Kereső toggle

Egy korszak lezárult

Civil áldozatok a maffiaháborúban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása



1998
– Budapest, belváros. Döbbenet Fotó: Vörös Szilárd

Négy ember halálát okozta a csütörtök délelőtt történt robbantás a budapesti
Aranykéz utcában. A tragédia újabb mérföldkő a leszámolásos merényletek
sorában, ugyanis ez az első eset, amikor a kiszemelt áldozaton kívül ártatlan
emberek is életüket vesztették. A célszemély Boros Tamás, az illegális
olajüzleteiről ismert 43 éves budapesti lakos volt. Rajta kívül a helyszínen
életét vesztette egy 57 éves férfi és egy fiatal nő. A negyedik áldozat, egy
kereskedelmi alkalmazott fiatalember a kórházba szállítást követően halt meg. A
környéken tartózkodók közül húszan megsérültek.

Boros Tamás ellen a csütörtökit megelőzően hat merényletet követtek el
sikertelenül, az utolsót májusban. Akkor a férfi érdekeltségébe tartozó
Kalóztanya étteremben robbant pokolgép. Boros régóta a rendőrség látókörében
volt, hiszen a Központi Bűnüldözési Igazgatóság több jelentős bűnügyben is
kihallgatta gyanúsítottként, majd tanúként. Információnk szerint azért
számolhattak le vele, mert adatokat szolgáltatott a hatóságoknak a tiltott
olajügyletekkel és az alvilággal kapcsolatban. Berta Attila, Budapest
rendőrfőkapitánya az Aktuális cím? műsorban elmondta, hogy az áldozat ellen a
merénylet idején nem folyt büntető eljárás, sőt az előző gyilkossági
kísérletek miatt a hatóságok megfigyelés alatt tartották a férfit, és őrizték a
házát.

A robbantás idején egy, a helyszínen tartózkodó férfi lapunknak elmondta, hogy nem
sokkal dél előtt az Aranykéz utcai parkolóházban álló autójához igyekezett,
amikor óriási robbanást és hatalmas villanást észlelt. A levegőből
üvegszilánkok, törmelékek és m?anyag lámpadarabok hullottak rá. A detonáció
hatására felszálló korom és por percekre sötétbe borította az utcát.

A férfi még két órával az eset után is remegő hangon számolt be a történtekről.
Felesége könnyebb sérülést szenvedett. A rendőrség szerint a tettes alaposan
felkészült a leszámolásra, pontosan ismerte az áldozat szokásait. Tudta, hogy Boros
– akinek a közelben volt irodája – naponta gyalog halad el az Aranykéz utcában,
mivel az itt lévő parkolóházban tartotta autóját. A gyilkos a többkilónyi
robbanóanyagot egy Polski Fiat alá rejtette, majd – amikor az áldozat az autóhoz
ért – távirányítással működésbe hozta. A körültekintő elkövető tisztában
volt azzal, hogy Boros több gépkocsival is rendelkezett, tehát nem volt érdemes az
autói valmelyikét felrobbantani, mert felváltva használta azokat. . A detonáció
erejére jellemző, hogy az egyik környező ház negyedik emeletén is találtak
gépkocsiból származó darabokat. A Polski Fiatból mindössze egy kerék maradt az
úttesten. A rendőrök lezárták a környéket, még a helyszínen lakók sem mehettek
be lakásukba. A feltételezett tettesről este már fantomképet adtak ki, a megbízók
kilétéről azonban semmit nem tudnak az illetékesek. Berta Attila elismerte, hogy a
korábbi robbantások után kézre kerített tettesek eddig egyszer sem vezették el a
hatóságokat a felbujtókhoz. A csütörtöki merénylet brutalitásával kapcsolatban a
főkapitány megjegyezte: elképzelhetőnek tartja, hogy az elkövetők a rendőrség
munkáját is meg akarják bénítani. Mint ismeretes, a robbantásos bűncselekmények
első szakasza után kiderült, sok merényletet azért követtek el, hogy eltereljék és
lekössék a hatóságok figyelmét. Amíg a rendőrök a fővárosban keresték a
robbantókat, addig a bűnözők vidéken "keverték" az olajat.


Az Aranykéz utcai robbantás megdöbbenést váltott ki a magyar politikusok között
is. Göncz Árpád köztársasági elnök szerint "ez nagyon rossz hír". Az államfő
kijelentette: "ilyen esetekben mindig azt kell vizsgálni, hogy az események
elkövetése kinek áll érdekében". A jövendő kormány részéről Kövér László
úgy nyilatkozott: olyan maffiaellenes törvényt kell még ebben az évben elfogadni,
amely különös esetekre különleges felhatalmazást adna a bűnüldöző
szervezeteknek. A nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszteri poszt
várományosa szerint "a klasszikus bűnüldözői módszerekkel a jelenlegi
szabályozás keretei között a felderítésben, illetve a megelőzésben már nemigen
lehet előbbre jutni." Hasonlóképpen nyilatkozott Boross Péter volt belügyminiszter,
miniszterelnök. Az MDF-politikus szerint szükséges a robbantások ügyében a rendőri
eljárásokat egyszerűsíteni, valamint az idegenrendészeti szabályokat szigorítani. A
kijelölt miniszterelnök tanácsadója úgy véli, felül kell vizsgálni a kiutasítás
intézményét, a tartózkodási engedélyek kiadásának rendszerét. Nikolits István,
az ügyvezető kormány nemzetbiztonságot felügyelő minisztere annak a félelmének
adott hangot, hogy az ilyen súlyos csapásra csak még súlyosabb csapás lehet a
válasz, azaz a robbantásos merényletek folytatása várható.

Az MSZP és az SZDSZ vezetői szintén megdöbbenésüknek adtak hangot. Hangsúlyozták:
az ilyen ügyek ellen való fellépés pártpolitikai érdekek felett álló nemzeti
érdek. Demszky Gábor főpolgármester arra mutatott rá, hogy "ez az első eset a
magyar demokrácia történetében, amikor polgári áldozatokat is követelt a Budapest
utcáin eluralkodó terrorizmus". Egyben felhívta a budapesti polgárokat és a
kerületek vezetőit, hogy gyászlobogókkal és fekete karszalagokkal demonstráljanak a
vétlen áldozatok mellett.

Olvasson tovább: