Kereső toggle

A Fidesz fel akarta zabálni a helyi szervezeteinket

Interjú Giczy Györggyel, a KDNP elnökével

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke
lapunknak adott interjújában kifejtette, reményei szerint az
eddig megjelent közvélemény-kutatási adatok ellenére pártja
biztosan bejut a parlamentbe. Elismerte, hogy az elmúlt hetekben
a KDNP és a Magyar Katolikus Egyház felső vezetése között
több vitás kérdés is felmerült. Élesen bírálta a Fidesz
– Magyar Polgári Pártot, megerősítve korábbi
kijelentését, hogy a Fidesz "dögkesely?-taktikát"
folytat. A Fidesz a választási szövetség ajánlatával nem
szövetségest keresett, "hanem meg akarta szerezni a KDNP
szavazóbázisát, és fel akarta zabálni a helyi
szervezeteket".

- Elnök úr! Úgy tűnik, mintha az elmúlt időszakban
nem lenne felhőtlen a római katolikus püspöki kar, illetve
pártja kapcsolata.

A pártom programjával szemben a katolikus vezetőségnek
nincs kifogása. A püspöki körlevél elvárásainak a KDNP
programja messzemenőkig megfelel. Kétségtelen azonban:
személyes vitáim voltak egyes püspökökkel. Ez teljesen
magától értetődő, hiszen ha egy párt közel áll a
történelmi egyházakhoz, akkor éppen a közel állás miatt
merülhetnek föl vitatott kérdések. Azonban: a KDNP egy
önálló politikai párt, amely nem lehet meghosszabbított keze
a püspökkari konferenciának vagy a katolikus egyháznak. A
normális demokráciákban a gyakorlat ez. Magam is kíváncsi
vagyok a körlevél fogadtatására, és eredményére.
Információim szerint volt, ahol a körlevél azon részeit,
amely éppen a statisztikákkal foglalkozik, nem olvassák fel.
Úgy gondolom, hogy az egész hamar elfelejtődik, a
választások eredményére nem lesz befolyással.

– Pártja belső válsága alatt Gyulay Endre
Szeged–Csanád megyei püspök írt önöknek egy levelet,
hogyha nem tudnak európai módon megegyezni, akkor hagyják ki a
keresztény és demokrata jelzőket a párt nevéből. Ki
fogalmazhatja meg, hogy mit nevezünk kereszténydemokráciának.

– Az érintett részlet egy magánlevélből származik,
amely a KDNP belső válsága alatt került a sajtó
nyilvánossága elé. Született egy másik nyilatkozata is a
püspökkari konferencia után, ahol kifejtette: a klérusnak
nincs olyan jogosítványa, hogy megmondja bárkiről, bárkinek,
hogy ki a keresztény és ki a demokrata. Egyetlenegy jelzővel
kapcsolatban lehetnének követelményei, ha a katolikus szó is
benne lenne. A püspök úr levele jóindulatú, békére
felszólító szándékkal íródott, mint már mondottam:
magánlevélként.

– Gyulay Esztergomban egy MIÉP-nagygyűlésen mégis
konkrétan megnevezte azokat a nagypártokat, akikre gondolt. A
Fideszről és az FKGP-ről szólt.

– Erről a nagygyűlésről nem hallottam, viszont egy
másikról igen. Orbán Viktor jelenlétében a püspök úr
kijelentette: ne szavazzanak a Fideszre. Volt egy levélváltás
a szeged-csanádi püspök úr és köztem, ahol ő
messzemenőkig azt hangsúlyozza, hogy kispártként nem a
KDNP-re gondol, hanem elfogadja azt, hogy a választási
eredményünk 10-12 százalék lesz. Ezt még eddig nem mondtam
el a sajtónak. Az előzetes közvélemény-kutatások nem
irányadóak velünk kapcsolatban, hiszen 1990-ben és 1994-ben
is azt mutatták, hogy a párt nem lépi át az 5 százalékos
küszöböt.

– Most viszont van a jobboldalon egy olyan párt, a Fidesz
formájában, amely konzervatív kereszténynek vallja magát,
azaz voksokat szerezhet a kereszténydemokrata szavazóktól.
Egyszer "dögkesely?"-nek nevezte a Fidesz taktikáját.
Fenntartja még ezen állítását?

– Azzal a néhány kereszténydemokrata politikussal, akit
a Fidesz átszipkázott soraiba, nem a kereszténydemokrata
értékeket kívánta átültetni, hanem a pártunk
szavazóbázisát akarta megszerezni. Az MDF-et sikerült
lenyelnie, ezek miatt illettem a "dögkesely?" jelzővel
őket, de hát kérdem én: nem erről van szó? A Fidesz nem
választási szövetséget akart kötni, hanem meg akarta
szerezni szavazóbázisunkat, fel akarta zabálni a helyi
szervezeteinket, ami nekik nincs. A madárhasonlat
Démokleitosztól származik, aki embereket, ebben az esetben
politikai pártokat, állatokhoz hasonlít. De mondhatok egy
másik hasonlatot is, hogy még világosabb legyen a kép. Kedves
szerkesztő úr! Ön nehezen kötne velem bármiféle üzletet,
megegyezést, ha miközben mi beszélgetünk, én állandóan az
ön pénztárcáját akarnám megszerezni, és a zsebében
kutatnék, mert itt, kérem szépen, ez történt.

Olvasson tovább: