Kereső toggle

A Gemenc

Árterek világa a mozikban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új magyar természetfilm készült Közép-Európa legnagyobb ártéri erdejéről, a Gemenc világáról. A film készítésénél a webkamerától kezdve a repülő drónokig már a legújabb technikákat is bevetették. Ha valaki látta a „Gyöngyvirágtól lombhullásig” című, szintén a gemenci ártérről készült klasszikust, most megnézheti, hogy több mint fél évszázaddal később mennyire más ez a világ, ami igazából mit sem változott.

Ahogy a filmben is elhangzik, nemcsak a négy évszak formálja az erdő világát, hanem ötödikként a víz is meghatározó elem. A Magyarországra érkező Duna mintha megelégelné a száguldást, hatalmasat fékez, kiszélesedik és lassú széles folyamként hömpölyög végig az országon. Teret adva a víz munkájának Gemencnél a Dunának nagyobb tágulási lehetőséget biztosítottak a vízszabályozáskor. Így keletkeztek az ártéri erdők. A fokok, amolyan vízelvezető csatornák, még tarkítják a képet, átszelik az erdőt mint Velencét a kanálisok.

A film sajtótájékoztatóján Olma Frigyes rendező elmondta, hogy 2007 óta foglalkozik természetfotózással. Gemencen kezdte, máshová szinte nem is járt el. Később született az ötlet, hogy filmet készítsen. Az alko-tást 6 éven keresztül forgatták, heti 2-3 napot töltöttek filmkészítéssel. Megtudhattuk, milyen nehézségek árán valósítható meg egy természetfilm, ahol a vadak észrevétlen meg-közelítése kulcsfontosságú.

A film a fekete gólyák érkezésével indul – ők egy webkamerát kaptak a fészkük köré, mert nehezen tűrik az ember jelenlétét. Ha éppen villám csapott a webkamerába – merthogy ilyen is előfordult –, akkor abban az évben oda visszamenni már nem lehetett. Meg kellett várni a következőt. Egyébként a fekete gólyákat az interneten most is figyelemmel tudjuk kísérni, ha működik a webkamera, és nem rágta el valamelyik rágcsáló.

A filmben a gyönyörű képek mellett a narrátor kiváló szövegezéssel eleveníti meg az erdei életet. Így tudhatjuk meg, hogy a fekete gólyák megérkezésükkor – február végén, március elején – azonnal fészeképítésbe kezdenek; a hím és a nőstény felváltva ülnek a tojásokon, majd a fiókákat is együtt etetik. Nagyon összetartó család, szemben a vaddisznókkal, ahol csak a nőstény van egész évben a kondával. A vadkan egyedül járja az erdőt, és csak ősszel, a párzási időszakra tér vissza.

A gímszarvasok „családmodellje” szerint a hímek szintén szeparálódnak a nőstényektől, itt viszont csordában járják a bikák az erdőt, néha összeverekedve, ahogy az lenni szokott. A filmben feltűnik a gemenci kisvonat, a Rezét is. Persze ha kisvonattal közelítjük meg a tájat, ilyen szépet nem látunk, mint a filmen – ennek többórás várakozás lenne az ára, ha kell, ezer szúnyog között. Ezt az árat nem irigyeljük a filmesektől.

A film szinte önköltséges, részben állami támogatásból készült. Hogy ez egészen pontosan számokban kifejezve mit jelent? Ha valakinek természetfilmet van kedve forgatni, akkor úgy készüljön, hogy 10 millió forint körüli összegre lesz szüksége. Ebben az esetben 1 millió volt az állami támogatás. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a stáb főállás mellett, a szabadidejében forgatott, akkor csak azt tudjuk mondani: Szép volt, fiúk!

A filmet a 2017. május 26–28. között megrendezésre kerülő gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon mutatják be, de a mozikban már május 18-ától megtekinthető.

Olvasson tovább: