Kereső toggle

Hátrébb a drónokkal!

A drónozás hazai szabályairól

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt időszakban Magyarországon is egyre népszerűbbé váltak a pilóta nélküli, távolról vezérelhető, a köznyelvben pontatlanul drónnak nevezett légi járművek. Ezeket eredetileg hadászati célokra szánták, ugyanis a jól felszerelt eszköz biztosítja, hogy a legkevesebb emberáldozattal hajthassanak végre egy-egy veszélyes műveletet. Könnyű kezelhetőségének és sokféle előnyének köszönhetően a hétköznapi életben felmerülő feladatokra is egyre szívesebben alkalmazzák. Sőt, rohamosan nő azon vállalkozások száma, amelyek felismerték a légtérben szálló eszköz nyújtotta előnyöket (például házhoz szállítás, mezőgazdaság, eseményközvetítés), ebből fakadóan számíthatunk rá, hogy a jövőben egyre több drón fog a fejünk felett repkedni.

Február 3-án egy szingapúri férfi a Szabadság híd felett légi felvételt készített, azonban a vezérlő és a drón közötti kapcsolat megszakadása miatt elvesztette irányítását az eszközön, így a szárnyas lezuhant egy közlekedő autóra, betörve annak szélvédőjét. A 23 éves férfi ellen eljárást indítottak. Az eset kapcsán joggal merül fel a kérdés, hogy milyen feltételekkel lehet drónt használni?

A jelenleg érvényben levő légügyi szabályozások értelmében minden repítés előtt légtérhasználati kérelmet szükséges benyújtani a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályához, ahol engedélyezik a légi játékot. Az eseti légtérhasználati hozzájárulás legfeljebb 30 napra igényelhető. A szabályt betartva igencsak nehezen lehet élvezni a drónreptetésben rejlő örömöket, hiszen az adminisztrációs tevékenységek és az engedély beszerzése miatt 30 napra előre kell megtervezni a programot. Ez azonban sok esetben nem megvalósítható – akár egy sürgős megrendelés miatt –, így igen gyakran elmarad az engedélyeztetés. Az érvényes légtérhasználati engedély ellenőrzése szinte lehetetlen, hiszen a drónt távolról vezérlő pilóta akár több száz méterre is lehet eszközétől, így nehezen fellelhető a kiléte.

Ezeket a problémákat hivatott orvosolni, és a nyitott kérdéseket szabályozza a várakozások szerint idén július 1-jén hatályba lépő, pilóta nélküli légi járművekről szóló, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kibocsátott rendelet. Ennek értelmében kiváltható lesz a légtérhasználati engedély megszerzése, akár kevesebb idő alatt, könnyített eljárás keretében. Az új jogszabályban várhatóan azt is meg fogják határozni, hogy érvényes felelősségbiztosítással rendelkezzenek az üzemeltetők – jelenleg „csak” kiemelten ajánlott a szárnyas biztosítása.

A drónokat súlyuk alapján csoportosítják a készülő jogszabályban. A 150 kg feletti eszközöket az Európai Unió szabályozza. E súlyhatár alatt tagállami kompetencia a jogszabály megalkotása.

A január 13-ig véleményezésre publikált, várhatóan nyáron érvénybe lépő rendelettervezet alapján a 250 gramm súllyal nem rendelkező, pilóta nélküli eszközök üzemeltetését – melyet játék céljából gyártottak – nem fogják szabályhoz kötni.

A nyilvánosságra hozott elképzelések szerint emellett 3 kategóriába fogják besorolni a drónokat. A 2 kilogramm alatti, úgynevezett 1. kategóriába sorolt szárnyasok használatához előírnák, hogy a légi közlekedési hatóság weboldalán elérhető képzést elvégezzék a tulajdonosok. Ezekkel az eszközökkel maximum 50 méterig lehetne repülni a földfelszín fölé.

A 2–25 kilogramm súllyal rendelkező, úgynevezett 2. kategóriába tartozó drónok repülési magassága meghaladhatja az 50 métert. Előírnák, hogy a légi járművet nyilvántartásba vetesse a tulajdonos. Csak 14 éven felüliek működtethetnék, és egy segítővel lehetne használni, aki a repülés helyszínén tartózkodik.

A 3. kategóriába a 25 kilogrammot meghaladó légi járműveket sorolják: ezeket 17 éven felüli személyek irányíthatnák, képesítéssel. Működtetését a közlekedésbiztonsági kockázattal arányosan engedélyhez kötnék, és előírnák az üzemi és repülési napló vezetését. Ennél a kategóriánál is tervezik, hogy egy segítő legyen jelen a reptetésnél, aki szintén rendelkezik a megfelelő képesítéssel. A nem várt károk megtérítése érdekében az üzemeltetőnek minden esetben felelősségbiztosítással is rendelkeznie kell.

A tárca terveiben szerepel egy új, VII. osztályú repülőtér kialakítása is, ahol oktatás, kutatás, fejlesztés vagy akár gyakorlás céljából lehetőség nyílna egy elkülönített területen drónt reptetni.

Olvasson tovább: