Kereső toggle

Állatvédelmi törvény született

Egerek és emberek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Napról napra hangolódunk az "európaiságra", és a
nemrégiben született állatvédelmi törvény révén ez a
szemlélet már kihathat a háziállatainkra is. Az Európai
Unió ajánlásai alapján az első törvénytervezetet 1985-ben
dolgozták ki, ám ennek csak a huszonegyedik változata alapján
hozták meg a törvényt.

Az állatvédelem gondolata nem új hazánkban. Herman Ottó
1882-ben alapította az Állatvédelmi Egyesületet, amelyet az
Állatvédelmi Világszövetség is felvett tagjai sorába.
Klement Tamás, az egyesület jelenlegi elnöke elmondta: az
Európai Unió ajánlásai nem egyszerűen az
"állatvédelem", hanem egyenesen az animal welfare, azaz az
állatok jólléte kifejezést használják. Véleménye szerint
komoly változásra van szükség a magyar társadalom
állatvédelmi szemléletében. A szakember úgy véli, csak az
tartson állatot, aki egészen a haláláig gondozza. A törvény
foglalkozik többek között az állattartó kötelességeivel,
az állatok szállításával kapcsolatos problémákkal és a
tenyészállatok levágásával. Állatkísérletek rendkívül
szigorú ellenőrzés alatt folyhatnak, amit az állatvédő
szervezetek országos tanácsa felügyel a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztérium égisze alatt. Zoltán Ödön,
az Állatvédelmi Egyesület jogi bizottságának elnöke
fontosnak tartaná, hogy az önkormányzati és rendőri szervek
fokozottan ellenőrizzék a törvény betartását.

Az állatvédelmi törvény kapcsán felvetődik, léteznek-e
Magyarországon "embervédelmi" szempon-tok? Pogátsa Gábor
professzor, a Magyar Diabetesz Társaság és a Magyar
Kardiológusok Társasága tudományos bizottságainak elnöke
kérdésünkre elmondta: előzetes állatkísérletek nélkül
nagy felelőtlenség lenne gyógyszereket forgalmazni, hiszen
még az állatkísérletek elvégzése után is előfordul, hogy
nem figyelnek fel bizonyos káros következményekre. A
professzor az emberi életet feltétlenül értékesebbnek tartja
az állaténál, s szerinte elsősorban az embert kell
megkímélni a szenvedésektől és betegségektől. Ezért
dolgoznak állatokkal.

A betegségek gyógyítása érdekében, a betegség
természetének, valamint a megelőzés lehetőségeinek
feltárása szempontjából elengedhetetlenül szükség van
kísérletekre, ezért mind Amerikában, mind Európában
végeznek állatkísérleteket. A kísérleti állatok esetében
erkölcsileg szintén kötelezve van az ember, hogy ne engedje
szenvedni az állatot – fejtette ki a professzor, aki
leszögezte: gondosan megtervezett módon kell folytatni a
kísérleteket, a lehető legkevesebb szenvedést és fájdalmat
okozva az állatoknak. Európát most kétségtelenül egy
Ázsiában, Indiában őshonos hozzáállás jellemzi, ahol az
állatokat szinte többre becsülik, mint az embereket – mondta
Pogátsa professzor. Majd hozzáfűzte: Amerikában nem látta
emberekkel szemben a kutyák vagy macskák fokozott védelmét.
Véleménye szerint sokkal többet szenvednek a lakótelepi
lakásokban tartott ivartalanított és az elhájasodás miatt
évekig máj- és szívbetegséggel küszködő háziállatok,
mint a kísérleti állatok.

A professzor utalt arra is, hogy a kilencvenes évek elején az
abortusz-törvény tárgyalása során Mécs Imre szabaddemokrata
országgyűlési képviselő feltette a kérdést: figyelnek-e
arra, hogy az elvetélendő magzat ne szenvedjen? Kiderült, hogy
szó sincs ilyesmiről. Legtöbbször minimális helyi
érzéstelenítéssel végzik el a beavatkozást, s így a magzat
még az anyán keresztül sem kábulhat el megfelelően. A
kutatók ugyanakkor kimutatták, hogy műszerekkel érzékelhető
a húszhetes magzat síró hangja az elvetélés során. A
terhesség 6-8. hetében teljesen kialakul az emberi test a
méhben, az abortuszt ilyenkor már nem lehet a korai szakaszban
alkalmazott vákuumtechnikával elvégezni. Ezért a magzatot
úgynevezett kaparókéssel szétdarabolják a méhen belül,
ezután kerül sor az eltávolítására. Mécs Imre
felvetésének mégsem lett visszhangja, ami a professzor szerint
tipikus példa arra, hogy Európában nem kapják úgy fel a
fejüket az emberek, ha emberi lénnyel szemben élnek vissza,
mint amikor egy állattal történik ugyanez.

Olvasson tovább: