Kereső toggle

A hosszú élet titka

Hol élnek a legtovább az emberek?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A legújabb kutatások szerint 2040-re a spanyolok ledöntik a trónról a japánokat a várható élettartam terén. Vajon mely országokban élnek legtovább az emberek?

A legjobb kilátásokkal rendelkező országok gyakorlatilag továbbra is fej-fej mellett haladnak az élmezőnyben: Spanyolországban a felmérés szerint 85,8 év lesz a várható élettartam, Japánban 85,7, Szingapúrban 85,4, és Svájcban 85,2 év.

Az Egyesült Államok a legnagyobb „vesztes” a magas jövedelmű országok közül, ugyanis míg 2016-ban 43. volt ezen a listán, 2040-re várhatóan a 64. helyre csúszik vissza. Itt a várható élettartam „mindössze” 79,8 év lesz. Tulajdonképpen itt lesz a legalacsonyabb a várható élettartam a magas jövedelmű országok között. Az okok között a lakosok romló egészségi állapota, a túlzott gyógyszerfogyasztás és az elhízás említhető elsőként.

Amerikát valószínűleg megelőzi még Kína is, ami az eddigi 39. helyéről a 29-re ugorhat előre. Míg globálisan átlagban 4,4 évvel növekszik a várható élettartam 2016 és 2040 között, az amerikaiaknak, úgy tűnik, csak 1,1 évvel sikerül meghosszabbítaniuk az életüket.

A kutatás egyik vezetője, Kyle Foreman szerint „az, hogy jelentős előrelépést vagy stagnálást látunk-e, attól függ, hogy az egészségügyi rendszerek mennyire jól vagy rosszul kezelik a kulcsfontosságú egészségügyi kihívásokat”.

A hosszú élet titka

Mindezek után persze felmerülhet a kérdés: mi a hosszú élet titka? A jó egészségügy vagy netán valamilyen diéta? Egy másik, közelmúltbeli tanulmány szerint az úgynevezett mediterrán diéta is meghosszabbíthatja az életet. Spanyolországban ehhez adottak a körülmények, ráadásul egészségügyi rendszere a hetedik legjobb az Egészségügyi Világszervezet listája szerint. A szomszédos Portugália emelkedett a legtöbbet a rangsorolt országok közül: a 23. helyről ugrott fel az ötödikre. Itt 3,6 évvel növekedhet meg a várható élettartam, Olaszország pedig a hetedik helyről a hatodikra ugrott.

A The Lancet folyóiratban közzétett tanulmány a 2016-os Global Burden of Disease (A betegség globális terhe) című projekt adatait elemezte, és ezeket vetítette előre 2040-re. A kutatók figyelembe vették olyan betegségek hatásait, mint a diabétesz, a HIV/AIDS, a rák, valamint az olyan kockázati tényezőket, mint étkezési és dohányzási szokások. A legtöbb korai elhalálozás a magas vérnyomáshoz, a magas testtömegindexhez, a magas vércukorhoz, a dohányzáshoz és alkoholfogyasztáshoz köthető a kutatók szerint.

Globális trendek

A fejlett országok mindazonáltal még mindig jobban teljesítenek ezen a téren. A britek várható élettartama 83,3 év (2,5 évvel emelkedett), a németeké 83,2 év (2,3 év növekedés), az ausztrálok átlaga pedig 84,1 év, ami 1,6 éves élettartam-növekedést jelent.

Globális viszonylatban Szíriában várható a legnagyobb emelkedés – feltéve, hogy a kegyetlen háború véget ér. Itt ugyanis a 78,6 éves várható élettartam mintegy 10 éves növekedést jelent, és ezzel az ország a 137. helyről a 80-ra ugorhat előre.

A maga 57,3 éves várható élettartamával Lesotho zárja majd a 195 országot tartalmazó listát, „megelőzve” ezzel a Közép-Afrikai Köztársaságot. Ugyanakkor a rangsor alján szereplő afrikai országokból 18-ban várható hosszabb élettartam, itt a növekedés 6,4–9,5 év lesz.

Európa: hosszú élet káros szenvedélyekkel

A WHO egy szeptemberi jelentése szerint az európaiak tovább élnek, mint más régiókban, de bizonyos egészségügyi kockázatok, mint például az elhízás, a dohányzás vagy a védőoltások elhagyása lassíthatja vagy akár vissza is fordíthatja a folyamatokat. „Az emberek itt tovább élnek, a várható élettartam nő, a korai halálozás csökken. Ez minden európai országban megfigyelhető, ugyanakkor nem egyenlő mértékben” – állítja Dr. Claudia Stein, a jelentésért felelős WHO-divízió igazgatója.

Az európaiak élettartama 2010 és 2015 között több mint egy évvel nőtt: 76,7 évről 77,8-ra. Ugyanakkor míg egy átlagember Luxemburgban 2015-ben arra számíthatott, hogy 83 évet is megélhet (Európában ez a legjobb eredmény), Moldovában mindössze 72 év volt a várható élettartam, vagyis 11,4 évvel kevesebb. A nők általában 6,6 évvel élnek tovább (81,2 év), mint a férfiak (74,6 év). 

A háromévente kiadott jelentés szerint az európaiak sikeresen, mintegy 1,5 százalékkal csökkentették a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz és a krónikus légzőszervi betegségek okozta korai elhalálozás kockázatát. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy a 15 év feletti lakosságnak a dohányosok mintegy harmadát teszik ki, és az alkoholfogyasztás is regionálisan a legmagasabbak között van, noha csökkenő tendenciát mutat. „Gyakorlatilag világbajnokok vagyunk ivászatban” – tette hozzá Stein.

Szintén aggasztó a kanyarójárványok kirobbanása egyes országokban. „A gyerekek olyan betegségben halnak meg, amelyről azt reméltük, hogy teljesen meg fog szűnni.” Míg az olyan instabil országokban, mint Ukrajna, a vakcinák biztonságos raktározása okozta a problémát, máshol megnőtt a védőoltást elutasítók aránya.

A túlsúly is komoly kockázatot jelent: a felmérések szerint az európaiaknak több mint a fele cipel felesleges kilókat magán. „A gyerekek körében pedig igen riasztóak a trendek” – állapította meg Dr. Stein. A legtöbb túlsúlyos serdülőt Grönlandon és Görögországban regisztrálták (itt a 11 éves fiúk 40 százaléka esett ebbe a kategóriába). A jelek szerint a legkarcsúbb fiatalok Írországban, Dániában és Hollandiában élnek, itt a túlsúlyosak aránya 15 százalék alatt van.

Mediterrán diéta?

A WHO 2018-as európai egészségügyi jelentése némileg ellentmond a fenti kutatásoknak, ugyanis eszerint bizonyos dél-európai országokban, például Máltán, Olaszországban és Spanyolországban öt fiúgyermekből egy elhízott, és a lányok között is majdnem hasonló az arány. Ezzel szemben Észak-Európában, például Dániában, Lettországban, Norvégiában, Írországban vagy akár Franciaországban a túlsúlyosak aránya mindössze 5-9 százalék. „Véleményünk szerint ez a mediterrán diéta elhagyásának tudható be a déli régióban, amihez megnövekedett cukorbevitel, energiadús ételek fogyasztása és különösen alacsony fizikai aktivitás társul” – állapította meg Dr. João Breda, a tanulmányt készítő WHO egyik európai hivatalának vezetője.

A hivatalos álláspont szerint a mediterrán diétát a sok növényi eredetű táplálék, olívaolaj, mérsékelt hal- és baromfihús-fogyasztás, alacsony tejtermékbevitel, kevés vörös hús és édesség fogyasztása jellemzi, némi borfogyasztással. „Mára azonban megváltozott az étkezés: több a mesterséges, feldolgozott élelmiszer, amiben túl sok az adalékanyag, a só, a cukor stb. Ez mára világméretű probléma” – állapította meg Dr. Bruce Y. Lee, a Johns Hopkins Kórház prevenciós központjának igazgatója. „Ráadásul csökken a fizikai aktivitás is. Ez már szinte járványszerű, mivel az emberek inkább ülő életmódot folytatnak.”

 

Az első tíz ország

Várható élettartam 2040-re:
 
Spanyolország (85,8 év)
Japán (85,7 év)
Szingapúr (85,4 év)
Svájc (85,2 év)
Portugália (84,5 év)
Olaszország (84,5 év)
Izrael (84,4 év)
Franciaország (84,3 év)
Luxemburg (84,1 év)
Ausztrália (84,1 év)

Olvasson tovább: