Kereső toggle

Globális elhízás

A 21. század legjelentősebb egészségügyi kihívása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarország a legkevésbé egészségesen élő nemzetek élvonalába tartozik: 10 percenként meghal valaki az egészségtelen táplálkozás, 21 percenként a dohányzás és 35 percenként a mozgásszegény életmód miatt. Mi vagyunk világviszonylatban a harmadik legkövérebbek, míg Európában listavezetők vagyunk ezen a téren. De a világon a legboldogtalanabbak is mi vagyunk, és dobogós helyen állunk az alkoholfogyasztásban is. A legtöbb emberben nem tudatosult, hogy az egészség mekkora érték, meg kellene őrizni, mert senki nem teszi meg helyettünk.

Miközben több kontinens országaiban rengetegen alultápláltak, sőt éheznek, a mai modern társadalmakban az elhízás egyre komolyabb problémát jelent felnőttek és gyermekek körében egyaránt, hozzájárulva számos krónikus betegség (cukorbetegség, magas vérnyomás, szívinfarktus, szélütés, daganat stb.) kialakulásához. A világ tápláltsági állapotáról szóló legújabb jelentés (Global Nutrition Report 2016) szerint a malnutríció világjelensége egyrészt az éhezés, másrészt az elhízás formájában jelentkezik. A felmérésben részt vevő 129 ország 44 százalékában tapasztalták az alultápláltság vagy az elhízás „igen súlyos mértékét”. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság friss kutatása alapján a világon arányaiban Magyarországon él a legtöbb elhízott ember az Egyesült Államok és Mexikó után, így Európában listavezetők vagyunk ezen a téren.

Az OECD 2014-es egészségügyi felmérése rámutat: a 30 vizsgált OECD-tagállam közül hazánkban a legnagyobb az elhízottak aránya. Az adatok alapján a felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott volt: a nők 62 százaléka, a férfiak 67 százaléka, összesen mintegy 5 millió ember rendelkezett súlytöbblettel. Az életkorral sajnos csak egyre nő a túlsúlyosak és elhízottak aránya: a fiatal nők több mint egyharmada, a középkorúak kétharmada, illetve az idősek több mint háromnegyede súlyfelesleggel rendelkezik. Vagyis háromból egy felnőtt elhízott, egy pedig túlsúlyos!

A 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) adatai szerint a felnőtt lakosság csaknem kétharmada túlsúllyal küzd, valamint számos táplálkozási kockázati tényező van jelen. Az általunk megkérdezett dietetikus, táplálkozási szakértő szerint is az elhízás több tényező együttes hatásának következményeképpen alakul ki: „A genetikai adottságainkon túl nagy szerepe van az életvitelnek, a gondolkodásmódnak és a környezeti hatásoknak is az elkeserítő magyarországi helyzetkép kialakulásában. Az emberek idő- és energiahiányra panaszkodva általában keveset mozognak, pontosabban sokszor azt látom, hogy nem megfelelően használják a testüket. A rendszeresen végzett, testi adottságokhoz igazodó mozgás több szempontból fontos, de nem elsődleges a testalkatunk optimális kialakítását illetően. Az egyéni igényeknek megfelelően felépített, tudatos étkezés és kiegyensúlyozott lelki beállítottság alapjaiban határozzák meg a testformánkat” – állítja Heszberger Edina.

Azok vagyunk, amit megeszünk

Egy kínai közmondás szerint egy betegségnek sok apja lehet, de minden betegség anyja a helytelen táplálkozás. A telített zsírsavak, a transz-zsírsavak, a só és cukor fokozott bevitele, a zöldségek, gyümölcsök alacsony fogyasztása ugyancsak kiemelt táplálkozási kockázati tényezőknek tekinthetők, s ezek a magyar lakosság igen széles rétegeit veszélyeztetik.

A felmérések szerint változatlanul kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, ugyanakkor a zsiradék jóval több az ajánlott mennyiségnél.

A szénhidrátfogyasztás összességében ugyan megfelelő, de mintegy 10 százalékkal elmarad a gabonafélék fogyasztása, miközben sok a cukoré.

„A táplálkozással alapvetően tudjuk befolyásolni a testünk működését sejtszinten. Igaz a mondás is: azok vagyunk, amit megeszünk. Testünk abból tud energiához jutni, amit a táplálkozással mi magunk juttatunk a sejtek energiatermelő folyamatához. Pontosítsunk, azok vagyunk, amit megeszünk, és amit abból sejtszinten a szervezet hasznosítani képes az energiatermeléshez. Tehát az, hogy milyen táplálékkal tud a szervezetünk jól működni, alapvető jelentőséggel bír. Nincs egészséges vagy egészségtelen élelmiszer, az számít, hogy az adott szervezeti igényeknek megfelelően mi szükséges az optimális és kiegyensúlyozott működés szempontjából. Mindenki különböző, egyénenként eltérő genetikai adottságokkal rendelkezik, így az anyagcserénk működése is eltérő szükségleteket feltételez – érvel Heszberger Edina, hozzátéve: a jó minőségű, tiszta, adalék- és vegyszermentes élelmiszerek fogyasztása is nagyon fontos. Egy hasonlattal élve, ha az autónkba alacsonyabb oktánszámú benzint tankolunk, ami olcsóbb, de nem hatékony, akkor az autónk nem tudja majd azt a teljesítményt nyújtani, amit elvárnánk tőle. Így van ez a táplálkozással is, ha nem adjuk meg a testünknek a megfelelő „üzemanyagot”, azért később fizetjük meg az árat, esetlegesen betegségek kezelésével.”

És ami kifejezetten elgondolkodtató: az egészséges táplálkozással megelőzhető lenne sok szív- és érrendszeri betegség, továbbá keringési probléma. A 65 évesnél fiatalabbak szív- és érrendszeri halálozásának több mint harmada a táplálkozással van összefüggésben, ugyanígy a daganatos betegségek 30-40 százaléka lenne megelőzhető megfelelő étkezéssel. „Az elhízás egy komplex módon kialakult anyagcsere-állapot, amely számos testi, lelki, valamint szociális következménnyel jár. A túlsúly és annak testi egészségünkkel kapcsolatos velejárói, mint a magas vérnyomás, szív- és érrendszeri elváltozások, társult cukorbetegség, ízületi panaszok szükségtelenül nehezítik meg életünket; nem beszélve az esetlegesen kialakuló depresszió, önbecsüléshiány és önértékelési zavar nem kívánt következményeiről” – hangsúlyozza a dietetikus.

Gyermekek is veszélyben!

Ma Magyarországon minden ötödik gyermek pluszkilókkal küzd – legalábbis a KSH adatai szerint. Október 11-e az elhízás világnapja volt, aminek alkalmából a Magyar Elhízástudományi Társaság közleményében szintén aggasztó tendenciára, a gyermekkori elhízás növekvő problémájára hívta fel a figyelmet. Például: a gyermekek táplálkozásában a túlzott édesség és rejtett zsír fogyasztását alapvetően csökkenteni kell. Vagy: 33 százalékkal több édesített üdítőitalt fogyasztunk, mint 10 évvel ezelőtt.

A diákok 29,4 százaléka soha nem reggelizik rendesen tanítási napokon, míg közel felük (48,3 százalék) minden ilyen napon fogyaszt reggelit.

A felsőbb évfolyamokban szignifikánsan kevesebben vannak a mindennap reggelizők: legnagyobb arányban – közel 60 százalékban – a legfiatalabbak, míg legkisebb arányban, 41,2 százalékban a 9. osztályosok. A tanulók 32,6 százaléka fogyaszt napi rendszerességgel gyümölcsöt. Mindössze 18,2 százalék a naponta többször is fogyasztók hányada, és több mint 10 százalék azoknak az aránya, akik még heti gyakorisággal sem esznek gyümölcsöt. A legfiatalabb korosztályban a tanulóknak még mintegy 45 százaléka minden nap eszik gyümölcsöt, majd az évfolyamok növekedésével folyamatos szignifikáns – összességében mintegy 20 százalékos – csökkenés figyelhető meg. A zöldségfogyasztás napi arányai a gyümölcsfogyasztáshoz hasonlók.

„Sajnos már gyerekkorban kialakulnak olyan helytelen életviteli szokások, táplálkozási minták, melyek nagymértékben hozzájárulnak a korai túlsúly megjelenéséhez. A rendszertelen étkezések, a nem megfelelő tápértékkel rendelkező élelmiszerek túlzott mértékű fogyasztása, valamint a mozgáshiány már kisgyerekkorban az anyagcsererendszer felborult működéséhez, túlsúlyproblémák kialakulásához vezet” – figyelmeztet Heszberger Edina.

Mi a megoldás?

Az elhízás pszichológiai hátterének feltárásán túl (stressz, lelki problémák, önjutalmazás, kisebbrendűségi komplexusok kompenzálása stb.) a tudatos és helyes táplálkozás kialakításához megfelelő információkra van szükség. Ám az információforrások megválasztásán sok múlik. Egy szintén friss felmérés azt hozta ki: honfitársaink csupán 18 százaléka egészségtudatos.

A dietetikus a következőket tanácsolja: „A tudatos táplálkozás kialakítása a testi adottságok feltérképezésével kezdődik, majd a helytelen szokások megváltoztatásával folytatódik. Mivel egyénenként különböző anyagcsere-sajátosságokkal rendelkezünk, a testi adottságoknak megfelelő táplálkozás felállításához sokszor szükség van objektív mérésekre és szakember segítségére. Az ennek megfelelő helytelen étkezési szokások megváltoztatása viszont már az egyéni felelősségen múlik, minden fejben dől el, és akarat nélkül a változás nem lehetséges. Tehát a gondolkodásmód megváltoztatásával kezdhetjük az étkezési szokásaink reformját is, de a helyes táplálkozás kialakításában a táplálkozási szakemberek javaslatai az irányadók a mindenféle divatdiéta és csodabogyó kipróbálása helyett. Ha az interneten böngészünk, általánosságokat alkalmazunk, vagy azt másoljuk, ami valamely ismerősünknek beválik, ne csodálkozzunk, ha az eredmények mégsem az elvárásainknak megfelelően alakulnak. Tonk Emil szavait idézve: aki sajnálja a tudás árát, az számoljon a tudatlanság költségeivel.”

 

A mozgás pozitív hatásai

Fokozza a dopamintermelést.
A dopamin egy különleges boldogsághormon, aminek képződése elégedettséggel, nyugodtsággal tölt el. Az edzés bizonyítottan az egyik legjobb módszer arra, hogy fokozd az agyban a dopamin termelődését.
Tréning az önbizalomnak is. Arra gondoltál már, hogy mozgás közben nemcsak magadat, de önbizalmadat is erősíted? Eléred az áhított súlyt, feszesebb, izmosabb lesz a tested, és ha jól érzed magad a bőrödben, az másoknak is feltűnik.
Csökkenti a szorongást és a depressziót. Több kutatás is alátámasztja, hogy a rendszeres mozgás kedvezően hat a hangulatra, csökkenti és idővel megszünteti a szorongás és depresszió tüneteit is.
Stresszpajzs. Ha nem vagy jó kondiban, akkor bizony a tested kevésbé ellenálló a stresszel szemben is.
A kezdő sportolók teste a mozgást pozitív stresszként éli meg eleinte, de ahogy kialakul egy állandó kondíció, kívül-belül védve leszel a stressztől.
Kreatív impulzusok. Egy frissítő edzés után mozognak legjobban az agykerekek, ami nem is csoda, hiszen a sportolás közben megnövekedett oxigénellátás hozzájárul a gondolatok szabad áramlásához is.
Több jut nyaralásra. Számos tanulmány támasztja alá, hogy a rendszeresen sportoló munkavállalók produktívabbak a mozgásszegény életmódot folytató társaikkal szemben, sőt mi több, kevesebb betegszabadságot vesznek ki, hiszen megerősödött immunrendszerük ellenállóbb a betegségekkel szemben is.
Emlékezz! A mozgás memóriára gyakorolt pozitív befolyása hasonló okokra vezethető vissza, mint a kognitív leépülés lassulását okozó tényezők. Egy memóriára irányuló kutatás szerint a rendszeres mozgásnak nemcsak megelőző szerepe van, de a már bekövetkezett memóriaromlást is sikerrel kezeli.
Gyógyszer a függőségre.
A mozgás közben képződő dopamin teljes mértékben helyettesíti a káros szenvedélyekhez kötött boldogságérzetet, így a romboló szokásokat sikerrel válthatja fel az egészséges életmód és a mozgás.
Asztma ellen. A sportolás erősíti a tüdőt és a hörgőket, így segít az asztma kialakulásának megelőzésében és a diagnosztizált asztma tüneteit is csillapítja.
Állítsd helyre vérnyomásod! Mozgás közben a vénák és erek is tréningeznek: kitágulnak-összehúzódnak. Napi fél óra mozgás bizonyítottan segít a magas vérnyomás kezelésében, így csökken a stroke és a szívinfarktus kialakulásának esélye is. (Forrás: sportkartya.hu)

Olvasson tovább: