Kereső toggle

Hygge

A boldog nemzet receptje

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hiába a kopár idő és sötét tél, a depressziós Hamletet leszámítva a dánok már évek óta verhetetlen listavezetői a nemzetközi, boldogságot kutató felméréseknek. Noha ismertek a gondosan kiépített jóléti államból származó körülményeik, a boldogságuk abszolút forrása mégsem ebből fakad. A „hygge” (ejtsd: kb. hügge) ennél sokkal egyszerűbb. Olyasvalami, amiért nem kell északra utaznunk, de érdemes ellesnünk.

Az a tény, hogy Dánia háromszor is a világ legboldogabb országa lett, csillapíthatatlan nemzetközi érdeklődést generált, ami számos könyvben és tanulmányban manifesztálódott. Az az északi életstílusból, ami egy egyszerűen megteremthető és élvezhető életvitelre buzdít, elsajátítandó trend lett. A bacon és a szélturbinák után Dánia legfontosabb exportcikke.

Hogyan teremtsük meg az életünkben a hygge-t?

Meghittség, kényelem, gondtalanság és biztonság – ez a hygge életérzés esszenciája. De hygge egy kényelmes olvasósarok, egy finom tea vagy egy szépen berendezett és jól megvilágított szoba is. Megfelelő magyar szó híján nehéz megragadni a hygge fogalmát, de egyvalami biztos: semmi köze nincs a kötelező teendőkhöz, a rohanáshoz vagy a levertséghez. Hygge, a dán életérzés, amely boldoggá tesz című bestsellerében Meik Wiking a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatója azt írja: „a hygge sokkal inkább nevezhető hangulatnak, mintsem tevékenységek egész sorának”. (A könyv magyarul idén áprilisban jelenik meg.)

Képzeljük el, ahogy egy kényelmes fotelben puha pamuttakaróban szürcsölgetjük a kedvenc italunkat, a háttérben halk zene szól, egy örök klasszikust lapozgatunk, vagy az ízlelőbimbóinkkal mindenféle finomságot tesztelünk, elfeledkezve a világ dolgairól. Többek között ilyen apróságok teszik a dánokat a világ legboldogabb nemzetévé. A hygge a „meghittség művészete és a megnyugtató környezet élvezete”. Egy olyan nyugodt atmoszféra létrehozása, ami mélyen gyökerezik a dán népi szellemben, és amire tudatosan törekednek: időben befejezni a munkát, hazabiciklizni, felkapni a gyermekeket, és kényelemben elfogyasztani egy finom családi vacsorát. A pihenőidőt a dánok legtöbbször együtt töltik, a hygge a meghitt közösségi összejövetelekről szól a szűk család és barátok társaságában.

Fények

Dániában több gyertyát égetnek el, mint bárhol a világon. Az egy főre jutó gyertyafogyasztás évente 6 kilogrammot tesz ki. Nemcsak a nappaliban, de hétfőtől péntekig az irodák ablakaiban is enyhén pislákoló fénycsóvákat láthatunk. Első hallásra piromániásnak tűnhetnek a dánok, de ismerve az északi telek zordságát, amikor délután négykor lemegy a nap, és tizenhét órán át sötétségbe borul minden, nem meglepő, hogy így ragaszkodnak a világossághoz.

Egész éves hygge

„Nincs rossz idő, csak rossz öltözet” – állítja Wiking. Persze nagyon kellemes a kandalló ropogó tüzét hallgatni, fahéjas sütiket készíteni vagy tripla cherrys gløggöt inni, de amint előbukkannak az első napsugarak, és a tavasz illata beárad a lakásba, a hygge lehetőségskálája is bővül. Ez a tökéletes idő egy vidéki utazáshoz és egy rusztikus nyaraló felkereséséhez. Lehet végre grillezni, csoportos túrákat szervezni vagy a barátokkal körbetekerni a Balatont. A hosszú nyári napok lehetővé teszik az estébe nyúló piknikeket, és mielőtt kétségbeesnének a városlakók, a sütögetés, a virágszedés, majd a levelek lefőzése egy üdítő nyári limonádéba is nagyon hygge tud lenni. Legalább annyira, mint egy társasjátékparti Netflix helyett. Ugyanis a hygge az egyszerű élvezeteket célozza meg. A meghitt perceket, a nyugalmat – akár egyedül az ablakpárkányon üldögélve, akár egy frissen lefőzött kávé fogyasztásakor, akár egy közös baráti főzéskor. Ezért az atmoszféráért nem lehet pénzzel fizetni.

A szomszédok is hasonlóan csinálják

A visszafogott hétköznapi örömök víziója harmonizál egy hasonló svéd fogalommal, az úgynevezett „fredagsmys”-szel, amit „pénteki nyugalomként” lehetne visszaadni. Ez egy évtizedekre visszanyúló svédországi tradíció, amikor a család a hét utolsó napján összegyűlik a munka végeztét ünnepelve. Az 1970-es évektől él az a szokás, hogy néhány órával a hagyományos vacsora után a család elfogyaszt valami finomságot, ami a különféle sajtoktól egészen a lágy és krémes piskótáig bármi lehet. Péntek esténként a svédek elárasztják a bevásárlóközpontokat, hogy felszereljék magukat nassolnivalóval. (Mindenki keres egy puha fotelt, és már indul is a film.) A hygge és a fredagsmys ugyanazon a koncepción alapul: gondtalanság és nyugalom. Ahogy Louisa Thomsen Brits dán írónő is megjegyzi: a lényeg abban rejlik, hogyan teszi az ember a hétköznapi feladatait örömtelivé, méltóságteljessé és csodálatossá, és hogyan él együtt azokkal, akiket igazán szeret.

 

Globális boldogságmérés

A New York-i The Earth Institute 2012 óta jelenteti meg a World Happiness Report nevű éves jelentését a globális boldogságról.
A felmérésben több mint 150 országot rangsorolnak boldogsági rátájuk alapján. A kutatáshoz olyan kulcsfontosságú mutatókat vesznek alapul, mint az egészségben eltöltött várható élettartam (egészségügyi ellátás), a szociális segélyek, az egy főre jutó jövedelem, a megbízható kormányzás és a politikai szabadság. Az ENSZ március 20-án, a boldogság nemzetközi világnapjára rendezett eseményén prezentálja az eredményeket. A felmérés megjelenése óta a kormányok és különböző szervezetek egyre több figyelmet szentelnek annak, hogy informálják politikai döntéshozóikat a felmérés kimeneteléről, hiszen a magas boldogságfaktor ilyen szempontból a társadalmi fejlődés és a központi politika sikereinek mértékegységeként szolgál. Sőt, egyes országokban még külön miniszteri posztokat is létrehoztak arra, hogy a lakosság boldogságának ügyével foglalkozzanak.

 

Kiélezett verseny északon

Az északi régióban tradicionális a skandinávok egymás közötti versengése. Idén az ötmillió norvég örvendetes hírekre ébredt, ugyanis boldogságindexük alapján lekörözték a csúcstartó Dániát. Ettől függetlenül mégis a dánok azok, akik belopták a köztudatba a hygge fogalmát. A 2017-es jelentés az első tíz ország közé sorolja még Izlandot, Finnországot és Svédországot is. A felmérésekből egyértelműen kiderül, hogy az egyik legfontosabb faktor az emberek boldogságtudatában a jóléti rendszerben való bizalom és az általa nyújtott biztonság. Ugyan rendkívül magasak az adók, de ezáltal a kormányzati egészségügyi rendszer ingyenes ellátást biztosít az állampolgárainak. Nem mellékes a színvonalas és tandíjmentes oktatás, a magas ösztöndíjak, valamint az egyenlőség elve, hogy férfi és nő egyaránt érvényesülhessen a munkaerőpiacon. A dán kultúra szerves része a pihenésre szánt idő; egy átlagos munkahét 37 munkaórából áll és a munkavállalók öthetes szabadságot kapnak évente.

Olvasson tovább: