Kereső toggle

Gyógyszerek: kulcskérdésaz időzítés?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fejfájásra, gyomorégésre, allergiára sokszor csak rutinszerűen kapkodjuk be a megszokott, jól bevált szereket a tünetek gyors enyhítése reményében. Pedig a várva várt hatás késhet, vagy akár lényegesen kisebb is lehet, ha nem a megfelelő időben vesszük be a gyógyszert.

A kutatók újonnan kezdik felfedezni, hogy az úgynevezett cirkadián ritmus – vagyis a különféle élettani folyamatokat (például az alvást, hormontermelést) szabályozó biológiai óra – miatt előfordulhat, hogy a szervezet eltérő módon reagál a gyógyszerekre a különböző napszakokban. Amint arról a The Scientist című szaklap is beszámol, 2011-től kezdődően a Birminghami Egyetem kutatói három egymást követő télen 65 év feletti egészséges férfiakat és nőket kértek fel arra, hogy a nap egy adott időszakában fáradjanak be influenza elleni védőoltásra: vagy reggel 9 és 11 között, vagy délután 3 és 5 között. A megfigyelések szerint a közel 300 résztvevő közül azoknak a szervezetében, akik reggel kapták az oltást, több antitest termelődött. Az eredmény azt sugallta, hogy a szervezet napi ritmusa befolyásolta a vakcinák hatékonyságát.

A fenti kutatás vezetője, Anna Phillips Whittaker korábban már vizsgálta a fizikai aktivitás és a vakcinák hatékonyságának összefüggését is, melynek során szintén arra jutott, hogy az időzítés sokat számíthat egészségünk megőrzése szempontjából.

A gyógyszer-kronoterápia egy új, korszerű tudományterület, amely kifejezetten arra ösztönöz, hogy a hatások maximalizálása, valamint a mellékhatások minimalizálása érdekében vegyük figyelembe cirkadián ritmusunkat a gyógyszerszedésnél. Számos hormon és immunválasz ritmikusan jelentkezik a 24 órás ciklusok során. Például a kortizolszint, amely többek között a gyulladások csillapításáért és bizonyos immunválaszokért is felelős, normál esetben kora reggel éri el a maximális szintet, majd később a nap folyamán csökken. Az immunrendszer egyéb komponensei is hasonlóan, ciklikusan működnek, ami magyarázatot adhat a fenti vakcinás eredményekre is.

Bár a szilárd következtetésekhez még további kutatásokra van szükség, az eddigi adatok és klinikai tesztek, valamint egereken végzett kísérletek alapján úgy tűnik, testünk belső órájának működése – a ráktól kezdve a szívbetegségeken át az allergiákig – befolyásolhatja a bevett gyógyszerek hatásosságát. Bár a kronoterápia alapelveit már közel 60 éve lefektették, ez a terület igazán csak most kap nagyobb figyelmet, ahogy a kutatások is egyre részletesebben tárják fel az összefüggéseket. John Hogenesch, a Pennsylvaniai Egyetem kronobiológusa szerint „már megvannak az alapok ahhoz, hogy pontosan értelmezzük az ember biológiai óráját, és ezt az információt fel tudjuk használni az egészségünk javításához. A molekuláris kutatásokkal új ajtók nyíltak meg előttünk”.

A helyzetet mindenesetre tovább bonyolítja, hogy az egyes emberek cirkadián ritmusa eltérő lehet: vannak rossz alvók, akiknek ráadásul az étvágyuk is kisebb, és fáradtságtól szenvednek (ami a fizikai aktivitásukat is befolyásolja) – sok esetben az ő biológiai órájuk már eleve össze-vissza jár, és ennek beállítása is cél. Ez pedig újabb kutatásokat igényel.

Mindenesetre érdemes észben tartani, hogy azokat a szereket, amelyeknek gyakori mellékhatása az alvásprobléma (például egyes antidepresszánsok), javasolt inkább reggel, felkelés után bevenni. Ajánlott a pajzsmirigyhormonok korai bevétele is, már csak azért is, mert egyéb szerek gátolhatják a hasznosulását. A csontritkulás megelőzésére alkalmazott biszfoszfonátokat is célszerű felkelés után, más gyógyszerek előtt bevenni.

Bizonyos allergia elleni gyógyszereket viszont érdemesebb inkább este szedni, részben azért is, mert az álmosság eleve a mellékhatásaik közé tartozik, másrészt pedig azért, mert a hisztaminok szintje általában reggel a legmagasabb, így a vacsoraidőben bevett gyógyszer megkönnyítheti a reggelünket. Egyesek szerint a gyomorsav-csökkentő protonpumpagátlók bevételére is a vacsora előtti időzítés lehet ideális, mivel a gyomorsavtermelés este 10 és hajnali 2 között magasabb.

Megfigyelések szerint a koleszterincsökkentők (sztatinok) is közvetlenül lefekvés előtt bevéve lehetnek hatékonyabbak, de a vérnyomáscsökkentők bizonyos fajtáit (ACE-gátlók és ARB-k) is érdemesebb ilyenkor szedni. A nem szteroid gyulladáscsökkentőket azaz az NSAID-okat (például a naproxent vagy ibuprofent) pedig érdemes legalább hat órával az előtt bevenni, hogy a legerősebb fájdalom jelentkezni szokott.

Mindettől függetlenül azonban a főszabály: magunktól soha ne változtassunk egy gyógyszeres kezelésen anélkül, hogy az orvosunkkal konzultáltunk volna! (A cikk termékmegjelenítést tartalmaz.)

Olvasson tovább: