Kereső toggle

Joghurtban az egészség!

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Létezik natúr, gyümölcsös, görög, izlandi, zsírszegény, zsírmentes, élő kultúrás stb. Rohanó világunkban a joghurtfogyasztás könnyen, néhány perc alatt megoldható, és nemcsak hogy finom, hanem még egészségesen tápláló is. Márpedig egészségünk szempontjából minden, amit eszünk és iszunk, rövid- és hosszú távon nagyon is számít…

Nem igazán ismert az eredete, viszont több ezer éve igen népszerű a Balkánon, de mindenütt az egész világon is. Maga a szó eredetileg török származású (yoğurt), de azt nem tudjuk pontosan, hogy mióta fogyasztják. A savanyított, illetve fermentált tejtermékek előállításának története a tejet adó emlősállatok tartásával egyidős. Európai elterjedésében a törököknek és a bolgároknak vannak elévülhetetlen érdemeik.

A 19. században a párizsi Pasteur Intézetben dolgozó Ilja Iljics Mecsnyikov indította el világkörüli útjára: azt kutatta, hogy a bolgár hegyi pásztorok miért éltek sokáig. Felfedezte, hogy a tejsavbacilusok elpusztítják a bélben levő mérgező anyagokat, és így tudományosan bizonyította a joghurt jótékony hatásait. Kitenyésztette belőle a tej alvadását előidéző baktériumfajt, majd elkeresztelte Lactobacilus Bulgaricusnak. Felfedezését 1908-ban Nobel-díjjal jutalmazták. Mecsnyikov segítségével 1919-ben a Danone alapítója, Isaac Carasso elkészítette első, saját fejlesztésű joghurtját Barcelonában, ahol elő-ször patikákban kezdték árulni azt.

Az 1950-es évek óta közkedvelt és egészséges ételnek számít. Úgy tartották, hogy hatásos bélbajok gyógyítására, az élet meghosszabbítására, általános leromlás ellen és a női bajok kezelésére. Korán felismerték, hogy rendszeres fogyasztása hozzájárul az emberi szervezet B- és K-vitamin-, folsav- és kalcium-ellátottságához. Egyensúlyban tartja a bélflórát, jótékonyan hat a koleszterinszintre, segíti az emésztési folyamatokat, javítja a tejcukorbontást, erősíti az immunrendszert.

A több ezer éves népi tapasztalat igazát mai tudományos kutatások is igazolták, így a „buggyantott tej” márkanevekkel felcímkézve a fittség egyik szimbólumává vált. Gyakori fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét. Immunerősítő hatásánál fogva szerepet játszik a daganatok kialakulásának megakadályozásában. Erre vonatkozóan többfajta kutatást végeztek; például francia orvosok egészséges és melldaganatban szenvedő nők étkezési szokásait összevetve azt állapították meg, hogy a több joghurtot fogyasztóknak kisebb volt az esélyük a mellrák kialakulására.

Friss tejből készítik, gyakran pasztőrözik, erjesztik, így sokféle élő baktériumkultúra található benne. A tejben lévő baktériumok a tejcukrot tejsavvá alakítják; ennek köszönheti a joghurt jellegzetes, fanyar ízét. Ezután állni hagyják, hogy a folyadékfelesleg kiüljön a tetejére, és a joghurt a megfelelő állagú és konzisztenciájú legyen. A zsírszegény joghurtot 2 százalékos tej felhasználásával készítik, míg a zsírmenteset 0 százalékos vagy lefölözött tejjel. A görög joghurt testesebb és krémesebb, mert az elkészítése során több tejsavót vonnak ki belőle. Ennek az eljárásnak az eredményeképpen azonban a görög joghurtban kevesebb a kalcium, viszont jobban tűri a hőt, így a mediterrán konyha egyik meghatározó alapanyaga. A skyr, azaz az izlandi joghurt hasonló a görög joghurthoz.

Típus szerinti csoportosításuk: hőkezelt (tehát élő joghurtkultúrát már nem tartalmazó) joghurtok, melyek hűtés nélkül hosszabb ideig eltarthatók, de tudnunk kell, hogy ez a hőkezelés egy sor jótékony hatás elvesztésével jár. Ezeken a joghurtokon az UHT szó látható! Élő joghurtkultúrát tartalmazó joghurtok: a bennük élő tejsavbaktériumok a termék minőségének egyfajta garanciái is egyben, hiszen ezek az élő baktériumok káros hatású alkotórész jelenlétében nem tudnának megmaradni.

Az utóbbi években az élő joghurtkultúrákkal (probiotikumokkal) kapcsolatosan is igen sok tudományos vizsgálatot publikáltak, melyek szerint a joghurt csökkentheti egyes betegségek (például a vastagbéldaganat) kialakulásának kockázatát, megszabadíthatja a szervezetet a mérgező anyagoktól, egyensúlyban tartja a bélflórát, erősíti az immunrendszerünket, csökkenti a vér koleszterinszintjét, felgyorsítja a zsíranyagcserét és megszabadítja a testet a zsírpárnáktól.

Ám minden joghurt kitűnő fehérje-, kalcium- és B2-vitamin-forrás. Emellett sok más vitamint és többfajta ásványi sót is rejtenek, ugyanakkor viszonylag kevés kalóriát tartalmaznak, emiatt pozitív hatással lehetnek egész szervezetünk működésére. A manapság kapható fajták azonban tele vannak cukorral, édesítőszerekkel és más, sokszor be sem azonosítható adalékanyagokkal. A „joghurtízű” vagy „joghurttal készült” termékek általában igen csekély mennyiségű joghurtot tartalmaznak, azt is általában hőkezelve, tehát a jótékony baktériumok ezekben a termékekben már nincsenek jelen.

Végül néhány tipp a joghurt egészséges fogyasztásához: vegyünk natúr joghurtot, és ízesítsük saját magunk gyümölccsel és/vagy mézzel. Tejföl helyett használhatunk görög joghurtot sokféle ételben: az ízük nagyon hasonló, de a görög joghurtban kétszer annyi fehérje van, mint a tejfölben. Keressünk olyan joghurtot, amelyben több a fehérje, mint a cukor. Szakemberek szerint: ha valaki egészségesen táplálkozik, rendszeresen fogyaszt probiotikus, élőflórás joghurtot, akkor jó eséllyel például egy antibiotikum-kúra alatt sem kell a bélflóra károsodásától tartania, így felesleges lesz extra mennyiségű probiotikumot bevinnie. (A cikk termékmegjelenítést tartalmaz.)

Olvasson tovább: