A tragédia megelőzhető

Elérkezett a fűtésszezon, és máris hallani felfoghatatlan családi tragédiákról. Csak hazánkban minden évben 30-40 ember halálát követeli a csendes gyilkos, a szén-monoxid. Szakértők segítségével annak járunk utána, hogyan előzhető meg a szén-monoxid-mérgezés, illetve mit tegyünk, ha bekövetkezett a baj.

A vérben az oxigént a hemoglobin nevű vastartalmú metalloprotein köti magához, és így szállítja a szövetek számára az éltető gázt. A szén-monoxid attól mérgező, hogy sokkal erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén, így kiszorítja azt. A szövetek nem kapnak elegendő oxigént, vagyis az áldozat gyakorlatilag megfullad, hiába veszi a levegőt.

Nemcsak gázkészülékeknél áll fenn a szén-monoxid visszaáramlásának veszélye, hanem kandallók, kemencék, vegyes tüzelésű kazánok esetén is. Tökéletes égéskor széndioxid szabadul fel, a tökéletlen égéskor pedig szén-monoxid keletkezik az elégetett anyagtól függetlenül.

A lakásban több okból is felszaporodhat a szén-monoxid, illetve fogyhat az oxigén. Egyik ok a készülékek idős kora, és a karbantartás elmaradása – hívja fel a figyelmet György Roland műszaki biztonsági felülvizsgáló. „Magyarországon a gázfogyasztó berendezéseket használó háztartásokban a készülékek átlagéletkora 20-25 év, de nem ritkák az akár 40 éves cirkók, vízmelegítők sem.”

A másik ok a légutánpótlás hiánya. A készülékek többsége az adott helyiség levegőjét használja az égéshez, vagyis egy idő után a levegő-utánpótlás elfogyhat. Különösen igaz ez a modern, fokozott légzárású ablakok beépítése esetén. „Míg a régi ablakokon keresztül tudott megfelelő mennyiségű levegő bejönni a réseken keresztül, a fokozott légzárású műanyag vagy fa nyílászárókon szinte semennyi levegő nem tud bejönni a lakótérbe. Ezért, ha valaki nyílászárót cseréltet, mindenképpen kérje légbeeresztő, vagy köznapibb nevén szellőző beszerelését!”– figyelmeztet a szakember. Egy kazán általában két légbeeresztőt igényel, de ezt épületgépész mérnök által készített terv pontosíthatja.

A másik gyakran előforduló szabálytalanság, hogy a gázkészülékkel közös helyiségbe elszívó berendezést telepítenek. „Ezzel az a probléma, hogy míg a kazán a füstgázt mindössze 4-5 Pa nyomáskülönbséget használva próbálja kivezetni a kéményen át a szabadba, addig a szagelszívó vagy fürdőszobákba telepített páraelszívó berendezések az ellenkező irányba szívnak 200-300 Pa nyomáskülönbséggel. Ez 50-60-szoros túlerő a természetes huzat alapján működő kéménnyel szemben. Az eredmény pedig a tökéletlen égés, és az abból származó szén-monoxid-visszaáramlás.”

Fontos, hogy a kéményseprőket és az NGM-rendelet által előírt ötévenkénti kötelező gázipari műszaki biztonsági vizsgálatot végző szakembereket minden esetben beengedjük. A nem megfelelő keresztmetszetű vagy rossz állagú kémény ugyanúgy lehet veszélyforrás, mint egy elavult készülék. „Aki teheti, cserélje le régi, elavult készülékeit újabb, kondenzációs technológiájú kazánra. A kondenzációs kazánok nem az adott helyiség levegőjét használják, hanem a szabadból veszik az égéshez szükséges levegőt” – hívja fel a figyelmet György Roland. Ezen kívül mindenképpen érdemes felszerelni megbízható szén-monoxid-érzékelőt is, ezek kb. 15-20 ezer forintba kerülnek.

Mit tegyünk, ha már bekövetkezett a baj, egyáltalán hogyan vesszük észre? A tünetek nagymértékben függnek attól, hogy milyen tömény volt a belélegzett gáz, és hogy mióta van az áldozat a gáztérben – mondja dr. Ipolyi-Topál Gitta orvos-elsősegélyoktató. „Általában fejfájással, hányingerrel kezdődnek a panaszok, jellemző a bőr kipirulása is. Ha egy légtérben egyszerre többen lesznek rosszul, mindenképpen gondolni kell erre a lehetőségre! A gyerekek gyakran hamarabb jelzik a rosszullétet, mint a felnőttek.” A súlyos mérgezett arca élénkpiros, izmai megfeszülnek, összeszorított fogakkal kapkodja a levegőt, és hamar bekövetkezik az eszméletvesztés is. „Ilyenkor legfontosabb a kimentés, de vigyázva magunkra, hiszen gyakorlatilag egy percünk van, hogy mi magunk ne váljunk mérgezetté”– figyelmeztet a doktornő. Azonnal nyissunk ablakot, ajtót, és vigyük ki a mérgezettet a gáztérből. Ebben segítségünkre lehet az úgynevezett Rautek-fogás, amikor mindkét kezünkkel az eszméletlen beteg hóna alá nyúlva megfogjuk az alkarjait, hátát combjainkra fektetjük és úgy hátrálunk vele kifelé. „Tévhit, hogy nedves kendőt a szánk elé tartva kell mérgezett gáztérbe menni. A száj elé kötött kendőnek semmiféle szűrő-védő hatása nincs, nem szabad húzni vele az időt!”– oszlat el egy közkeletű vélekedést a szakember. A kimentett eszméletlen beteget fordítsuk stabil oldalfekvésbe, és hívjunk mentőt. Ha a légzés leállt, feltétlenül kezdjük meg az újraélesztést, de csak kimentett betegen, soha nem bent a gáztérben! Ha friss levegőre jutva jól is vannak az áldozatok, a lakásba addig nem szabad visszamenni, amíg a tűzoltóság szakemberei át nem vizsgálták, és a mentőszolgálatot is értesíteni kell.