Kereső toggle

Az El Nino világszerte katasztrófákat okoz

Támad a Kisded

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Az El Nino ereje teljében van, és ez így is lesz még
legalább két hónapig" – állítja az "évszázad
időjárási válságának" nevezett jelenségről készült
összeállításában a CNN. Az El Nino által okozott
földcsuszamlások, tornádók és áradások áldozatainak
száma egyre növekszik. A jelenség Magyarországra szelídebb
formában érkezett: csupán a hóemberek estek áldozatul az
évszázados hőmérsékleti rekordoknak ezen a télen.

Újra pusztít az El Nino. Az amerikai földrész perui
partjainál elhelyezkedő meleg tengeráramlat hatására
Peruban, Ecuadorban, Mexikóban és Kaliforniában történt
földcsuszamlások és áradások következtében több száz
ember vesztette életét. Kalifornia állam 31 megyéjében
szükségállapotot kellett bevezetni a február eleje óta
tartó felhőszakadás miatt és több tízezer otthon maradt
áramszolgáltatás nélkül. Floridában is heves esőzések,
hurrikánok és árvizek pusztítottak. A Csendes-óceán másik
oldalán, Indonéziában és Malaysiában szárazságot,
erdőtüzeket és a visszamaradó füst miatti légúti
megbetegedéseket írnak az El Nino számlájára. Peru északi
részén a megrongálódott csatornahálózat és a
felgyülemlett szennyvíz miatt járványok kitörésétől lehet
tartani. Különösen nagy a koleraveszély, amely az El Nino
legutóbbi látogatásakor 1991-ben háromezer ember halálát
és 200 ezer megbetegedését okozta.

Az El Nino egy hatalmas – jelen pillanatban nagyjából Európa
nagyságú – meleg víztömeg, amely 2-7 évenként bukkan fel
Peru partjainál. Az El Nino-jelenség úgy jön létre, hogy az
Indonézia partjainál felgyülemlett langyos víz az
időszakonként megforduló passzátszelek hatására a
Csendes-óceánon keresztül visszazúdul a dél-amerikai partok
felé. A benne rejlő hőenergiától hajtva az El Nino elindul
útjára, és feje tetejére állítja a világ időjárását. A
víztömeg mozgása az egész világon hullámzásokat indít el,
pusztító viharokat okozva Kaliforniában, szárazságot és
hideget Ausztráliában, és esős teleket még a
Csendes-óceántól sok ezer kilométerre fekvő szárazföldi
területeken is.

A vízben rejlő extra hő "olaj a tűzre": több és a
szokásosnál jóval nagyobb viharokat okoz. A meleg víz
mozgása a Csendes-óceán középső és keleti részén a
trópusi viharövezet elmozdulását eredményezi. Mivel a meleg
vizeket a szelek többé nem fújják el a perui partoktól, a
mélyebben fekvő, tápanyagokban gazdag hideg víz – amely a
világ legnagyobb hideg tengeráramlatának, a dél-amerikai
partok mentén haladó Humboldt-áramlatnak része –, nem
emelkedik fel a felszínre. A part mentén élő madarak kevesebb
élelemhez jutnak, és ezért gyakran ezrével hullanak el vagy
vándorolnak más területekre. Kaliforniában a
vízhőmérsékletre érzékeny halfajták elvándorlásán
kívül azzal a veszéllyel is számolnak, hogy 1998-ban
nagyszámú tengeri emlős vetődhet partra.

Az El Ninót rendszerint pusztító következményei kapcsán
emlegetik világszerte, vannak, akik mégsem panaszkodnak. Míg
Peru partjainál nagy mérték? a tengeri élővilág
pusztulása, és jelentősen visszaesett a halászat, addig a
chilei halászok hasznot húznak a távolabbi északi vizekről
odavándorló gazdag szardellarajokból.

Az El Nino a 16. század óta rendszeresen ismétlődik,
általában az év vége táján. A perui halászok, akik már a
kezdetektől megfigyelték a ciklikus időjárási
kataklizmákat, a karácsonyra való tekintettel az "El Nino"
(spanyolul a fiúgyermek vagy kisded) elnevezést adták a
jelenségnek.

Neve ellenére az El Nino korántsem ártalmatlan. Szakértők
szerint az idei látogatása lesz az eddigi legrosszabb. Az El
Nino 1982–83-as megjelenésekor 10 milliárd dollárra becsült
rombolást okozott világszerte. A mostani El Nino-ciklus –
ellentétben az eddigiekkel – egyáltalán nem jött
váratlanul: szakértők hada jelezte előre a jövetelét. Az
első jelzések 1997 márciusában érkeztek, amikor a
meteorológiai bóják a perui partok közelében a
vízhőmérséklet emelkedését jelezték. A megfigyelés másik
fontos eszköze a NASA által működtetett TOPEX-Poseidon
műhold, amely a vízfelszínről visszaverődő radarjelzések
alapján készít térképet, amelynek segítségével a tudósok
már tavaly észlelték az El Nino közeledtére utaló egyre
növekvő meleg víztömeget. A levegőben, az óceánban és
műhold segítségével gyűjtött adatokat feldolgozva a
kutatók számítógépen modellezték az El Nino kialakulását,
és ennek segítségével jutottak a hosszú távú
előrejelzéshez szükséges adatok birtokába. Így a
történelem folyamán először lehetett előre jelezni a
pusztító erej? időjárási jelenség közeledtét. A hosszú
távú prognózisok szerint a "Kisded" még várhatóan kora
nyárig aktív marad. A fejlett előrejelző rendszerek ellenére
azonban továbbra is rejtély, hogy végső soron mi okozza az El
Nino ciklikus kialakulását.

Olvasson tovább: