Kereső toggle

A német szélsőjobb előretörése

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása



"
Nácik, kifelé a fejekből" hirdeti
egy választási plakát a szászországi Magdeburgban Fotó: MTI

A szász-anhalti választások legsokkolóbb meglepetése egy
szélsőjobboldali párt, a Német Népúnió (DVU) minden
várakozást felülmúló szereplése volt. A szavazatok közel
tizenhárom százalékának megszerzésével ez a német
alkotmányvédő hivatal által nyíltan antiszemitának és
rasszistának tartott szervezet tizenhat helyet szerzett a
magdeburgi parlamentben. Németország második világháborút
követő történelmében szélsőjobboldali párt ilyen
aránnyal még nem jutott be a törvényhozásba.

A keletnémet tartományok esetében pedig mindez eleddig
példátlan. A DVU szereplése annál is inkább meglepő, mivel
néhány héttel a választások előtt még nem sokat lehetett
tudni róluk. "Három hete észre se vettem őket" –
nyilatkozta Reinhard Höpp-ner tartományi miniszterelnök. Nem
véletlenül, hiszen a párt és jelöltjei nem jelentek meg a
széles nyilvánosság előtt. Viszont annál inkább
választási plakátjaik, amelyek háromméteres magasságban
széltében-hosszában hirdették a szociális demagógia
rasszizmussal kevert ilyen műremekeit, mint például a "Ki a
külföldi banditákkal!", a "Német munkáért német
pénzt!" vagy éppen a "Ne hagyd, hogy disznót csináljanak
belőled!". Az eredmények ismeretében nem is sikertelenül.

A pártot egy müncheni kiadói vállalkozó alapította, és
különösebb tömegbázisa sehol sincs. Ez utóbbi a
szász-anhalti fantomszervezetre alighanem fokozott mértékben
igaz, hiszen itt az alkotmányvédők információi szerint alig
több mint ötven bejegyzett taggal rendelkezik. Ellenben
láthatóan annál több pénzzel. A földön és a levegőben
egyaránt folyó kampányuk költségvetése jóval meghaladta a
hárommillió márkát, azaz körülbelül annyi volt, mint az
SPD és a CDU kampány-költségvetése együttvéve.

Az "új közép" felé igyekvő szociáldemokrata
Schröderrel szemben a pártelnök Frey vezette DVU célcsoportja
a szociálisan lecsúszott, munkanélküli réteg, a háborút is
megjárt idősödő korosztály, valamint a kevés szociális
kilátással rendelkező, a szélsőjobbos eszmékre keleten
sajnos egyre több fogékonyságot mutató ifjúság volt.
Különben Németország-szerte jellemző jelenség a néhány
éve még szinte "öregek otthona"-ként működő
szélsőjobboldali pártok vérfrissítése, azaz aktív és
ambiciózus fiatalok megjelenése ezek vezetésében –
elsősorban keletről.

A vasárnapi választások szomorú tanulsága azonban alighanem
az, hogy egy hiteles pártprogrammal és hiteles
személyiségekkel nem rendelkező, demokratikusnak alig
nevezhető, arc nélküli fantompárt – kellő pénzzel és
kellő rasszista demagógiával – Európában még mindig
parlamenti helyeket tud szerezni. Aligha lehet erre magyarázat a
szász-anhalti kiemelkedően magas, 25 százalék körüli
munkanélküliség.

A továbbiakban csak remélni lehet, hogy a jelenleg vesztésre
álló bonni koalíció nem fog a bajor katolikus CSU
sürgetésének engedni, amely szerint Németországban "a
nemzeti jobb szárny nincs kellően lefedve". A
Kohl-kormányzat remélhetőleg nem fogja komolyan gondolni, hogy
az ország gazdasági és foglalkoztatási problémáit a
menekült- és a kisebbségi-kérdés hatékony rendezése
révén lehetne megoldani, s várhatóan a szélsőjobbon
található – sajnálatos módon –, növekvő mennyiség?
szavazóréteg csábításának is kellőképpen ellene tud
állni.

Olvasson tovább: