Kereső toggle

Kisfiú szondákkal áttűzött holtteste

Ítélet Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Ítélet Magyarországon című, számos nemzetközi fesztiválon díjazott dokumentumfilm hazai bemutatóján jártunk. A romák ellen elkövetett, öt felnőtt és egy gyermek életét követelő sorozatgyilkosság utáni büntetőper 167 napján fölvett 2000 óra nyersből született meg a 107 perces dokumentumdráma.

Atizennyolc éven felülieknek készített mű legfájdalmasabb képsorai, amikor Csorba Robika édesanyja szemtanúként beszél a négyéves fia és férje meggyilkolásáról a bíróság előtt. Szemtanúként.

A Tatárszentgyörgyön 2009. február 23-án, négyesztendős korában meggyilkolt Csorba Robika holttestét lőcsatornaszondákkal vizsgálták. Az igazságügyi ballisztika feladata a lövések igazságügyi vizsgálata. A bemeneti nyílásnál szúrják be a szondát a lőcsatornába, és ott ér át a másik vége, ahol a lövedék a testből kilépett. Robika holttestéről fotók a tárgyalóterem vetítőjén. Négy közül három, néha demonstráló, olykor összemosolygó vádlott.

Áttűzött gyermeki holttest.

A harcsabajszú P. Zsolt szakács, aki mindig népviseletben ült a vádlottak padján – a legmosolygósabb. A képek után maga mellé néz a padlóra. Az ítélethirdetés idején zsebkendőt kér. Gyöngyözik beretvált koponyája.

Nézőtéri vihart kelt, amikor a vádlottak az őket terhelő súlyos bűnök gyanúja alatt alkotmányos és emberi jogaikra hivatkoznak. Miszori László tanácsvezető bíró kíméletlen szigorúsága jól hallható szisszenéseket vált ki a körülöttem ülőkben. Később azonban már kapisgáltuk: ide éppen Miszori László tanácsvezető bíró kellett. A budapesti premieren a bíró is részt vett.

Magdi néni hetven év körüli piricsei asszony. Nem mer lemenni, a vádlottaknak háttal állva tanúskodni. De hát jól őrzik őket – így a bíró.  De ő akkor se. A lábon lőtt Magdi néni később ülőhelyén maradva válaszol.      

K. Árpád vádlott magas intelligenciájú. Nárcisztikus. „Sikertelen.” Ez a sorozatgyilkosokra jellemző. K. tiltakozik. Nem a „sorozatgyilkos” főnév ellen. A „sikertelen” melléknév bántja. Mert lemezt adott ki, mert telt ház előtt játszott.

Vajon látják-e majd a filmet a még nem jogerősen, de „kajakra” letöltendőre ítélt életfogytosok, akik hozzájárultak arcuk filmbe kerüléséhez? Akik a vallomástételt megtagadták, és ítéletindoklás közben kivonultak.    

A bíró ellen többször elfogultsági indítványt nyújtottak be. A negyedrendű vádlottból lett koronatanúnak, Cs. Istvánnak tett megjegyzésével kapcsolatban is.  Ez a bíró azt mondta Cs.-nek: „el fog süllyedni”, ha nem reagál mindenre. Sikerrel aktivizálta.   

Három vádlott azért támadja a bírót, mert szerintük nyomoz. A bíró arcán látszik: ez ám a dicséret. Elvégzi, amit más nem? Korábbi mondata: „A bíró dolga az igazsághoz legjobban közelítő valóság felderítése.”  

A filmet 167 bírósági tárgyalási napon rögzített kétezer órás, 83 napnyinak megfelelő nyers felvételből vágták 107 percre. Az első tárgyalási naptól – 2011. március 25-étől 2013. augusztus 6-áig –, az elsőfokú, nem jogerős ítélet kihirdetéséig tárgyalóban a stáb. Hajdú Eszter elhatározása alapján az áldozatoknak állítottak emléket.

A világpremier a dokumentumfilmek Cannes-jaként számon tartott Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon (IDFA) volt. Erre 2013-ban mintegy négyezer filmet neveztek. Végül száz versenyzett. E magyar versenyfilm a három legjobb között van.

A film idén januárban díjat kapott a 25. trieszti filmfesztiválon. Márciusban elnyerte a prágai One World emberi jogi nemzetközi filmfesztivál fődíját. Hajdú Eszter alkotása 2014. április 15-én megnyerte a fődíjat és a vele járó tízezer eurót a kelet-európai műveknek szentelt wiesbadeni goEast filmfesztivál dokumentumfilmes szekciójában is. Az Ítélet Magyarországon állami támogatás nélkül, teljesen független dokumentumfilmként készült el magyar–német–portugál koprodukcióban.

A büntetőperben 2013 augusztusában hirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletet a Budapest Környéki Törvényszék. Letöltendő életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték K. Árpád elsőrendű vádlottat és két társát. Az elsőfokú ítélet szerint a három terhelt 2008–2009-ben kilenc helyen támadott lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. Hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak otthonokra, ötvenöt ember testi épségét veszélyeztették.

A negyedrendű vádlott, Cs. István a két utolsó támadás sofőrje. Büntetése első fokon tizenhárom év fegyház. Az ítélet szóbeli indoklásában kimondják a rasszista indítékot, amit a vádlottak sem tagadtak. Új eljárásért fellebbeztek.

Döbbent csöndben lép ki a tömeg a földszinti kettes vetítőből.

Engem Magyar Elemér egri író, nyugalmazott ügyvéd regisztrált és hívott a premierre, a fiával együtt. A MOM Park Cinema City fekete kőlépcsőin lefelé egy tarnabodi fiatal köszönti Elemért: – Semmi nem volt Tarnabodról – panaszolja. – Minden nem fért be, és Tarnabodon szerencsére nem is történt gyilkosság. De a 2000 óra szörnyűségben biztosan ott van Tarnabod – „nyugtatja” Elemér barátom.

Olvasson tovább: