Kereső toggle

Hogyan előzhetjük meg a vesekő kialakulását?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Régóta sokakat foglalkoztat a gondolat, hogyan tapasztalhatják meg a férfiak a vajúdás fájdalmait. Tulajdonképpen elég, ha megfelelő méretű hasat növesztenek. A vesekövesség legfontosabb hajlamosító tényezője ugyanis az elhízás, a vesegörcsöt pedig az egyik legtűrhetetlenebb fájdalomnak ismerjük.

„A vesegörcs az a betegség, amit többnyire az ajtóból is fel lehet ismerni, annyira jellegzetesek a tünetei – mondja a Heteknek Sánta Gyöngyi, egy vidéki ügyeleti szolgálat szakorvosa. A beteg szürkés-sápadt, hajladozik a fájdalomtól, mely deréktájon a legerősebb, de rendszerint lesugárzik a combtő felé.

A bőr hideg, nyirkos, és a rohamot hányinger, hányás is kísérheti. A panaszokat az okozza, hogy egy, addig a vesében nyugvó kő elindul a veséből a hólyagba tartó vékony vezetéken, majd elakad, és elzárja a vizelet útját. Általában görcsoldót és fájdalomcsillapítót adunk, és reménykedünk abban, hogy a vezeték elernyed annyira, hogy a kő lejjebb tud ereszkedni, és hamarosan koppan a vécécsészében.”

Bár nem mindenkinek lesz görcse, maga a vesekövesség Magyarországon húszból egy embert érint. A görcs ismétlődésének esélye egy éven belül 10 százalék, tíz éven belül 50 százalék. Pedig, mint azt Prof. Dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai klinikájának igazgatója elmondta, helyes életmóddal mind a vesekő kialakulása, mind a vesekövesség visszatérése megelőzhető lenne. „Elhízásban sajnos Európa-bajnokok, és világszinten is dobogósok vagyunk, a túlsúly pedig hajlamosíthat a vesekövességre.” – emeli ki a legfontosabb rizikótényezőt a professzor.

Dr. Szendrői Attila adjunktus, a klinika kősebészeti munkacsoportjának vezetője elmondta, hogy a vesekövek összetétele a vizelet pH-jával, közvetve pedig a táplálkozással függ össze. A túlzott cukorfogyasztás például amellett hogy hizlal, közvetlenül is fokozza a kőképző anyagok kiválasztását. Nassoláshoz válasszunk inkább gyümölcsöt, olajos magvakat, vagy lassan felszívódó szénhidrátot is tartalmazó kekszeket.

A magyar konyha kiemelt helyen szerepelteti a húsokat, de a szakember szerint érdemes figyelni arra, hogy a bevitt fehérje mennyisége ne haladja meg a testsúlykilogrammonkénti 1 grammot, mivel a túlzott fehérjebevitel csökkenti a citrát és a magnézium szintjét, e kettő pedig szükséges a vesekövesség elkerüléséhez. (Összehasonlításul: egy 80 kilós felnőtt napi fehérjeszükséglete 80 gramm, egy tenyérnyi méretű hússzelet kb. 20-25 gramm fehérjét tartalmaz). Az elfogyasztott fehérje kb. 25 százaléka legyen állati eredetű.

Nemcsak a fehérjék, de a zsírok minősége is számít. Az úgynevezett telített zsírok fogyasztása fokozza az oxalát és a kalcium kiválasztódását. A vörös és zsíros húsok fogyasztásában tartsunk mértéket, helyettük érdemes rendszeresen szerepeltetni a menünkben tengeri halakat, mint a lazac, a makréla, vagy a tonhal. A dió-, lenmag-, szója-, repceolajok használata javasolt, hiszen ezek többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak.

A sózást is rendszerint túlzásba visszük. Az OÉTI által végzett táplálkozási felmérés adatai szerint a magyarok sóbevitele átlagosan 13 gramm, ami elég hajmeresztő a nemzetközi ajánlásokban szereplő napi 5 grammos mennyiséghez képest. Ha nem is tudunk rögtön megfelelni az ajánlásoknak, érdemes erre az adatra gondolni egy pillanat erejéig, mielőtt a sótartóhoz nyúlnánk, különösen, ha hajlamunk van a vesekő kialakulására.

Amit viszont nem viszünk túlzásba, az a gyümölcsfogyasztás: Magyarország ebben a tekintetben még a fejlődő országoktól is elmarad, pedig a gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

A vesekövesség megelőzéséhez citrát- és magnéziumtartalmukkal járulnak hozzá.

Az adjunktus úr néhány közismert tévhitet is eloszlat a vesekövesség és a táplálkozás vonatkozásában: „Régebben azt tanácsolták veseköves betegeknek, hogy ne fogyasszanak tejterméket. Ma már tudjuk, hogy egyrészt a megfelelő kalciumbevitel hiányában a hölgyeknél csontritkulás alakulhat ki, másrészt a kalcium még a bélben megköti az esetleg elfogyasztott oxalátot, így az nem tud felszívódni, tehát a kalcium éppenhogy megelőzi az oxalátkövek kialakulását.” Szintén a régebbi szemlélettel szemben, vesekövesség esetén nem szükséges csökkenteni a spenót, az étcsokoládé, a rebarbara, és egyéb, viszonylag magas oxaláttartalmú élelmiszerek fogyasztását, hiszen ezek önmagukban nem okoznak akkora kárt, mint maga a vesekövességre hajlamosító életmód.

Az egyes ételek megszorítása helyett a testsúlyt érdemes rendezni, és egy egészségesebb étrendet kialakítani. Nem tévhit viszont, hogy az indokolatlanul, 1000 mg-os nagyságrendben fogyasztott C-vitamin fokozza a vesekövek kialakulásának kockázatát.

A megfelelő táplálkozás mellett rendkívüli jelentősége van a rendszeres testmozgásnak is. „A mozgás egyrészt optimalizálja a testsúlyt, másrészt az egészen pici kristályokat ki tudjuk mozdítani a veséből, ezáltal elejét vesszük a további növekedésnek.” – mondja Nyirády professzor.

A legfontosabb tanács pedig, hogy fogyasszunk elegendő folyadékot! Napi 2-2,5 liter folyadékot igyunk, lehetőleg nem késő délután „húzóra”, hanem egyenletesen elosztva a nap folyamán. Gyümölcsleveknél érdemes figyelembe venni, hogy a paradicsom, grapefruit, áfonyalevek nagy oxaláttartalmuk miatt nagy mennyiségben fogyasztva fokozhatják a kövesség kockázatát. Az összes bevitt folyadék nagyjából fele víz legyen. Például „a Szentkirályi ásványvíz mérsékelt ásványianyag-tartalma miatt alkalmas a vesekő megelőzésére” – mondja Nyirády professzor. Hogy kerül a Szentkirályi az asztalra? Erre már Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvizet tulajdonló Central Europe Mineral Water Holdig elnöke válaszol:

„Piacvezetőként felelősségünknek tartjuk, hogy fogyasztóinkat felvilágosítsuk arról, hogyan élhetnek egészséges életet, ezért csatlakoztunk a SE Urológiai Klinikájához, és támogatjuk munkájukat annak érdekében, hogy fogyasztóink minél hitelesebb forrásból értesüljenek a vesekő megelőzéséről és az egészségmegőrzésről.” – hangzott el az együttműködést megnyitó sajtótájékoztatón.

Jó hír, hogy az egészségmegőrzés nem is annyira bonyolult dolog, sőt! Ha valaki rákeres a cukorbetegség, a szívinfarktus, a stroke, az időskori elbutulás, az időskori látásromlás, a vastagbélrák megelőzésére, ugyanezeket a tanácsokat fogja találni.

 

A vesekő

A vesekövesség (latinul: nephrolithiasis) a vizeletkiválasztó rendszer betegsége, melynek során a vizeletben található kristályok kicsapódnak, követ formálnak. Ezek a kövek változó összetételűek és méretűek lehetnek, előfordulnak homokszemcse nagyságúak, de akár akkorák is, mint egy golflabda vagy egy tyúktojás. Akár tünet nélkül is távozhatnak a vizeletelvezető rendszeren keresztül. Tünetek rendszerint akkor jelentkeznek, ha elzáródást okoznak. Ekkor erős, görcsös fájdalom léphet fel. Ez a fájdalom a vesegörcs.
A vesekő általában felnőtt betegekben fordul elő a veseparenchimákban, a vesekelyhekben és a vesemedencén. Férfiakban gyakoribb mint a nőkben. A vesekő kialakulását befolyásoló tényezők a vizeletpangással járó betegségek, illetve az idült uroinfectio, az anyagcserezavarok, és a hajlam, melynek hátterében genetikai okok is fellelhetők.
A vesekövek különböző fajtái közül a kalcium-foszfát összetételű vesekő akkor alakulhat ki, ha kalciumtartalmú élelmiszert fogyaszt a beteg nagy mennyiségben huzamosabb időn keresztül. Kalcium-oxalátkő a húgykövek 50 százalékában található, képződésüket serkenti a vegetáriánus táplálkozás, de akár a C-vitamin túladagolása is. Az urátkő állati eredetű fehérjében dús táplálkozásnál, köszvényes betegeknél alakulhat ki, míg a cisztinkő kialakulására a hajlam örökletes, de van olyan vese-kőfajta (a struvinkő), amely csak fertőzött vizeletben alakul ki, összetevője magnézium, ammónia és foszfát.

Olvasson tovább: