Kereső toggle

Megtervezett függőség

Tarolnak a dizájner-drogok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Uniós viszonylatban mindmáig a kannabisz a leggyakrabban használt kábítószer, de a legszegényebb országokban, így Magyarországon is az a tapasztalat, hogy a klasszikus szereket teljes egészében felváltotta az olcsó és az egészséget súlyosan károsító dizájnerdrogok használata. Ezeket a magas hatóanyag-tartalmú szintetikus szereket főleg Kínában állítják elő, és elsődleges fogyasztói a tinédzserek, a nyár pedig ebből a szempontból különösen veszélyeztetett időszaknak számít.

„A hazai droghelyzetről 2010 óta nem készült felmérés, csak idén került sor néhány szórványos kutatásra. Az egyetlen megbízható adat a 16 évesek különféle szerhasználatát – dohányzást, alkohol-, gyógyszer- és drogfogyasztást – vizsgáló nemzetközi ESPAD-kutatás, amelyet négyévente végeznek el az EU országaiban. 2014-ben a vizsgált szerek között szerepeltek a dizájner-drogok is, és az derült ki, hogy ezek Magyarországon és Romániában mondhatni teljes egészében felváltották a korábbi, klasszikus kábítószereket. Ennek fő oka, hogy mindkét ország a leszakadó szegény országok közé tartozik, ahol elsősorban a hátrányos helyzetű fiatalok álltak rá az olcsó pszichoaktív szerekre” – mondta el lapunknak Szemelyácz János addiktológus, az INDIT Közalapítvány szakmai vezetője.

Míg uniós átlagban a 16 évesek 4 százalékát érinti a dizájnerdrogok használata, addig ez az arány a magyar fiatalok körében 12-13 százalék: ők főleg szintetikus kannabinoidokat – más néven herbált vagy biofűt – használnak. „Magyarul az a réteg, aki korábban kannabiszt szívott vagy szipuzott, mára átállt az olcsó szintetikus füvekre” – tette hozzá az addiktológus. Szavai alapján az adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a dizájnerdrogok használata mára elképesztő, nehezen felmérhető méreteket öltött. A nyár különösen veszélyes időszak: a fiatalok nagy részének a fesztiválok a pszichoaktív szerek és az alkoholizálás időszakát jelentik, sokan itt próbálják ki először ezeket a szereket. Bár Európa drogtérképén még mindig átlagos a helyzetünk – legalábbis a rendelkezésre álló adatok alapján –, alkoholfogyasztás terén továbbra is az élbolyban szereplünk.

Szemelyácz János szerint különösen aggasztó, hogy míg a 20 év fölötti fiataloknál inkább a kannabisz kipróbálása jellemző, addig a 20 év alattiaknál egyértelműen a szintetikus kannabinoidok terjedtek el. S míg a kábítószeresek 15-20 éve még egy meghatározott, főként nagyvárosi szubkultúrát alkottak, addig ma a drogokkal, elsősorban dizájnerszerekkel kapcsolatba kerülők köre kiszélesedett: egyrészt sokkal több a tinédzserkorú érintett, másrészt a szerhasználat kiterjed a kistelepüléseken, mindenekelőtt a szegregátumokban élő, elsősorban roma származású közösségekre is. Hazánkban 2010 után indult el a pszichoaktív szerek robbanásszerű terjedése, méghozzá az olcsóságuk, a könnyű internetes hozzáférhetőségük, valamint amiatt, hogy állandóan változó összetételük okán nem számítottak illegális szereknek.

A szakember hangsúlyozza: a sokak által csak biofűként emlegetett szintetikus kannabinoidoknak igazából nincs köze a hagyományos kannabiszhoz. Olyan pszichoaktív szerekről van szó, amik inkább serkentő hatásúak, nagyon addiktívak (könnyen, rövid idő alatt alakul ki függőség), és használatuk

akár halálos kimenetelű is lehet: komoly szervi problémákat, többek között súlyos szív- és keringési elégtelenségeket okozhatnak, belső vérzésre kerülhet sor, vagy az érösszehúzó hatás miatt végtag-amputációt kell végrehajtani. „Ilyen tüneteket a klasszikus kannabisznál soha nem tapasztaltunk” – fűzte hozzá az addiktológus.

Nem könnyíti meg a droghelyzet átlátását, hogy bár a 2013-ban elfogadott Nemzeti Drogellenes Stratégia a prevenciót tűzte a zászlajára, a gyakorlatban ez alig működik, helyette büntetőjogi eszközökkel próbál a kormány úrrá lenni a problémán. A dizájnerdrogok hatósági kontrollja végett létrehozta a C-listát, ezen belül a generikus szabályozást, hogy minél több szer kerüljön ellenőrzés alá – azaz nemcsak egyes szereket, hanem vegyületcsoportokat is be tudnak tiltani – így Szemelyácz szerint a piac 95 százaléka ellenőrzötté vált.

„A dizájnerdrog egyetlen előnye az olcsóság maradt, így akinek nincs 3 ezer forintja egy adagra, hanem 500-1000 forintból szeretné az estét megúszni, az inkább ezt használja” – mondta a szakember. Ennek megfelelően különösen kistelepüléseken, szegregátumokban terjednek ezek a pszichoaktív szerek, vagy az ezeknél is rosszabb változatok. (Kiskunmajsáról nemrég készített az ATV egy döbbenetes riportot, ahol igen elterjedt a kristálynak hívott anyag, amely legális vegyszerekből: patkányirtóból, csavarlazítóból, nyugtatókból összevegyített „szippantós” szer, amihez akár kétszáz forintért is hozzá lehet jutni.)

Az addiktológus szerint Borsod, Somogy, az Ormánság vagy Baranya megye déli településein a nagyon szegény, szinte teljesen elszigetelt, főleg romák lakta településeken a fiataloktól az öregekig mindenki dizájnerdrogokat használ az eddigi alkohol helyett. „A droghasználat ezeken a helyeken nem addiktológiai kérdés, sokkal inkább szociális probléma, és a megoldás is a családsegítés, a szociálpolitika szintjén működik” – állapította meg Szemelyácz.

Ahogyan a klasszikus drogok nem tűntek el, annak ellenére sem, hogy évtizedek óta illegális szereknek számítanak, most ugyanez a helyzet a dizájner-drogpiac esetében is. Ennek alapvető oka a prevenciót végző szervezetek szakmai és anyagi ellehetetlenülése: 2009-ben még másfél milliárd forintot fordított a kormány a kábítószer-használókkal foglalkozó programokra, 2010-ben viszont – a dizájnerdrogok elterjedésével egy időben – már csak 250 milliót, idén pedig 500 milliót. Január 1-től ráadásul megszűnt a szakmai koordináló szerv, akárcsak a többi, szakmát képviselő állami háttérintézmény is – emlékeztetett Szemelyácz János.

Pedig ma minden eddiginél inkább szükség lenne arra, hogy a fiatalokat legalább az iskolában elérjék olyan prevenciós programok, amelyek a szakember szerint nem is feltétlenül a kábítószerről kellene, hogy szóljanak, hanem olyan alapvető életvezetési ismeretek átadásáról, amelyek révén a különféle devianciák megelőzhetők volnának. Része ennek a konfliktusmegoldás, kríziskezelés, szexuális felvilágosítás, pályaorientáció éppúgy, mint a mértékletesség elsajátítása vagy a biztonságos szerhasználat kérdése, azaz a különféle ártalomcsökkentő módszerek alkalmazása.

Szemelyácz úgy látja, hogy a mostani dizájneresek egy nehezen elérhető és nagyon nehezen motiválható csoport, akiknek a túlnyomó része nem gondolkodik felépülésben. A hagyományos rehabilitációs otthonokban is az a tapasztalat, hogy a dizájnerdrogosokkal a legnehezebb, akiknek a többsége fiatal, gyorsan bajba kerül, de a mélypontot nem éli meg, és mikor néhány hét után jobban van, eltűnik és folytatja tovább a drogozást. „A felépülést fókuszba helyező drogstratégia ezeknél a fiataloknál elég hatástalan. Az ő esetükben különösen fontos lenne az ártalomcsökkentés, ami például tűcserét, óvszerhasználatot, biztonságos szórakozóhelyeket jelent, de manapság nehezen jutnak el hozzájuk ezek az életmentő információk” – vonta le a konklúziót a szakember.

Herbál: mindenhol a szegények drogja

Óvatos becslések szerint az Európai Unióban a kábítószerek kiskereskedelmi piacának értéke 2013-ban 24 milliárd eurót tett ki, és 2015-re másfél millióra nőtt a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények száma. A legelterjedtebb kábítószer továbbra is a kannabisz: ötször gyakoribb a használata, mint a többi anyagénak. Emellett terjedőben vannak az új pszichoaktív anyagok, köztük a szintetikus opioidok, kannabinoidok és katinonok, melyek különféle súlyos ártalmakat okoznak, és kezdik megvetni a lábukat a kábítószerpiacon – ez derül ki az EU kábítószerügyi központja (EMCDDA) által nemrég kiadott 2017-es Európai kábítószer-jelentéséből, mely szerint különösen aggodalomra ad okot a magas hatóanyag-tartalmú, új szintetikus opioidok, többségében fentanilszármazékok közelmúltbeli megjelenése. Ezeket a szintetikus anyagokat online piacokon és a tiltott piacon is árulják, és nemcsak a használóikra nézve jelentenek komoly egészségügyi kockázatot, hanem a gyártásukban részt vevőkre is. Míg a hagyományos kábítószereknek megvannak a tradicionális termelőhelyei (Nyugat-Ázsia, Észak-Afrika, Dél-Amerika), addig a szintetikus dizájnerdrogok elsődleges gyártói kínai vegyipari és gyógyszercégek.
2016 végére az EMCDDA több mint 620 új pszichoaktív anyagot kísért figyelemmel az európai kábítószerpiacon megjelentek közül. Ezekre a jórészt kínai gyártmányú szerekre nem vonatkoznak a nemzetközi kábítószer-ellenőrzések, a legtöbb esetben ezeket a tiltott kábítószerek „legális” helyettesítőiként forgalmazzák. A legnagyobb csoportot a „herbál füstölőkeverékként” árusított szintetikus kannabiszok alkotják, melyek kémiailag egyre sokfélébbek, jelenleg 169 fajtát tartanak számon belőlük.
A jelentés szerint a szintetikus kannabinoidok (por alakú kannabinoid és növényi anyagok keveréke) gyakran nagyon erős anyagok, amelyeknek súlyos, potenciálisan halálos következményeik lehetnek. A vizsgált 23 uniós ország kétharmadának jelzése alapján a szintetikus kannabinoidokat most a marginalizálódott csoportok, például a hajléktalanok és a fogvatartottak fogyasztják.
A dokumentum azt is megállapítja, hogy a tiltások és ellenőrzések fokozódásával lassúbb lett az új kábítószerek megjelenése, de az általános hozzáférhetősé-gük még mindig nagy. Európában a leggyakrabban használt tiltott stimuláns kábítószer a kokain, és több jel is utal arra, hogy hozzáférhetősége növekszik. A kokainhasználat a nyugat- és dél-európai országokban nagyobb mértékű, míg Észak- és Kelet-Európában az amfetaminszármazékok használata elterjedtebb.

Olvasson tovább: