Kereső toggle

Több mint klezmer18 éve

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tizennyolcadik születésnapját ünnepli a Sabbathsong Klezmer Band. Az együttes alapítói meggyőződéssel vallják, hogy zenekarukat nem emberi szándék, hanem az Örökkévaló akarata hívta életre. Ars poeticájuk – „több mint klezmer” – értelmében a zsidó–keresztény kinyilatkoztatáshoz térnek vissza: az Ó- és Újszövetség igazságainak hiteles képviselőiként mutatják be a klezmert mint stílusokon átívelő műfajt.

Masa Tamás: Soha nem állt szándékomban klezmerzenekart alapítani. Először 1996-ban jártam Izraelben, ahonnan rengeteg zenével tértem haza, de nagy hatással volt rám az akkor már javában működő és mára világhírű Budapest Klezmer Band is. Mivel érdekelt, hogy a Tanach hogyan szól eredeti, héber nyelven, felkerestem a Nagyfuvaros utcai zsinagógát, ahol épp nyelvtanfolyamot hirdettek. Deutsch László főrabbi úr szárnyai alatt megtanultam az alefbészt, valamint olvasni. A tanévzáró ünnepségen Bence barátom kíséretével előadtunk néhány héber dalt. Ekkor a főrabbi – Ézsaiás próféta 40. fejezetéből idézve – a következő igével bátorított bennünket: „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet,

így szól Istenetek!” Voltaképpen ez a kijelentés indította el a zenekart 1998-ban, amelyhez zenész barátaim sorra csatlakoztak. A rendezvényről készült amatőr felvétel Suriel Péter barátom közvetítésével eljutott Raj Tamás főrabbi úrhoz is, akit – saját bevallása szerint – megérintettek az őszinte, szívből jövő dallamok, a dalok közvetítette üzenet, és mecénásként felkarolt bennünket: ő adta ki első lemezünket, amely 2000-ben jelent meg. Itt feltétlenül meg kell említenem Soós István lelkész úr nevét is, aki a kezdetektől fogva lelkes támogatója a zenekarnak. Látszólag tehát a véletlenek egybecsengése vezetett az első album megjelenéséhez, de ma már tudjuk, hogy Isten láthatatlan keze volt a történésekben.

Miért pont „Sabbathsong”?

– A békességre, az Örökkévaló jelenlétében való megnyugvásra utal a kifejezés. Erre nem csak szombaton van szükségünk: meg kell tanulnunk a hét minden napján elrejtőzni Isten kegyelmében. Dalainkkal szeretnénk kiemelni az embereket a hétköznapok taposómalmából.

A Sabbathsong Klezmer Band fő célkitűzése a zsidóság és a kereszténység közötti fal rombolása, az évszázadok során kreált mesterséges ellentétek felszámolása. Sikerült-e ennek eleget tenni az elmúlt 18 évben?

– Általános vélekedés velünk kapcsolatban zsidó és keresztény körökben egyaránt, hogy a „híd” szerepét töltjük be. Akárcsak Pajor Tamás és zenekara, akik idén először önálló koncerttel lépnek fel a Dohány utcai zsinagógában a Zsidó Kulturális Fesztivál során. Úgy vélem, nem erőltethetjük rá a zsidóságra sem Jézust, sem a hitünket. Elsősorban nem szavakkal kell bemutatnunk a Messiást. Cselekedeteinkkel, kiállásunkkal éhessé tehetjük az embereket a Biblia igazságaira, de el is riaszthatjuk őket az evangéliumtól. A végső megoldást persze a Messiás színre lépése fogja jelenteni.

Kik alkotják a zenekart?

– Kilenc állandó taggal működünk, vannak köztünk professzionális, magasan képzett zeneművészek is, valamint jazz- és népzenészek. Hegedűn Bódi Mónika, klarinéton Szabó Bálint, tangóharmonikán Csányi Sándor, szaxofonon Schreier Norbert játszik. A buzukit, a gitárt és az úd nevű hangszert Szentkirályi György szólaltatja meg. Ábrahám János pozanon, Langer Zoltán nagybőgőn muzsikál, míg Andrasics Szabolcs a dobok mestere. Feleségem és én énekelünk, jómagam furulyán és trombitán is játszom. Hadd emeljem ki Rostás Csaba kollégánkat és barátunkat, aki hol darbukán, hol gitáron játszik, de neki köszönhető egyes héber nyelvű szövegek romani nyelvre való átültetése is. Feltétlenül meg kell említenem a Harmath Ágnes vezette Kinneret Kamarakórust, amellyel 2012 óta működünk együtt, és amely 25 lelkes hölgy- és férfitaggal színesíti, gazdagítja dalainkat.

Jiddis, magyar és héber nyelven is énekeltek…

– Ez így igaz, hiszen a jiddis eredetileg az askenázi, diaszpórában élő zsidóság anyanyelve volt. Sajnos a második világháború idején jiddis ajkú zsidók millióit irtották ki, napjainkban azonban reneszánszát éli ez az egyes helyeken hivatalos kisebbségi nyelvként elismert nyelv. Nem fordítjuk magyarra a jiddis dalokat, mert a magyarosítással elvész azok ízessége. Hozzá kell tennem, hogy dalaink 80 százalékát héber nyelven adjuk elő. A magyarul interpretált zsoltárok szövege ugyanakkor a héber eredeti, olykor szó szerinti átültetése – ebben a feleségem, Anita a jobbkezem. Olykor a spanyol és héber vegyítésével létrejött ladinó nyelven is felcsendül repertoárunk egy-egy gyöngyszeme.

Hány előadáson vagytok túl?

– Több mint ezer fellépés van a hátunk mögött. Ennek nagyobbik hányadát Sabbathsong Klezmer Bandként, kisebbik részét pedig színtársulatként jegyezzük. Ezen belül felléptünk mintegy 160 esküvőn – közöttük zsidó (ortodox és neológ) és keresztény házasságkötéseken egyaránt.

Az elmúlt 18 évben bőven volt szerencsétek neves előadóművészek társaságában fellépni…

– Igen. Nagy hálával tartozunk többek között Hegedűs D. Gézának, Garai Róbertnek, Barbinek Péternek, Kertész Péternek, Lukács Sándornak, Mihályi Győzőnek és Tarján Péternek, de nem mehetek el említés nélkül Tabányi Misi bácsi, Oszvald Marika, Tommy és Mia Víg, Szakcsi Lakatos Béla vagy Fekete László főkántor neve mellett sem. Tavaly nyáron a 100 Tagú Cigányzenekarral zenéltünk együtt nagy sikerrel, valamint gyümölcsöző kapcsolatot ápolunk Jávori Ferenc „Fegyával”, a Budapest Klezmer Band vezetőjével, és megadatott együtt színpadra állni a világhírű hegedűssel és klezmerkutatóval, Yale Strommal is.

2003-ban látott napvilágot a Yoshke című zenés darabotok, amely átível a koncert és a színdarab között. Mi motivált benneteket abban, hogy színjátszásra adjátok a fejeteket?

– A jiddis dalokat, amelyek legtöbbje a házasságról szól, egyetlen szálra fűztem fel. Mindezt régi zsidó történetekkel, viccekkel ötvöztem. A darabban rabbit alakítva kalapot és pajeszt öltöttem, miközben az együttes minden tagjának megvolt a maga szerepe. A mű bemutatója a Zsidó Nyári Fesztiválon volt. Az egész azzal kezdődött, hogy beszélgetésre invitáltak az ATV-be, ahol a riporter mutatott rá arra, hogy az, amit művelünk immár több mint klezmer… Akkor és ott, a stúdióban mondtam ki először, hogy a jiddis színházak világát szeretnénk megeleveníteni. A televíziós beszélgetés nyomán figyelt fel ránk először a Józsefvárosi Színház igazgatója, és ettől fogva felkérés felkérést követett.

A Láthatatlan Kéz című darab vagy 30 előadást élt meg…

– Valóban. 2005-öt írtunk akkortájt. Ráadásul egy új irányba, a musical felé indultunk el. Eredetileg Rostás Csaba kollégánk állt elő egy Eszter királyné történetére épülő táncjáték ötletével, a Pánczél-Oromszegi-Ábrahám trió mellett Szentkirályi György barátom is írt dalokat hozzá, és továbbléptünk a zenés játék irányába. A librettót Tóth Géza és Pintér Borus Sándor barátommal írtuk Kállai Pista bácsi ötlete alapján. Eszter királyné története, a zsidóság megmenekülése áll a középpontban. A darab legfőbb célja a modern kor Hámánjainak leleplezése. A mű keretjátékának sztoriját Fényes Szabolcs zeneszerző munkássága ihlette, aki üldözötteket bújtatott a vészkorszakban.

Érdemes említést tenni a Zenés sakk-kabaré és a Humorban hempergetett klezmer című produkcióinkról is. Mindkét darabot a klezmerrel fűszerezett zsidó humor alapozza meg. 2013-ban emlékeztünk meg Kabos Gyula születésének 125. évfordulójáról, aki 1939-ben elhagyni kényszerült Magyarországot a zsidótörvények miatt, amelyek ellehetetlenítették, és amelyeknek kevéssel ezután az áldozatává vált. A jubileum ihlette Kabos-darabot több alkalommal volt lehetőségünk bemutatni a Játékszín közönségének is. Tavaly Ábrahám, Seress, Zerkovitz, Márkus, Kerekes kerültek terítékre, mint a holokauszt korszakának zeneszerzői.

Idén 13. alkalommal lép fel a Sabbathsong Klezmer Band a Zsidó Kulturális Fesztivál keretei között – egészen pontosan szeptember 11-én a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában. Mire számíthatnak a vendégeitek?

– Produkciónk a Több mint klezmer 18 éve címet viseli. Összeállítottunk egy válogatást az elmúlt évek dalaiból, de elhangoznak majd kifejezetten erre az alkalomra készült új feldolgozások is. A Kinneret Kamarakórussal zsoltárrészleteket adunk elő. Sztárvendégeink Beke Farkas Nándor hegedűvirtuóz, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke, valamint Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész. Kiadós, színes, legalább kétórás előadással készülünk, de a többi legyen meglepetés!

Még véget sem ér a Zsidó Kulturális Fesztivál, szeptember 10-én kezdetét veszi a Spinoza Zsidó Fesztivál. Ott mivel fogadjátok az érdeklődőket?

– Jávor Pál a fenegyerek, a színművész és az ember című zenés játékunk premierjére szeptember 13-án kerül sor a Spinoza Színházban. A darabot Gál Róbert íróval állítottuk színpadra. És hogy miért pont Jávor? A világhálón böngészve elém került egy hangfelvétel, amelyen a művész átéléssel, allűröktől mentesen adja elő Pál apostol Korintusbeliekhez írt levelének jól ismert részletét, a Szeretet himnuszát. Ez teljesen új megvilágításba helyezte az addig leginkább mulatós sármőrként, első magyar férfi filmsztárként aposztrofált színészt. Lázas kutatásba kezdtünk. Hamarosan kiderült, hogy Jávor Pál 1934-ben feleségül vette Landesmann Olgát, azt a zsidó származású hölgyet, aki mellett hűségben kitartott egészen a színész 1959-ben bekövetkező haláláig. Jávor Pál igazságszerető, filoszemita ember hírében állt.

A vészkorszak idején lándzsát tört zsidó származású színésztársai mellett, még a színészkamara akkori elnökével, a nyilas érzelmű Kiss Ferenccel szemben is. Dühében összetöri Kiss mellszobrát, amiért kizárják a kamarából. A nyilas kormány hatalomra kerülésének napján, 1944. október 15-én elfogják. Először házi őrizetben, majd Sopronkőhidán és Ausztriában raboskodik. Kilenc hónapon át tartó fogsága idején naplót vezet, így maradt ránk megrázó végrendelete is, amelyben egyértelműen tanúságot tett a hite mellett: egyedül Krisztust követve érdemes élni.

Nem túlzás azt állítani: befutottatok, sikeresek vagytok. Hazai terepen egymást érik a Sabbathsong Klezmer Band fellépései. No, de mi a helyzet a világot jelentő deszkák nemzetközi meghódításával?

– Nagy örömünkre szolgál, hogy a Spinoza Színházba olykor kifejezetten miattunk érkeznek szervezett külföldi csoportok. Ilyenkor a „világ jön hozzánk”. Persze, mi is jártunk már többek között Németországban, Ausztriában, Romániában, Szerbiában. Többször is megkerestek bennünket Izraelből, azonban a kijutásunk – leginkább anyagi okok miatt – ez idáig meghiúsult. 10-12 ember utaztatása, a koszt és kvártély stabil pénzügyi hátteret igényel. A kultúra nem működik támogatás nélkül. Mi is keressük a továbblépés lehetőségeit, melynek egyik eszköze lehet az 1%-os felajánlás. Meggyőződésünk, hogy egyszer az Ígéret Földjén játszhatunk a választott nép örömére, a Mindenható dicsőségére. Azonban be kell látnunk, hogy a klezmer rétegzene; a hazai közönség gyarapítása sem kis kihívás, s mi úgy érezzük: elsősorban itthon kell helytállnunk.

Olvasson tovább: