Kereső toggle

Vatikáni nyilatkozat

Visszafogott bűnbánat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

"Tisztára mosási kísérletnek" minősítette a londoni
The Independent elemzése azt a nyilatkozatot, amelyet a Vatikán
adott ki az európai keresztények holocaust alatti
magatartásáról.

A Zsidó Világkongresszus kifogásai mellett "értéktelen
papírdarabnak" titulálta a dokumentumot. A nyilatkozat hazai
megítélése ellentmondásos.

A brit napilap szerint feltűnően hiányzik a dokumentumból
"a római egyház régi időkben gyökerező
antiszemitizmusának" taglalása. A szentszéki nyilatkozat
szerint a zsidóüldözésért felelős náci rendszer
antiszemitizmusa az egyházon kívüli forrásokból
táplálkozott.

Már a 325-ben összeült niceai zsinat is úgy fogalmazott, hogy
a zsidók léte "Isten akaratával összeegyeztethetetlen". A
katolikus egyház "intézményesített antiszemitizmusának"
epizódjai közé tartozik egyebek mellett a zsidók kiűzése
Spanyolországból 1492-ben, valamint "ismert zsidógyűlölők
tucatjainak boldoggá avatása" is – áll a The Independent
elemzésében.

Lord Janner, a holocaust történetét és hátterét kutató
legnagyobb európai intézmény, a brit Holocaust Oktatási Alap
elnöke, a Zsidó Világkongresszus alelnöke – ugyancsak az
egyházbeli antiszemitizmus feltárásának hiánya és a XII.
Piust gyakorlatilag felmentő fejezet miatt – "értéktelen
papírdarabnak" minősítette a vatikáni nyilatkozatot.

Az európai rabbik Prágában megtartott konferenciája szerdai
záróközleménye jó irányba tett első lépésként
értékelte a Szentszék holocausttal kapcsolatos
állásfoglalását, ugyanakkor csalódottságának is hangot
adott, amiért a Vatikán nem ismerte el felelősségét a zsidó
nép évszázadokon át tartó üldözésében.

Meir Lau, Izrael főrabbija is hasonlóképpen nyilatkozott a
dokumentummal kapcsolatban, miután nyilvánvalóvá vált
számára, hogy az csak általánosságban utal a római
katolikus egyháznak a zsidóüldözés ideje alatt tanúsított
magatartására. Meir Lau, aki személyesen is átélte a
holocaustot, nyílt és határozott bocsánatkérésre
szólította fel a Vatikánt XII. Pius pápa "szégyenteljes
szerepével" kapcsolatban. A római katolikus állásfoglalás
közzététele után számos zsidó szervezet ismételten
követelte, hogy a Vatikán nyissa meg levéltárait. A
Szentszék sajtóhivatala ezzel kapcsolatban szerdán
leszögezte: a II. világháborúra vonatkozóan már közzétett
anyaghoz egyelőre semmit nem lehet hozzátenni.

"Jóllehet nem közvetlenül, de a Vatikán
holocaustdokumentuma a mi első elnökünket, dr. Jozef Tisót is
tisztára mossa" – vélekedett Anna Malíková, a Szlovák
Nemzeti Párt alelnöke. Jozef Tiso – akit a második
világháború után háborús bűnökért kivégeztek – a
Hitler által életrehívott első szlovák állam elnöke volt.

Mindenképpen erősebb bennem a "na végre" érzés, mint
a kritikus, de látni kellene a dokumentumokat" – reagált
lapunknak Fröhlich Róbert főrabbi a holocaustot elítélő
vatikáni állásfoglalás megjelenésének hírére.
"Egyrészt dicsérendő – mondta –, mert bátorság kellett
hozzá, ugyanakkor nem tudni, hogy miért hallgatott a Vatikán
évekig."

Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház
püspök-elnöke örül az állásfoglalásnak, amely
Magyarországon is erősítheti a zsidó-keresztény
megbékélést. Valószínűnek tartja, hogy a dokumentum
kiadása előretekint a 2000. évre, a nagy világvallások
jeruzsálemi találkozójára. Kérdésünkre, hogy elkésett-e a
nyilatkozat vagy sem, Harmati úgy fogalmazott: attól függ,
hogy honnan nézzük. S bár Gyulay Endre, a Magyar Katolikus
Püspöki Konferencia elnökhelyettese már nyilatkozott arról,
hogy nem tervezik egy magyarországi különdokumentum
kiadását, az evangélikus püspök-elnök szerencsésnek
tartaná, mert – mint hangsúlyozta – "a helyi kérdéseket
nem lehet Rómából vagy Genfből elintézni".

Márkus Mihály, a Magyarországi Református Egyház
püspök-alelnöke az állásfoglalás ismeretének hiányában
csupán arra utalt, hogy egy ilyen magas szint? dokumentumnak
bizonyára van időzített üzenete a kor számára, amely itt
és most feltehetően az Európában egyre megerősödő
jobboldali-nacionalista, fajgyűlöletet szító politikai
erőknek is szól.

Gyulay Endre katolikus püspök kérdésünkre – miszerint
nemzetközi zsidó körökben az állásfoglalás kapcsán azt is
kifogásolják, hogy az nem mond újat és többet a II.
vatikáni zsinat zsidóságról szóló fejezeténél –
kifejtette: a kritika elméletig igaz, gyakorlatilag azonban nem,
mert a pápai dokumentum végigelemzi a zsidók és a
keresztények történelmi kapcsolatait, amivel a zsinati
határozat annak idején adós maradt.

XII. Pius holocaust idején tanúsított szerepét vizsgálva
Tomka Miklós vallásszociológus lapunknak elmondta: a pápa
azért sem mondhatta ki az igazságot, mert azzal több százezer
katolikust tett volna ki a fasiszták önkényének. Tomka
szerint általában túlbecsülik XII. Piusnak "a totalizmussal
szembeni közvetlen befolyásolási lehetőségeit", bár
vatikáni dokumentumok is nyilvánvalóan igazolják, hogy a
pápa tudott a gázkamrák létezéséről.

(Írásunk: A Vatikán a holocaustról)

Olvasson tovább: