Kereső toggle

Erőszakkal szereznek ingatlanokat

Törvényes lakásmaffia?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kiterjedt bűnszövetkezetet leplezett le az elmúlt napokban
a XIV. kerületi rendőrkapitányság. A maffiózók idősebb
emberek lakásainak megszerzésére szakosodtak. A zuglói
rendőrök kezdeményezésére a bíróság három személyt
tartóztatott le.

A rendőrség adatai szerint eddig négy ember halt meg a
lakásmaffia tevékenységének következtében, további öt
személyt pedig keresnek, akik közvetlenül azután tűntek el,
hogy lakásukat ügyvédi segédlettel értékesítették.
Szakértők szerint a március 1-jével életbe lépett
társasházi törvény sem orvosolja az akkut állapotot.

Információink szerint eddig legalább ötezerre tehető azon
ingatlanügyletek száma, amelyekkel kapcsolatban felmerült a
viszszaélés gyanúja. Ennél jóval nagyobb azoknak a
sértetteknek a száma, akiknek a helyzetéről nincs adat. Az
Országos Rendőr-főkapitányság célvizsgálata során
kiderült, hogy a gyanús esetek mögött a szervezett alvilág
húzódik meg, amely gyakran például állami hivatalnokok,
ügyvédek, ingatlanközvetítők nevében fellépő ügynökök
segítségével forgatja ki vagyonából az embereket. Iványi
Gábor, a Fővárosi Szociális Központ igazgatója elmondta:
tud olyan konkrét esetről, amikor kizártak egy hölgyet az
ügyvédi kamarából, mert többeket fegyverrel kényszerített
a szerződés aláírására. Ennek ellenére ma is
ingatlanközvetítéssel foglalkozik egy főváros környéki
településen.

Iványi szerint az országban nyolcszázezer olyan lakás
található, amelynek a tulajdonosa nagyon magas
díjhátralékkal tartozik. Ez a legveszélyeztettebb kör,
hiszen ők nem tudják az adósságukat kifizetni, s ezért
nehezen tudnak ellenállni annak a csábításnak, hogy
"valaki" majd kifizeti helyettük a számlákat, ha vele a
lakásukat egy szerényebbre cserélik. Főként a könynyen
mobilizálható kislakásokban élő egyedülálló,
munkanélküli, vagy szenvedélybeteg emberek vannak kitéve a
csalás veszélyének.

Magyarországon mintegy egymillió társasházi lakás
található, amelyből 570 ezer a privatizáció során alakult
társasházzá. Egyes felmérések szerint a társasházi
lakóknak hatoda tartozik a közös költség címén
befizetendő összeggel. Az adósságok nagysága átlagosan
néhány ezer és több tízezer forint között ingadozik.
Serfőző Róbert, a Társasház és Ingatlankezelő
Vállalkozások Országos Szakmai Szövetségének az elnöke
szerint a komoly hátralékot felhalmozók főként a
külvárosokban, lakótelepeken, panellakásokban laknak. Vannak,
akik nem akarnak, de a többség nem tudja fizetni a
megemelkedett energiaszámlákat.

A március 1-jével életbe lépett új társasházi törvény
nem adósbarát, mert nem azt helyezi előtérbe, hogy az
átmenetileg eladósodott tulajdonosoknak időt vagy
lehetőséget biztosítson a számlák rendezésére, hanem
fokozza a kiszolgáltatottságukat. A törvény ugyanis úgy
rendelkezik, hogy a tartozást ezentúl ráterhelhetik az adós
lakására, az úgynevezett jelzálog-bejegyzési jog címén. A
múlt év decemberében megalkotott rendelkezéscsomag szerint a
fizetés hat hónapon túli mulasztása már elegendő ahhoz,
hogy a jelzálog, mint szankció, életbe lépjen. A társasház
követelését – a nem fizető lakóval szemben –
megvásárolhatja bármely gazdasági szervezet, mivel a
jelzálog szabadon cserélhető, értékesíthető. Serfőző
szerint ebben az esetben a törvény adja azt a lehetőséget,
hogy ezeket a követeléseket tőkeerős szervezetek
felvásárolják, illetve a maffia is rátelepedjen erre a
területre. Több esetben például úgy vásárolják meg a
lakásokat – potom áron –, hogy átmenetileg elhagyott
szükséglakásokba szállásolják el a becsapott embereket,
mivel a kapott pénzből nem tudtak volna új lakást
vásárolni. Az áldozatoktól megvásárolt lakásokat –
immár a valós piaci áron – értékesítik.

Battha Pál, a Lakásbérlők Egyesületének főtitkára szerint
a törvényalkotók is hamarosan rádöbbennek arra, hogy nem
tudták megoldani azt a problémát, amelyet a rossz állapotú,
gyenge anyagi és vagyoni helyzet? társasházak együttesen
jelentenek. A törvény alapvetően szervezeti kérdésekben
jelent újat, az eddigiekből azonban kitűnik: a problémák
gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak. Serfőző Róbert szerint a
mostani áldatlan helyzetre igazából az lenne a megoldás, ha
létrehoznának egy állami pénzalapot, amely felvásárolná a
lakossági tartozásokat. Ez az intézmény garanciát és
védelmet adhatna a maffia jelleg? szervezetek ellen. Serfőző
szerint ez a holland rendszerhez hasonlóan működhetne, ahol
nem az az első lépés, hogy kidobják a fizetni nem tudó
lakót az otthonából, hanem olyan körülményeket teremtenek
számára, hogy ne veszítse el a lakását – és ezzel gyakran
a munkáját –, illetve segítik a kisebb lakásba
költözését.)

Olvasson tovább: