Kereső toggle

Jönnek a robotautók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Számos világcég gőzerővel dolgozik az önjáró autók megalkotásán, piacra dobásán, de az előrejelzések szerint két-három évtizeden belül nem- csak a közlekedés jelenlegi formája, hanem a nagyvárosok arculata is jelentősen meg fog változni. A várható előnyök mellett azonban számos fontos kérdés vár még megoldásra.

Az önvezető autókat fejlettségi szintenként is lehet csoportosítani attól függően, hogy milyen automatizáltsággal rendelkeznek, és hogyan oszlanak meg a vezetési feladatok az ember és az automatika között. A National Highway Traffic Safety Administration (NHTSA) öt, míg a Society of Automotive Engineers (SAE) hat fokozatban határozta meg a technikai elvárásokat. A kiindulópont az, amikor a gépjármű működtetésekor semmi nem történik automatikusan, a közlekedés során minden eseményt az autóban ülő személy vezérel. Ide soroljuk a hétköznapokból jól ismert négykerekűeket. A legmagasabb és egyben legfejlettebb fokozata az osztályozásnak, amikor az autó teljesen önműködő, és az utas(ok)nak semmilyen körülmények között nem kell a vezetésébe beavatkozni, mert az automatizmus minden helyzetet képes kezelni, azaz teljesértékűen pótolja a sofőrt. A kettő közötti átmenetbe tartoznak a vezetőt fokozatosan kiváltó technológiai megoldások, melyek egyre könnyebbé és kényelmesebbé teszik az autózást.

Nemrég hozták nyilvánosságra a vezető nélküli gépjárművekbe szoftvereket gyártó brit Oxbotica nevű startup cég vízióját. A vállalat tervei szerint 2020-ban London és Oxford között már önjáró autók koptatják majd az utakat. A kormány 8,6 millió fonttal támogatja a sofőr nélküli közlekedés fejlesztését. Az eredmények tesztelését Oxfordshire-ben, egy 10 kilométer hosszú kísérleti útszakaszon végzik.

Az önjáró autókat a biztonságosabb autózás reményében készítik fejlesztőik, a várakozások szerint a piacra kerülésükkel a közlekedési balesetek száma radikálisan csökkenni fog, és a magántulajdonban, kihasználatlanul álló négykerekűeket felváltanák a közösségi jellegű, Uberhez hasonló szolgáltatást biztosító vezető nélküli, elektromos járművekkel. A prognózisok szerint az önjáró járgányok miatt csökkenthető lesz a szükséges parkolóhelyek száma, hiszen egyrészről az önvezető autók szinte folyamatos mozgásban lesznek, másrészről kisebb helyekre is képesek lesznek akár mérnöki pontossággal beparkolni – ennek hatására pedig a városok képe is meg fog változni.  Az automatizmusoknak köszönhetően csökkenteni lehet majd a követési távolságot, a sebességhatárt pedig feljebb lehet tolni. A számítások szerint mindehhez új közlekedési szabályok kidolgozására lesz szükség.

Egyes amerikai kutatások előrejelzése szerint 20-30 év múlva az amerikai városokban az emberek nagy része vezető nélküli autókkal fog közlekedni (előbb-utóbb Európát is el fogja érni ez a hullám). Ennek hatására drasztikusan csökken majd az autóbiztosítások száma. A tervek szerint elképzelhető, hogy idővel a közlekedési lámpák, benzinkutak is eltűnnek. Várhatóan a teljes közlekedési infrastruktúrát át kell majd alakítani, hogy a robotautók működtetéséhez szükséges feltételeket ki tudja szolgálni, és biztosítsa a járművek egymással való kommunikációját.

Akik használják a Waze nevű közösségalapú alkalmazást, tudják, hogy már napjainkban is elérhető olyan szolgáltatás, melyhez csatlakozva valós idejű közlekedési és útinformációkat lehet megosztani az alkalmazást használókkal, segítve ezzel a közlekedési dugók elkerülését és a gyorsabb, hatékonyabb közlekedést. Az önjáró autók korában ez sokkal fejlettebb módon fog működni, hiszen a járművek érzékelni fogják a környezet változásait, a forgalomban résztvevő kocsik mozgását és annak következményeit. Ehhez szenzorokat, radart, lidart – távérzékelési technológiát – és GPS-t fognak használni.

Számos világhírű vállalat (Google, Tesla, Uber) mellett a Mercedes is beszállt a versenybe, felismerve a vezető nélküli autók gyártásában rejlő lehetőségeket, ezért összefogott a Daimlerrel és a Bosch-sal, hogy mielőbb működőképes, teljes önjárásra képes kocsit biztosítsanak a nagyközönségnek. Terveik szerint a ’20-as évek elején tudják majd piacra dobni terméküket, melyet elsősorban városi közlekedésre szánnak.

A BMW az Intellel, a Mobileye-jal és a Delphivel kooperál a jövő autójának megvalósítása érdekében. A Samsung néhány hónapja kapott engedélyt a dél-koreai közlekedési hatóságoktól, hogy önjáró autóját közúton tesztelje. A cég rendkívül kevés információt osztott meg a fejlesztések állapotáról, azonban annyit tudni, hogy a Hyundai-jal állnak partneri viszonyban. Az Apple áprilisban kapta meg az engedélyt a Lexus önjáró járműveinek kaliforniai tesztelésére.

A sofőr nélküli autók pozitívumai, azaz a kényelem, a fokozott biztonság, a környezetszennyezés és a kötelező biztosítási költségek csökkenése mellett megvannak a még megoldásra váró nyitott kérdések is. A témában folytonosan felmerül a felelősség témaköre, azaz ha egy önjáró jármű hibázik, vagy egy alkatrész meghibásodik, és ebből fakadóan baleset következik be, akkor azért ki a felelős?

Ezenkívül a kiberbiztonság is fontos kérdéssé válik, hiszen egy olyan védelmi rendszert kell kiépíteni, amelynek köszönhetően illetéktelen személyek nem tudják átvenni a jármű felett az uralmat. Mindemellett a megfelelő jogszabályi hátteret is meg kell teremteni európai uniós szinten ahhoz, hogy jogosítvány megszerzése nélkül, önjáró autóban ülve lehessen közlekedni.

Talán az egyik legnagyobb fejtörést a fejlesztőknek az okozza, hogy ha egy baleset elkerülhetetlenné válik, akkor milyen döntést hozzon az automatika: az utasait vagy a közlekedésben résztvevők életét igyekezzen megóvni.

Olvasson tovább: