Kereső toggle

Nem történt műszaki hiba

Különleges manőver okozhatta a tragédiát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A július 23-án Kecskemét mellett lezuhant MIG–29-es típusú vadászrepülő
katasztrófájának okait a Légügyi Igazgatóság szakemberei továbbra is vizsgálják,
Helembai László légügyi főigazgató vezetésével. Az ezredes a Hetek kérdésére
elmondta: a bemutatórepülés során történt baleset okai közül kizárható a
műszaki hiba. Lapunk úgy tudja, hogy a gép egy rendkívüli felkészültséget
kívánó manőver után zuhant le. Elképzelhető, hogy a nehéz gyakorlat hatására a
pilótánál egészségügyi zavar állt be, és ez okozhatta a halálos balesetet.



A baleset. Füst Fotó: MTI

A vizsgálat négy fő irányban folyik. Az biztosan állítható, hogy a repülőgép
műszaki állapota megfelelő volt, ez tehát nem okozhatta a tragédiát –
tájékoztatta lapunkat Helembai László. A fedélzeten elhelyezett úgynevezett fekete
doboz minden műszaki adatot rögzített: a repülési magasságot, a gép sebességét,
irányát és további húsz paramétert. A felszállástól a lezuhanásig 267,8
másodperc telt el, a gép berendezései megfelelően működtek. A MIG–29-es
egyébként orosz gyártmány. Világszerte elismerten jó konstrukció, terhelhetősége
megegyezik a nyugati gépekével. Légi célok megsemmisítésére használják,
rakétákat lehet róla indítani. Magyarország vadászrepülőgép-parkja MIG–29-es
és MIG–21-es gépekből áll. A 28 darab MIG–29-est 1993-ban kaptuk az oroszoktól, a
szovjet államadósság törlesztéseként. A gépek akkori ára 2,2 milliárd forint volt
darabonként.

A balesetet vizsgáló szakemberek azt is kutatják, lehet-e ütközés a lezuhanás oka?
Az adott időben a szerencsétlenül járt gép körzetében más repülő nem repült, a
helyszínen tartózkodó nézők, újságírók pedig semmilyen, a földről a levegőbe
juttatott tárgyat nem észleltek. Úgy tűnik tehát, ütközés sem okozhatta a
tragédiát. Két további nyomon is haladnak a szakértők: történt-e
repülésvezetési hiba, és érte-e hirtelen egészségromlás a pilótát? A Helembai
László vezette bizottság ebben a két kérdésben még folytatja a vizsgálatot.

Egy – a neve elhallgatását kérő – repülésbiztonsági szakember szerint az
utóbbi két ok okozhatta a balesetet. A lezuhanás előtt 20-30 másodperccel Rácz Zsolt
pilóta egy úgynevezett "háton kinyomást" végzett a géppel. Ez egy
kuriózumszámba menő manőver, nem sok pilóta alkalmazza. Aki mégis, az egy esetleges
kényes szituációban le tudja rázni az üldözőjét, és képes előnyös helyzetbe
kerülni. A légi harcban a váratlanság az egyik legfontosabb elem. A "háton
kinyomás" fő jellemzője éppen a meglepetésszerűség, ugyanakkor a gyakorlat alig
elviselhető túlterhelést ró a pilótára: a normális vérnyomásnak a többszöröse
jön létre az agyban. Szakértők szerint lehetséges, hogy a manőver károsan
befolyásolta a pilótát a további repülésben. Ezt a feltevést támasztja alá az az
értesülés is, miszerint a helyszínen tartózkodó kollégák észlelték, hogy a
"háton kinyomás" után "valami nem a szokott módon ment". Az ominózus figura
után már csak egy "szűkített forduló" jött, és akkor következett be a
katasztrófa. Összefoglalva tehát: elképzelhető, hogy a nehéz gyakorlat – bár
sikerült végrehajtani – hirtelen egészségkárosodást okozott, aminek
eredményeképp a pilóta a következő figurát elrontotta.

A MIG–29-es repülő gyakorló változata kétszemélyes, a harci változatot azonban
egy pilóta vezeti. Ezenkívül navigál, kezeli a fegyverrendszert és kommunikál a
földi irányítókkal. A kecskemétihez hasonló bemutatók tovább fokozzák a
nehézségeket, hiszen az ilyen jelleg? repülések földközelben zajlanak. Több ezer
méteres magasságban feltehetőleg a szerencsétlenül járt pilóta is korrigálhatta
volna a hibát. Egy ilyen, fokozott intenzitású műrepülés kis magasságban
különleges felkészültséget igényel. A pilóták azonban átlagosan csak 30-60 órát
repülhetnek évente. Ez annyira kevés, hogy még a korábban – több ezer óra alatt
– megszerzett rutin fenntartására sem elegendő. Az okként megnevezett pénzhiány
egyébként olyan súlyos, hogy a pilótaképzés 1996 óta szünetel hazánkban. A NATO
ezt egyelőre a Magyar Hadsereg belső problémájának tekinti, az azonban biztos, hogy a
csatlakozáskor nem ők fognak igazodni a magyar színvonalhoz.

Olvasson tovább: