Kereső toggle

Közel-keleti csúcs lesz Londonban

Kísérletek a békefolyamat újjáélesztésére

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Izraeli–palesztin csúcstalálkozó lehetőségét vetette
fel a Közel-Keletre látogató Tony Blair angol miniszterelnök.
Az EU soros elnöki tisztjét is ellátó brit miniszterelnök
azzal a reménnyel tért haza a térségből, hogy sikerült új
lendületet vinnie a már több mint egy éve megrekedt
közel-keleti békefolyamatba.



Jasszer Arafat üdvözli Tony Blair brit kormányfőt.
Londonban újra kezdik
Fotó: MTI

A május 4-én Londonban tartandó békekonferencia – amely
egyben az Európai Unió nagyobb térségbeli szerepvállalását
is jelenti – új fejezetet jelenthet az elakadt
izraeli–palesztin béketárgyalások történetében. A
tárgyalások elsősorban a békefolyamat újjáélesztését
célzó amerikai javaslatokra fognak összpontosulni –
vélekedett a kezdeményezésről Blair. A tárgyalások során
Madeleine Albright amerikai külügyminiszter külön fog
találkozni Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és
Jasszer Arafat palesztin vezetővel. Amennyiben a közvetítés
sikerrel jár, a felek közös tárgyalóasztalhoz is ülhetnek.

Amerikai részről ugyanakkor utaltak arra, hogy a feleknek ez
lesz az utolsó esélye a megegyezésre. Ha ez a kezdeményezés
is kudarcba fullad, az a békefolyamat végét is jelentheti, és
azt fogja eredményezni, hogy az Egyesült Államok visszavonul a
békefolyamatban betöltött központi szerepétől - mondta
James Rubin amerikai külügyi szóvivő. Rubin közölte, hogy
az amerikai kormányzat nem csak azt várja a konferenciától,
hogy az átmeneti időszak még megoldatlan kérdéseivel
kapcsolatban előrelépést eredményezzen, hanem reméli, hogy
az európaiak jelenlétével a későbbiekben négyoldalú
tárgyalások medrében fog folyni a békefolyamat. A
tárgyalások témái az izraeli hadsereg Nyugati Partról
történő kivonása és az ezzel kapcsolatos biztonsági
kérdések, valamint a végső státuszról szóló
megállapodások lesznek.

A nagy jelentőségűnek ígérkező konferencia időzítése
egyúttal szimbolikus: pontosan egy év múlva, 1999. május
4-én jár le a madridi megállapodásban meghatározott ötéves
átmeneti időszak, amelynek végére rendeződnie kell a
palesztinok és az izraeliek közötti biztonsági kérdéseknek,
a palesztin menekültügynek és Jeruzsálem státuszának. A
tárgyalásokon szó lesz még a Gáza övezetben található
Karni ipari régióról, illetve a palesztinok által építeni
kívánt dahanijai repülőtérről. Egyes elemzők szerint az
összehangolt amerikai-európai erőfeszítések arra fogják
kényszeríteni Netanjahut, hogy eredeti ajánlatától
eltérően emelje 10 százalék fölé a ciszjordániai
csapatkivonás mértékét is. A palesztinok többek között azt
vetik Netanjahu szemére, hogy - bár az izraeli kormányfő
többször is kezdeményezett dialógust - tárgyaláskészsége
csak látszat, és nem valós szándék rejlik mögötte. Erre az
izraeli miniszterelnök azzal vágott vissza, hogy Arafat viszont
nem töltötte be az oslói szerződésben vállalt
kötelezettségeit, azaz a terrorista cselekmények
megfékezését, illetve a Palesztin Alapokmány azon
passzusainak törlését, amelyek a zsidó állam
megsemmisítésére szólítanak fel.

Olvasson tovább: