Kereső toggle

Az MDF újra benyújtotta a vallási törvény módosításának javaslatát

Korlátozni akarják a vallásszabadságot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Törvényesen bejegyzett egyházakkal szembeni jogi
fellépést sürgettek azon a rendezvényen, melyen Németh Géza
néhai református lelkész néhány évvel ezelőtti
szektakampányának felélesztésére tettek kísérletet a
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.



Semjén Zsolt (MDF): "Nyilván nagy jajveszékelés lesz, már
látom az SZDSZ fő gurujait, amint magukból kikelve
hörögnek"
Fotó: Varjú
Zoltán Mihály

A Kossuth Rádióban egy nappal korábban kétórás műsort
szenteltek a témának, ahol Szabó István György főszervező
arra hivatkozott, hogy Németh Géza alapműnek számító nagy
szektakönyvét fia, Németh Zsolt Fidesz-képviselő juttatta el
hozzájuk. Kérdésünkre Németh Zsolt azt állította, hogy nem
ismeri Szabót, "de attól még jó lehet, amit csinál". A
Németh Géza által alapított Reménység Szigetének
irodavezetője azonban megerősítette: a dokumentumok az
Erdélyi Gyülekezettől – melynek gondnoka Németh Zsolt –
kerültek a szektakampány új vezetőjéhez. Németh Zsolt
lapunknak nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a Fidesz
választási kampánya részének tekinti-e a vallási
kisebbségekkel szembeni propagandát. A budapesti rendezvény
előtt egy nappal Tatán, a katolikus egyházhoz közel álló
Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) által
szervezett Fidesz–MDF kampánykörút legújabb állomásán
Orbán Viktor, a Fidesz – MPP elnöke kijelentette: a
következő kormánynak az állam és az egyház szorosabb
együttműködését programjába kell iktatnia. A kampányest
végén a megjelentek aláírásukkal igazolták
részvételüket, mivel a kampányt szervező KÉSZ-nek a Konrad
Adenauer Alapítvány felé el kell számolnia. Semjén Zsolt
MDF-képviselő ugyanitt elmondta: rövidesen újra a parlament
elé terjesztik azt a törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag
megszüntetné az egyházalapítás lehetőségét, illetve a nem
történelmi felekezetek nagy részétől megvonná az egyházi
státust, mivel tízezer főhöz vagy százéves múlthoz kötné
azt. Semjén Zsolt a Heteknek elmondta: a törvénymódosító
javaslatot – Lezsák Sándor, Medgyasszay László és Semjén
Zsolt aláírásával – az MDF-frakció már be is nyújtotta a
parlament elé, s arra számítanak, hogy a szocialisták
támogatni fogják az indítványt. A javaslat az "európai
jogharmonizáció" jegyében kimondaná, hogy vallási
tevékenység nem sértheti egyebek mellett az erkölcsöt és
mások szabadságát. Az viszont egyelőre nem tisztázott, hogy
ki döntené el: mikor, kinek az erkölcsét vagy szabadságát
sértené valamely vallási közösség. A történelmi
tapasztalat azt mutatja, hogy a történelmi egyházak
"erkölcsét és szabadságát" a megújulást hirdető
keresztény közösségek létezése önmagában sértette.
Semjén Zsolt Tatán úgy fogalmazott: a "szektatörvény"
beterjesztésekor "nyilván nagy jajveszékelés lesz, már
látom az SZDSZ fő gurujait, amint magukból kikelve
hörögnek". Feltehetően a törvényjavaslat által
megfogalmazott társadalmi veszélyt volt hivatott demonstrálni
a Kossuth Rádió szektaműsora, illetve a nyilvánosság
segítségével meghirdetett budapesti "szektaellenes"
gyűlés. A rendezvényen megjelent a mozgalom tömegbázisa: 11
szülő, hozzávetőlegesen 6 család, akik felnőtt gyermekük
világnézeti választását nem hajlandóak tudomásul venni.

A megalakulás előtt álló deprogramozó szervezet egyik
prominens személye Dénes János volt MDF-es, majd független
országgyűlési képviselő. A szervezők segélykérő levelet
készülnek írni Horn Gyula miniszterelnöknek. Szabó István
György, aki a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
alkalmazottja, a program elején távozásra szólította fel a
sajtót, az egyházak jelen lévő képviselőit, és mindazokat,
akik vélhetően nem elkötelezett hívei a vallási
kirekesztésnek. Szabó a rendezvény végén súlyos
rágalmakkal illette egyes egyházak vezetőit. A kijelentéseket
a résztvevők magnószalagra rögzítették, a megvádolt
egyházi vezetők rágalmazás és becsületsértés miatt
bírósághoz fordultak. Az ügy előzménye, hogy a Kossuth
Rádió hétfői Napközben cím? műsora két órán át
foglalkozott az úgynevezett "kisegyházak, szekták"
kérdésével. A műsor Szabó István György mindeddig
ismeretlen "szakértő" véleményére épült, aki a
műsorban magát vallásfilozófusnak nevezte, s aki elmondása
szerint tizenöt éve foglalkozik a témával, noha erről
szóló publikációi nem ismeretesek. Forgács Csaba, a
közgazdaságtudományi egyetem rektorhelyettese lapunk
kérdésére elmondta: Szabó István György nev?
vallásfilozófust nem ismer, majd az egyetemi telefonkönyv
áttekintése után közölte, hogy valóban van egy ilyen nev?
oktatója az intézménynek. A rektorhelyettes meglepődve
értesült arról is, hogy Szabó az egyetem filozófia
tanszékére hirdette meg a világszerte szélsőséges
csoportoknak tartott deprogramozó "szektaellenesek" alakuló
gyűlését. A rendezvény elején Szabó közölte, hogy
szelektálnia kell a jelenlevőket: távozásra szólította fel
az egyházak jelen lévő képviselőit, a sajtót és mindenkit,
aki feltételezése szerint nem elkötelezett támogatója a
szülők szektaellenes deprogramozó mozgalmának (a
deprogramozók felfogása szerint mindazok, akik a sajátjuktól
eltérő világnézetet vagy hitelvet vallanak, abnormális
átprogramozáson estek át, akiket vissza kell programozni, hogy
mindenről úgy gondolkodjanak, ahogyan a "normális"
deprogramozók. (Mint például Szabó gyülekezetének egyik
prominense, Dénes János volt országgyűlési képviselő – a
szerk.) Szabó kiparancsolta a teremből Kárpáti Pétert, a
Scientology egyház képviselőjét is, aki párbeszédet
ajánlott fel a vallási közösségükkel szemben panaszszal
élő szülőknek. A filozófus szervező kijelentette: "majd
mi megkeressük magukat, ha akarjuk". Végül a teremben
néhány megfigyelő mellett – Szabó mozgalmának
tömegbázisa – mintegy hat házaspár maradt, akik nem tudtak
megállapodni az egyesület megalakításában. Szabó arra
kérte őket: keressenek, toborozzanak további panaszosokat. A
rendezvény egyik résztvevője úgy tájékoztatta a Heteket,
hogy Szabó mindvégig egyesület megalakítását szorgalmazta,
mivel csak így lehet az ügyhöz pénzt szerezni. A többség
(több mint 6 fő) határozott jogi fellépést sürgetett a
törvényesen működő, bejegyzett vallási közösségekkel
szemben. Ennek érdekében segélykérő levéllel kívánnak
Horn Gyula miniszterelnökhöz fordulni, remélve, hogy
kérésük meghallgatásra talál. Mindez összhangban áll az
MDF által benyújtott módosító javaslattal. Semjén Zsolt
elmondása szerint ez csupán a véletlen műve: Szabót nem
ismeri, csupán Németh Zsolt ajándékozta meg édesapja
kötetével. Az MDF-képviselő a törvénymódosításról
elmondta, hogy annak alapelveit Magyarország a római jogi
egyezményben már ratifikálta, javaslatukkal az európai emberi
jogi egyezmény 9. paragrafusának 2. bekezdését kívánják a
magyar jogrendbe beemelni. Semjén Zsolt hangsúlyozta: csupán
egy vállalt kötelezettség kerül be a tételes jogszabályok
közé. A képviselő arra számít, hogy az uniós csatlakozás
érdekében a szocialista frakció támogatni fogja a javaslatot.
Megfigyelők szerint ez az indoklás csupán arra szolgál, hogy
a figyelmet elterelje a lényegről: a javaslat diszkriminatív
jellegéről. Az Európai Unió ugyanis ilyen követelményt nem
állított, a kezdeményezés bizonyos egyházi csoportérdekeket
szolgál, s a "demokrácia elleni támadásként
értelmezhető". Semjén Zsolt Tatán kijelentette: "Ma
Európában Magyarországon van a legtöbb szekta", ahonnan
"pszichiátriailag megnyomorítva, pszichoterror folytán
agymosott emberek kerülnek ki". Lukács Tamás ügyvéd, volt
KDNP-s képviselő, a tervezet kidolgozója úgy véli: a
módosítás nem bír majd visszamenőleges hatállyal, az eddig
bejegyzett egyházak jogállásán nem változtat. Kérdés, hogy
az előterjesztők is hasonlóképpen foglalnak-e állást, mivel
ez a javaslatot jószerivel feleslegessé is teszi. Szabó
egyesületvezető a pártokhoz fűződő viszonyáról
visszafogottan nyilatkozott. A Kossuth Rádióban csupán annyit
állított, hogy "Németh Zsolt jelezte" számukra: a
vallási kisebbségek problematikájának megértéséhez
nélkülözhetetlen Németh Gézának Destruktív kultuszok
cím? műve.

Írásunk: Mit ér az emberi élet
Káinok között?