Kereső toggle

Hetek-interjú Tom Lantossal

Minden vallásnak teljes szabadságot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Felelőtlen és ellenséges spekulációnak"
minősítette Tom Lantos, az Amerikai Kongresszus Külügyi
Bizottságának tagja a Magyarország NATO-csatlakozása körül
elhangzott egyes ellenérveket. Tom Lantos szerint az amerikai
szenátus a húsvéti szünet után hamarosan nagy többséggel
megszavazza a bővítést támogató javaslatot. A
Magyarországra látogató politikust többek között az emberi
jogok európai helyzetéről és az amerikai–magyar kapcsolatok
fejlesztéséről kérdeztük.



Tom Lantos. "Kitűnő a kapcsolat Magyarország és az
Egyesült Államok között"
Fotó:
Vörös Szilárd

– Felmerülhet-e még bármilyen új ellenérv a
NATO-bővítéssel kapcsolatban az amerikai szenátusban?


– Nem számítunk meglepetésszer? fordulatra. Azoknak, akik
ellenzik Magyarország NATO-csatlakozását, már csak néhány
napjuk van hátra. Természetes, hogy ők a leghangosabbak most,
hiszen a döntés meghozatala után mondanivalójukra már senki
nem lesz kíváncsi.

– Az elmúlt évtizedekben sokat küzdött az etnikai
diszkrimináció ellen. Többek között a kolozsvári amerikai
konzulátus megalapítása is az ön nevéhez fűződik. Milyen
szerepet játszhat ma az Egyesült Államok az európai
konfliktusok rendezésében?


– Csaknem 18 éves kongresszusi pályafutásom fókuszában az
emberi jogok képviselete állt. Jelenleg is a kongresszus emberi
jogi testületének elnöke vagyok. Azt gondolom, hogy az
Egyesült Államoknak még az eddiginél is aktívabb és
intenzívebb szerepet kellene vállalnia az emberi jogokkal
kapcsolatban. Én magam is gyakran néztem kritikus szemmel
kormányunkat, mivel bizonyos pontokon nem érvényesítették az
emberi jogokat annyira, mint amennyire én tettem volna. Gondolok
itt például Kína esetére. Tehát az én álláspontom nem
egyezik meg a kormányéval, mégis be kell látnunk, hogy az
Egyesült Államok kormánya élen jár az emberjogi kérdések
kezelésében más országokhoz képest.

– Európában egyre inkább előtérbe kerül a
lelkiismereti szabadság kérdése is. Egyes országokban
megkíséreltek a tradicionális vallások védelmére hivatkozva
háttérbe szorítani más egyházakat. Ön mit gondol erről?


– Az orosz duma részéről nagy tévedés volt, amikor
korlátozta a bizonyos vallási csoportok szabad működéshez
való jogát. Én azon az állásponton vagyok, hogy minden
vallásnak teljes és egyenlő jogkört kell biztosítani a
társadalomban való részvételhez. Én a vallásszabadság
elkötelezett híve vagyok, és véleményem szerint minden
törvényes vallásnak biztosítani kell a teljes és egyenlő
teret a társadalomban való részvételhez, legyen az magyar,
kínai, orosz vagy bármilyen társadalom.

– Ön személyesen is sokat tesz a befektetések
ösztönzésére. Lát-e további lehetőséget a bővítésre?


– Ma kitűnő a kapcsolat Magyarország és az Egyesült
Államok között. Az amerikai befektetések Magyarországon
meghaladják a hat és fél milliárd dollárt. Hadd mondjak erre
egy friss példát. A napokban ünnepelte egy amerikai
nagyvállalat a Gyógyszerészeti Kutató Intézet
megvásárlásának évfordulóját. Ez az együttműködés
szerintem jól példázza az amerikai szakértelem és pénzügyi
tőke, illetve a magyar tudományos képzettség közös
kiaknázását. Engem személyesen is érint ez a terület,
hiszen otthon, Kaliforniában a választási körzetemben van az
USA legnagyobb gyógyszergyártó központja. Barátommal, Al
Gore alelnökkel nemrégiben meglátogattuk a világhír?
GeniTech gyógyszergyárat, amelynek magyar érdekeltségei is
vannak. Hiszem, hogy a jövőben újabb lehetőségek nyílnak a
magyar tudósok és kutatók számára, hogy tehetségüket és
szakmai képzettségüket nemzetközi szinten kamatoztassák.

"A NATO-bővítés konzervatív pártolói legalább
őszinték a szervezet céljait illetően. Ők azért akarják
kiszélesíteni az Észak-atlanti Szövetséget, hogy ugyanúgy
elszigeteljék Oroszországot, mint ahogy azt régen tenni
akarták a Szovjetunióval" – írta elemzésében a The New
York Times. A liberális expanzionisták azonban nem őszinték,
amikor azt állítják, hogy a NATO kibővítése nem irányul
Oroszország ellen. Szerintük a szövetséget egyszerűen azért
kell kibővíteni, hogy a kelet-európai demokráciák
megszilárdultával hatékonyabban lehessen felvenni a harcot a
hidegháború utáni fenyegetésekkel szemben. "A bővítés
nem vezetne újabb hidegháborús helyzet kialakulásához,
hiszen Amerika kapcsolata az orosz vezetéssel ma
gyümölcsözőbb, mint az elmúlt évek során bármikor" –
válaszolta

a Hetek kérdésére Alexander Vershbow, az amerikai kormány
NATO- nagykövet, aki úgy véli: lehetséges

a NATO bővítése és egyben a jó kapcsolatok fenntartása
Oroszországgal, mivel az orosz kormány hajlandó a kooperatív
együttműködésre.

Olvasson tovább: