Kereső toggle

A „grépfrútdzsúszhatás”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A gyógyszerek többféle módon is bejuthatnak a szervezetbe: inhalálóval, tapasszal, krémmel, kúppal, intravénásan vagy injekcióval. A leggyakoribb mégis a szájon át bevett tabletta vagy kapszula. De vajon hogyan jut el a gyógyszer oda, ahol a szervezetnek szüksége van rá?

Ha megértjük, hogyan működnek a gyógyszerek, és milyen utat járnak be a szervezetünkben, mire eljutnak a célpontig, sokkal inkább belátjuk majd, miért fontos az előírásoknak megfelelően alkalmazni a különféle készítményeket.

Amikor bevesszük az adott tablettát, az keresztülutazik az emésztőrendszerünkön. Talán bele sem gondolunk, de itt nem lesz könnyű dolga, a testünknek ugyanis megvannak a sajátos védekezési, méregtelenítési módszerei, amelyekkel az idegen anyagokat igyekszik kilökni magából. A gyógyszernek először is „túl kell élnie” a gyomorsav tevékenységét, majd továbbkerül a vékonybélbe. Nem kerülheti ki a májat sem, amely különböző fehérjék – enzimek – segítségével igyekszik „hatástalanítani” az „antipatikus betolakodót”. Itt némi „vegyi tusakodás” után a maradék hatóanyag a véráramon keresztül jó eséllyel eléri a célpontot, például a fájdalom helyét.

A gyógyszert testünk az anyagcsere során úgynevezett metabolitekké (anyagcseretermékekké) alakítja, amelyek már nem annyira erősek, mint az eredeti gyógyszer, de néha előfordulhat az ellenkezője is. Például a kodein nevű hatóanyag a májban történt anyagcsere után válik teljes mértékben aktívvá.

Mivel az idegen anyagok – így a gyógyszerek – lebontása is a májban történik, a tudósok ezt a szervünket sokszor „méregtelenítő” szervnek is nevezik. Ily módon viszont, ha túl sok gyógyszer kerül a szervezetbe, akkor az nagyrészt pont a májban fog károsodást okozni. A metabolitek ráadásul gyakran még egyszer keresztülmennek a májon, mielőtt távoznának a szervezetből, de nem kerülhetik ki egy másik fontos szervünket, a vesét sem. Az életkor előrehaladtával a veseműködés változhat, lassulhat, ami befolyásolhatja azt, hogy mennyi idő alatt távozik a szervezetből egy adott gyógyszer. Előfordulhat, hogy idős emberek szervezete másképp bontja le a gyógyszert, így adott esetben kisebb dózis is elegendő számukra, mint egy fiatal vagy középkorú felnőttnek.

Ezenkívül persze számos egyéb tényező – például a testmozgás, étrend, általános egészségi állapot – is befolyásolja, hogy egy adott személy szervezete hogyan reagál majd a gyógyszerre.

Természetesen minden készítménynek megvan a maga haszna és kockázata is. Bár javíthatják az egészségi állapotot, okozhatnak nem várt következményeket is: például mellékhatások jöhetnek elő. Ezek lehetnek viszonylag jelentéktelenek (pl. fejfájás, szájszárazság), de akár életveszélyesek is (pl. súlyos vérzés, vagy máj- és vesekárosodás). Némely mellékhatás (pl. hányinger) kivédhető azzal, ha étkezéskor vesszük be az adott gyógyszert.

Fontos, hogy a gyógyszer használati utasítását gondosan tanulmányozzuk át, különös tekintettel a más hatóanyagokkal, esetleg étellel, alkohollal való kölcsönhatás szempontjából. Gyakran az sem mindegy, hogy bizonyos vitaminokat, táplálékkiegészítőket mikor veszünk be (pl. a vas vagy a kalcium gátolhatja bizonyos hatóanyagok felszívódását, más esetekben pedig épp a gyógyszer gátolhatja más fontos tápanyagok, vitaminok hasznosulását).

A gyógyszerkutatás során már több hatóanyag kölcsönhatására fényderült, azonban ha valaki többféle (akár 4-5) gyógyszert is szed, előfordulhat, hogy nincs rá adat vagy precedens, hogy milyen kölcsönhatások alakulhatnak ki a készítmények között. Megeshet, hogy az egyik termék hatástalanítja a másikat, vagy épp ellenkezőleg, felerősíti annak hatását. (Például, ha valaki szed vérhígítót, warfarintartalmú gyógyszert, akkor ne szedjen mellé aszpirint is, mert e kombináció veszélyes vérzéseket idézhet elő.)

A kalciumban gazdag tejtermékek vagy bizonyos savkötők (antacidok) például gátolhatják az antibiotikumok felszívódását. Az úgynevezett „grépfrútdzsúszhatást” pedig a tudósok véletlenül fedezték fel, amikor egy teszt során az önként jelentkezőknek dzsúszt adtak a gyógyszer lenyeléséhez (főként, hogy ne érezzék annak ízét). Azonban egy pohár ebből a gyümölcsléből megemelheti bizonyos gyógyszerek szintjét a vérben (szívbetegeknél, szervátültetetteknél lehet ez veszélyes), ugyanis tompítja egy a gyógyszerek lebontásában résztvevő enzim hatását. Ez a hatás azonban gyakran elkerülhető, ha a grépfrútot vagy annak levét nem a gyógyszer bevételével egy időben fogyasztják az érintettek. (A cikk termékmegjelenítést tartalmaz.)

Olvasson tovább: