Kereső toggle

Elgurult a gyógyszere?

Segítünk megtalálni!

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kétségtelen, hogy legjobb egészségesnek lenni. Az is vitathatatlan viszont, hogy néha – az egészségünk megtartásához vagy visszanyeréséhez – a gyógyszeripar termékeit is igénybe kell vennünk. Bár vannak, akik kategorikusan elutasítják a gyógyszerszedést, ha a megfelelő iránymutatások szerint járunk el, nem fogunk ártani magunknak. Különösen, ha megbízható gyártók termékeit választjuk.

Noha a konteók hívei szeretnek a „gonosz gyógyszerlobbi” sötét üzelmeiről beszélni, fontos leszögezni, hogy egy-egy gyógyszer piacra kerülését komoly kutatómunka előzi meg. Hosszú évekbe telik, mire egy-egy molekulából bizonyított hatású gyógyszer lesz, a neves gyógyszergyárak pedig szigorú protokollok alapján és minőségbiztosítás mellett dolgoznak, így gyakorlatilag biztosak lehetünk abban, hogy az a hatóanyag, amit feltüntetnek az adott készítmény dobozán, valóban benne is van a tablettában.

Ahhoz azonban, hogy az adott termékből maximálisan profitálhasson a szervezetünk, fontos, hogy azt pontosan az orvos vagy a használati útmutató utasításai szerint alkalmazzuk. A felmérések szerint azok, akik egynél több gyógyszert szednek, általában nem az orvos instrukciói szerint járnak el. Ezért fontos, hogy már az elején tudatosítsuk magunkban, mire kaptuk az adott gyógyszert, mikor és hogyan kell bevenni, és hogyan kell tárolni. Fontos elolvasni a gyógyszer papírján található információkat, különös tekintettel a mellékhatásokra, esetleges allergiás reakciókra vagy az egyéb hatóanyagokkal szemben fellépő kölcsönhatásokra!

A gyógyszereknek minősülő készítmények azoban nem játékszerek: lehetőleg ne ajánlgassunk egymásnak komoly hatóanyagokat tartalmazó készítményeket; ne adjuk és ne vegyük kölcsön egymás gyógyszereit! Lehetőség szerint az adott tünetre vagy betegségre kapott gyógyszert a megadott célra használjuk, és ne egyéb betegségeket próbáljunk „kúrálni” vele. Ha úgy gondoljuk, hogy nem elég hatékony a szer, az orvos megkérdezése nélkül semmiképpen ne emeljük meg a dózist!

Ha egynél több gyógyszert, vitamint és táplálékkiegészítőt szedünk, amelyeket ráadásul eltérő időpontokban kell bevennünk, és ráadásul arra is figyelnünk kell, hogy ne gátolják egymás felszívódását, akkor célszerű készíteni erről egy táblázatot vagy igénybe venni valamilyen modern tároló-adagoló eszközt. Ezekből többféle kapható a patikákban vagy a drogériákban, és segítségükkel akár egy hétre előre ki tudjuk porciózni az adagokat, naponkénti vagy akár napszakonkénti bontásban. Segítségül hívhatjuk okostelefonunkat is, amelyen beállíthatunk riasztásokat arra az időre, ha be kell vennünk a gyógyszert, vagy igénybe vehetjük a magyar nyelvű, a Google Playben ingyenesen elérhető Zsebnővér nevű alkalmazást.

Noha ez a napi rutinfeladat egyszerűnek tűnik, mégsem az: az Egyesült Államokban kimutatások szerint átlagosan 19 percenként halnak meg emberek az instrukciók be nem tartása vagy a dózisok eltévesztése miatt, az Európai Unióban ugyanakkor becslések szerint ugyanez kevesebb, mint 3 percenként következik be.

Ha fontos, életmentő szert szedünk, célszerű magunknál tartani egy kis kártyát, amely tartalmazza a szedett gyógyszer nevét, az orvosunk nevét és telefonszámát, valamint az esetleges allergiás érzékenységet.

A tudás manapság már nemcsak hatalom, hanem egészség is: tájékozódjon azokról a gyógyszerekről, amelyeket szednie kell! Minél többet olvas a témában, illetve minél több kérdést tesz fel az orvosának, annál jobban ki tudja küszöbölni az esetleges káros gyógyszermellék- vagy kölcsönhatásokat. Például több gyógynövénynek, táplálékkiegészítőnek lehet véralvadásgátló, vérhígító hatása, ezért ha aszpirint is szedünk, tisztázni kell az orvossal, hogy miből mennyit lehet bevenni. Előfordulhat az is, hogy egy újabb egészségügyi probléma jelentkezése az éppen szedett gyógyszer hatását negatív irányba fordíthatja. Például, ha valaki magas vérnyomástól szenved, fokozott óvatossággal kell eljárnia, ha allergia miatt orrspray-t használ.

Idővel testünk működése is változhat, például az emésztőrendszer változása befolyásolhatja a gyógyszerek felszívódásának gyorsaságát, a keringés lassulása pedig befolyásolhatja, hogy a gyógyszer mennyi idő alatt jut el a májhoz és a vesékhez. E két kulcsfontosságú szerv működésének változása is befolyásolhatja a gyógyszer felszívódását és kiürülését. Érdemes utánajárni, hogy az általunk szedett szer felszívódását befolyásolhatja-e például vas- vagy kalciumkészítmény szedése. A gyógyszerek hatását továbbá módosíthatja az alkoholfogyasztás is, ami akár súlyos következményeket is előidézhet.

Fájdalom nélkül

Korunk „legnépszerűbb” készítményei közé tartoznak a vény nélkül is kapható fájdalomcsillapítók (angol nevükből: NSAID-ok). Ezek közé az úgynevezett nem-szteroid gyulladásgátlók közé tartoznak az ibuprofen, a diclofenac, a naproxen hatóanyagú szerek, amelyek tabletta vagy krém formájában is kaphatók. Az első NSAID tulajdonképpen az aszpirin volt, amelyet manapság legtöbbször véralvadásgátló hatása miatt írnak fel az orvosok. A kutatók az aszpirin hatásmechanizmusa alapján tervezték meg a további NSAID-okat.

Ezek a készítmények az ún. COXenzimeket gátolják, amelyek a fájdalomért és gyulladásért felelős prosz-taglandinokat termelik. Ez utóbbiak termelődésének csökkenése a fájdalom és a gyulladás enyhülését idézi elő, noha fontos tudni, hogy mindez önmagában a kiváltó okot nem szünteti meg, csak a tüneteken enyhít.

Leggyakrabban hát-, derék-, váll-, fej- és izomfájdalmakra szedünk NSAID-okat, többnyire alkalmanként, de előfordulhat, hogy valaki hosszabb ideig vagy rendszeresen ezekhez folyamodik. Annak ellenére azonban, hogy ezek vény nélkül kaphatóak és viszonylag gyors megoldást kínálnak a fájdalomra, fontos észben tartani, hogy hosszú távon kellemetlen mellékhatásokkal kell számolnunk. Ezek elkerülése vagy minimalizálása érdekében célszerű a lehető legrövidebb ideig és az adott fájdalom enyhítésére alkalmas, lehető legkisebb dózisban szedni ezeket a gyógyszereket.

Rövid távon a legtöbb ember nem tapasztal mellékhatásokat, vagy csak minimális mértékben. Ilyen esetekben a gyógyszerszedés haszna messze felülmúlja a potenciális károkat. Hosszabb távon általában a sokízületi gyulladásban, oszteoartrózisban vagy krónikus hátfájdalomban szenvedőknek kell élniük vele. Mivel sokszor olyan idősek szedik, akiknél már kialakult valamilyen egyéb betegség is, fontos tudni, hogy hosszú távú szedésük bizonyos embereknél növelheti az infarktus veszélyét, fokozhatja a fekélyképződést és károsíthatja a vesefunkciókat, amelyeket sokszor nehéz diagnosztizálni. (A cikk termékmegjelenítést tartalmaz.)

Olvasson tovább: