Kereső toggle

Az vagy, amit megeszel?

Valóban szennyezett az élelmiszer?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Idegmérget találtak az újhagymában”; „Magyar tojásokban is kimutatták a rovarirtó szert”; „Egy uniós vizsgálat kiderítette, hogy a brokkolival, a szőlővel, a banánnal és a paprikával is érdemes vigyázni”; „A magyar paprikában igen sokszor magas a növényirtók szintje” – csak néhány idei szalagcím az élelmiszerbotrányok kapcsán. Szinte nincs is olyan élelmiszer, ami ne keveredett volna gyanúba az elmúlt évek során. De vajon a jelenség mennyire általános, és mennyire veszélyes közegészségügyileg? Hogyan lehet tudatosan vásárolni ilyen termékekből, és mi jelenthet egyáltalán garanciát? Mindezekről a fontos és aktuális kérdésekről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztatta lapunkat.

Míg egyesek szerint Európában biztonságosabb az élelmiszer-ellátás, mint valaha, addig mások véleménye az, hogy az élelmiszeripar az életünkre tör; vannak, akiknek az a meggyőződése, hogy az igazság valahol a kettő között található. Nyilván a sok megalapozatlan rémhír terjedése mellett mindenképp indokolt az elővigyázatosság.

A 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági stratégia (ÉLBS) az elkövetkező tíz évre meghatározza az élelmiszerlánccal kapcsolatos legfontosabb célokat és feladatokat, valamint új, korszerű alapokra helyezi az élelmiszerlánc-biztonság szereplőinek viszonyát. A stratégiában megfogalmazott jövőkép lényege az, hogy az élelmiszerlánc-termékek mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, előállításuk, kereskedelmük, felhasználásuk, vagy fogyasztásuk során tudatosságot és felelősséget tanúsítson minden szereplő. Ezt az átfogó feladatot 4 stratégiai cél és 11 program bontja tovább.

„A stratégia letéteményese a NÉBIH, melynek létrehozását megelőzően sem az állampolgárok, sem a gazdasági szereplők számára nem volt jól azonosítható állami felelőse az élelmiszerlánc-biztonságnak. Az élénk közkapcsolati rendszer kialakítása, a nyitott, edukatív és tudatos kommunikáció fontossága mind hozzájárult ahhoz, hogy a NÉBIH egy hiteles, jól beazonosítható hivatallá váljon. A közigazgatásban egyedülálló módon létrejött egy ingyenesen hívható panaszbejelentő zöldszám, hogy az állampolgárok az élelmiszerekkel kapcsolatos valamennyi problémájukat gyorsan és hatékonyan jelezni tudják. A zöldszámra évente mintegy tízezer hívás érkezik” – közölte érdeklődésünkre a NÉBIH.

Arra a felvetésünkre, hogy mostanában többször láthattunk olyan NÉBIH-es videókat pékségek helyszíni ellenőrzéséről, amelyek borzalmas állapotokat mutattak, ezt a választ kaptuk: „Összességében elmondható, hogy a hazai élelmiszer-vállalkozások 95-96 százaléka jogkövetően működik. A NÉBIH videóiban bemutatott esetekben a rágcsálószennyezettség, a nem megfelelő higiéniai állapotok fokozott kockázatot jelentenek a biztonságos élelmiszer-előállítással szemben, ezért a hasonló körülményeknek akár közegészségügyi kockázata is lehet.”

Arra a kérdésünkre, hogy mennyire általános például a magyar paprikában a növényirtók magas szintje, a hivatal így reagált: „Az Európai Unióban egységesen, így Magyarországon is csak olyan termék kerülhet forgalomba, amely megfelel az előírt növényvédőszer-maradék-határértékeknek (396/2005/EK rendelet). A szermaradék-határértékek – a rendszeres felülvizsgálatnak köszönhetően – folyamatosan módosulnak, így kijelenthető, hogy a napjainkban érvényben levő határértékek a fogyasztókra nézve maximális biztonságot nyújtanak.”

A NÉBIH egyébként kiemelten ellenőrzi valamennyi termék tekintetében a növényvédőszer-maradékot. Például 2016-ban, a mintavételi program keretében 2198 db hatósági – ebből 1262 db hazai, 705 db uniós tagállamból, míg 231 db harmadik országból származó – friss zöldség-, gyümölcs- és gabonaminta analízisét végezték el. A vizsgálatok száma, az elmúlt évek növekvő tendenciájának megfelelően, meghaladta a 730 000-t.

Mint kiderült: „Az összes megvizsgált hatósági minta 46 százaléka nem tartalmazott kimutatható mennyiségű szermaradékot. Határérték feletti mennyiségben mért szermaradék-tartalom miatt a minták 0,4 százaléka minősült kifogásoltnak (szám szerint 7 db termék, köztük burgonya, fejes saláta, paprika, olajtökmag és újhagyma). Ugyanakkor még mindig igen magas, 50 százalék volt a szermaradékot nem kifogásolt mennyiségben tartalmazó növényi termékek aránya. A nagyobb esetszámban előforduló, kimutatható, de nem kifogásolható mennyiségben szermaradékot tartalmazó kultúrák közül megemlíthetjük az alma, a citrom, a csemegeszőlő, a kajszibarack, a körte, illetve a meggy gyümölcsöket, valamint a brokkoli, a fejes saláta, a paradicsom, a paprika és az uborka zöldségféléket”.

Ezenkívül 93 db állati eredetű élelmiszerminta vizsgálatára került sor, melyek különböző állatfajok hús-, máj- és zsírszövetéből, valamint állati eredetű feldolgozott élelmiszerekből származtak. Ezek egyikében sem volt kimutatható mennyiségű növényvédőszer-maradék.

A takarmány növényvédőszer-maradék vizsgálati program keretében 75 db minta vizsgálatára került sor: árpa, búza, takarmányborsó, kukorica, szója, takarmánykeverékek, magkeverékek. A minták 72 százaléka nem tartalmazott kimutatható mennyiségben szermaradékot. „Kiemelendő, hogy a növényvédőszer-maradékoknál a határérték nem egészségügyi határérték.

A határérték felett mért szermaradék-eredmény csupán azt jelzi, hogy a növényvédelemhez feltétlenül szükséges, indokolt mennyiségnél több szert használtak, vagy nem tartották be az úgynevezett »élelmezés-egészségügyi várakozási időt«. A terméket fogyasztó ember egészségkárosodásának lehetősége csak a határértéket jelentősen meghaladó szermaradék esetén képzelhető el, illetve akkor, ha egy termékben túl sokféle, azonos hatású szer maradéka van jelen egyidejűleg” – tette hozzá a hivatal.

Az Európai Unió élelmiszer-biztonsági politikájának fő célja az emberi egészség és az élelmiszerekhez kapcsolódó fogyasztói érdekek legmagasabb szintű védelme. Ugyanakkor az élelmiszerlánc biztonságos működése szempontjából nem csupán a jogi szabályozás és a hatósági tevékenység minősége meghatározó, ugyanannyira fontos a tudatos vásárlói magatartás is.

A tagállami hatóságok közötti kommunikáció bázisa az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszere (RASSF), amely a már forgalomba került, kifogásolható termékekre hívja fel az intézkedésre jogosult szervek figyelmét. A NÉBIH honlapján folyamatosan frissített tartalommal megtalálhatók a RASFF riasztások, különös tekintettel a magyar esetekre: http://portal.nebih.gov.hu/hu/rasff

A hazai rendszerhez hasonlóan más uniós tagállamok hatóságai is elsődlegesen a hivatalos weboldalaikon teszik közzé kép-, videó- és hanganyagaikat, közleményeiket, elősegítendő a jogkövető vállalkozói magatartás kialakítását és a fogyasztói szemléletformálást.

„Az Élelmiszerminőség programhoz kapcsolódó terméktesztet (Szupermenta), mint komplex, élelmiszerek esetében kedveltségi tesztet is tartalmazó vizsgálati rendszert azért hozta létre a NÉBIH, hogy a klasszikus hatósági ellenőrzési célokon (megfelelőség-ellenőrzésen) túl, közérthető módon lehessen tájékoztatást nyújtani a kockázatoknak leginkább kitett vásárlók számára. A programban évente több mint 10 termékcsoportot (például tejcsokoládé, vaj, facsart narancs, fűmagkeverék, bazsalikom, bacon, gumicukor stb.) tesztelnek a NÉBIH szakemberei és a meghívott vendégek. 2015 decemberétől a teszten helyezést elért gyártók, forgalmazók használhatják a Szupermenta emblémát termékeiken. Eddig 14 termék esetében igényelték az embléma használatát” – emelte ki a hivatal, hozzátéve: „Fontos leszögeznünk, hogy a sokrétű és hatékony információs tevékenység mellett is jellemző, hogy a vásárló a vásárlás pillanatában hozza meg döntését. Az alapos helyszíni tájékoztatáshoz a kiválasztott élelmiszer kötelezően feltüntetendő jelölése (például előállító, összetevők, tápérték), megjelenítése ad számunkra valós segítséget.”

 

A NÉBIH fő feladatai

Ide tartozik az élelmiszer-ártalmak kockázatának felmérése és ezekről a fogyasztók közérthető, hiteles tájékoztatása. A gyors, sokoldalú és széles körben elérhető kommunikációt szolgálja a hivatal honlapja (www.portal.nebih.gov.hu), valamint egyre gyarapodó tematikus felületeik, kiadványaik és a korszerű mobil applikációk:
– az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiával kapcsolatos www.elbs.hu;
– a vendéglátás, közétkeztetés szempontjait követő www.eteltcsakokosan.hu;
– a NÉBIH hivatalos termékteszt oldala (www.szupermenta.hu);
– a Konyhasziget című nyomtatott magazin hasznos tanácsai;
– a közvetlen, egyszerű lakossági bejelentéseket támogató NÉBIH ZöldSzám (06/80/263-244), illetve annak továbbfejlesztett változata;
– a NÉBIH Navigátor mobil applikáció, amely a telefonos bejelentésen kívül lehetővé teszi a hangalapú, fényképes és email-es bejelentést, emellett módot nyújt az aktuális hírek böngészésére, valamint további modulokkal bővíthető (például adatbázisok, jogsértések, engedélyezett élelmiszer-előállítók).
(Forrás: nebih.hu)

Olvasson tovább: