszaesés mind az ágazati statisztikákban, mind a vállalatok eredményeiben. A
negyedik negyedévben és jövőre pedig már konkrétan tetten érhető. Ha ez
bekövetkezik, 2000-ben el kell halasztani az adó- és az egészségügyi reformot.

- Az új kormány nem kimondottan feszes költségvetést készített, azaz
látszólag nem számolt mindezzel.

- Valóban szigorúbb költségvetést kellett volna készíteni, hiszen a terjedő
válságot, mint lehetőséget be kellett volna kalkulálni a bevételek tervezésénél.
Az elbizonytalanodott befektetőket korrekt, reálisan tervezett sarokszámokkal lehetne
"megnyugtatni". Azonban túl sok az ígéret, és ehhez magas bevételt és alacsony
kiadást tervezett a pénzügyi kormány. Óvatos duhaj módjára kellett volna a
költekezéshez szükséges bevételt megtervezni, hiszen az említettek miatt
bizonytalan, hogy a ma stabil makrogazdasági mutatók az előre kalkulálható
számításoknak megfelelők maradnak-e a következő időszakban is.

- Hogyan érnék el a keleti hullámok Nyugat-Európát és Amerikát?

- Az Európai Unió gazdasága stabil alapokon áll, kiegyensúlyozott a
GDP-növekedés, s ez továbbra is magas lesz ahhoz, hogy egy esetleges kelet-európai
exportkiesés érzékenyen érinthetné. Az USA-t is kevésbé érinti a válság, bár
átstrukturálódás várható a nyereséges ágazatok között. A stabil, évi 2
százalékos gazdasági növekedés azonban nem lehet vita tárgya. A pénzmozgás iránya
megváltozott. A Dél-Ázsiától és az Oroszországtól elpártolt pénzügyi
befektetők, és az itt elvesztett exportpiacok áttevődnek az évi 6-8 százalékos
növekedést produkáló Kína és a 4-6 százalékkal bővülő India területére.

Olvasson tovább: