Kereső toggle

Tovább tart a koszovói válság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Egymásnak adják a kilincset a világ vezető politikusai a
Balkánon. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és
Oroszország is közvetítő szerepet igyekszik játszani a
koszovói válság megoldásában.

Időközben egy amerikai diplomata a szerb tárgyalási
javaslatokat "cinikus porhintésnek" minősítette, amelyek
csupán a közvélemény félrevezetésére alkalmasak.

Belgrád eddig már kétszer is felajánlotta, hogy kész
"feltétel nélküli tárgyalásokra", amennyiben a
tárgyalások "tiszteletben tartják a szerb alkotmányt",
vagyis kizárják Koszovó függetlenségi törekvéseit.

Szerbia változatlanul belügynek tekinti a koszovói válságot,
és elutasítja a nemzetközi közvetítési próbálkozásokat
– közölte a CNN. Strobe Talbott amerikai
külügyminiszter-helyettes balkáni körútja során
kijelentette: Washington szerint a válság más országok
létérdekeit is fenyegeti, ezért szükségesnek tartják, hogy
a koszovói erőszakos cselekményeket nemzetközi törvényszék
vizsgálja ki.

Amerika kész egymillió dollárral hozzájárulni a koszovói
etnikai tisztogatások felderítéséhez. Az Egyesült Államok
attól tart, hogy Koszovó elszakadása egy újabb balkáni
háborúhoz vezetne. Belgrád tárgyalási felhívása azonban
csupán "cinikus porhintés" a világ előtt, mivel azokat
eleve úgy fogalmazták meg, hogy tisztában voltak a várható
albán elutasítással – mondta a magas rangú amerikai
diplomata.

"Egyensúlyt kell találni Jugoszlávia egységének
megőrzése, illetve a jugoszláviai albán kisebbség jogainak
garantálása között" – mondta a szintén a térségben
tárgyaló Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter.
Oroszország, amely Szerbia hagyományos szövetségese a
Balkánon, Belgrád belügyének tekinti a kialakult helyzetet,
és ellenzi a szankciók bevezetését Jugoszlávia ellen.

Egyes orosz lapok a "lázadó országrészt", Koszovót
"jugoszláv Csecsenföldként" emlegetik. Az újabb háború
fenyegetése arra késztetheti a Nyugatot és a balkáni
államokat, hogy a szerbek érdekeit feláldozva, a koszovói
albánok javára döntsenek" – állítja a Vek cím? orosz
hetilap.

Németország álláspontja megegyezik az EU véleményével:
támogatják az albán autonómia helyreállítását, ugyanakkor
nem fogadják el a teljes koszovói függetlenség gondolatát. A
németek szeretnének gyors és békés megoldást a válságra,
mivel az országnak így nem kellene havonta újabb 1400
koszovói bevándorlót fogadnia a már eddig is ott tartózkodó
140 ezer albán menekült mellé.

Miközben több német városban a kiutasítás és a szerb
bosszú rémétől fenyegetett albánok ezrei tüntettek a
fegyveres beavatkozás mellett, Klaus Kinkel német
külügyminiszter a Der Spiegel német hetilapnak adott
interjúban ismét elutasította, hogy az ENSZ vagy a NATO
fegyverrel avatkozzon be a koszovói válság megoldása
érdekében.

Olvasson tovább: