Kereső toggle

Hasznos-e a családterápia?

Interjú Dr. Reineltné Gyuris Erzsébet családterapeutával

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miért éppen a nők kezdeményezik a válást? Mitől élő egy házasság? Mikor fontos a szakmai segítségnyújtás? A családterapeuta szerepéről és a válás következményeiről Dr. Reineltné Gyuris Erzsébet szakértővel beszélgettünk, aki „civilben” maga is 18 éve házas és háromgyermekes gyakorló anyuka.

Milyenek a magyar válási statisztikák?

– A házasságkötések száma – közel kétéves statisztikai adatokból merítve – ma Magyarországon 45 ezer évente. Az 1980-as években ez közel duplája, azaz 92 ezer volt. Ezzel szemben a válások száma dinamikus emelkedést mutat. Mondhatjuk úgy is, hogy több mint minden második házasság válással végződik, ami „darabszámra” körülbelül 27 ezret jelent évente. A válóperek 71 százalékát a feleségek kezdeményezik. A legfőbb válóokok: megcsalás, hűtlenség, alkoholizmus, játékszenvedély, bántalmazás, eltérő vallási nézetek és elhidegülés.

Ezzel nemzetközi viszonylatban hol állunk?

– Magyarország a válás tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el. A dél-európai országokban lényegesen alacsonyabb a válások száma, ami betudható annak, hogy ezekben az országokban nagyon erősek az egyház által kialakított társadalmi szokások. Ám mielőtt túl nagy jelentőséget tulajdonítanánk ezeknek a megtartó erőforrásként megjelenő vallási nézeteknek, hozzá kell tenni, hogy paradox módon a válások alacsony arányával párhuzamosan a házasságkötések száma is jóval alacsonyabb. Így igazi áttörést az egyházi tradíciók nem hoztak. Úgy is mondhatnám, nincs növekedés. Ami befolyik az egyik oldalon, azt elveszítjük a másikon.

Miért éppen a nők kezdeményezik a válást? Első gondolatra, ők vannak jobban kiszolgáltatva anyagi szempontból…

– Valóban a nők sokkal magasabb arányban kezdeményezik a tényleges válást. Arról, hogy a házasság a végső döntés meghozatala előtt mióta volt csak formalitás és nem élő kapcsolat, nincsenek konkrét adataink, ahogyan arról sem, hogy ki miatt romlik el visszafordíthatatlanul a kapcsolat. Viszont az elmondható, hogy a férfiak inkább képesek leélni az életüket egy rossz párkapcsolatban, mint a nők. A nőknek előbb lesz elegük. Ez betudható racionális okoknak, például a férfiak körében jellemzőbben vannak jelen olyan magatartásformák, amelyekkel már nagyon kényelmetlen az együttélés. Akár konkrét fizikai veszélyt is jelenthetnek a feleségre vagy a gyermekekre, például egy alkoholista, agresszív férj.

A nők sokkal differenciáltabban látják a kapcsolatokat, ezért sokkal érzékenyebbek a felmerülő zavarokra. A férfiak nehezen bírják a magányt, sokkal jobban megterheli őket a válás. Ez betudható annak is, hogy a bíróságok általában az anyánál helyezik el a gyermekeket, és a családi fészekből is legtöbbször a férfi kényszerül elköltözni. Összességében egy válás csak vesztes pozíciót teremt. Mindenki sérül, de leginkább a gyerekek.

Mit jelent, hogy differenciáltabb a nők gondolkodása?

– A párkapcsolat mindig két ember ügye, ebből következik, hogy a kapcsolattal való elégedettség mértéke is különböző lehet a felek részéről. Ez okozza a kapcsolat „önös” szubjektív értékelését, és azt, hogy gyakran csak az egyik fél éli meg a kapcsolat megromlását. Különösen igaz ez akkor, amikor a pár tagjai képtelenek a gondjaikról egymással beszélni. Kutatások szerint a nők érzékenyebbek az érzelmi-lelki síkon jelentkező párkapcsolati problémákra. Ezért nem véletlen, hogy a szakítások nagyobb részét ők kezdeményezik. Az elkötelezettebb felet – általában a nőket – erősebben frusztrálják a hiányosságok, hiszen, aki többet vár el a kapcsolattól, az differenciáltabban érzékelheti annak minőségét.

Mitől lesz élő egy kapcsolat?

– A jól működő kapcsolat lényege a testi-lelki egység. Két ember nem egymás mellett, hanem egymással egy csapatban, viszont nem összeolvadva él. A kapcsolat halálát jól tükrözi, ha a felek között megszűnik az intimitás, kommunikációjuk beszűkül a mindennapi rutin teljesítésére. Az intimitás néma gyilkosa a megszokás, a monotonitás. Hajlamosak vagyunk természetesnek elkönyvelni, hogy a másik mellettünk van, pedig egy élő kapcsolatért nap mint nap tenni kell. Az egymás iránti őszinte érdeklődést, az egymásnak adott minőségi időt, a tartalmas beszélgetéseket és a közös élményeket semmi nem pótolhatja.

Mit jelent az, hogy „nem összeolvadva él”?

– Az érett személyiség autonóm, érzelmileg levált a szüleiről, saját határai vannak. Általában két esetben válhatnak elmosódottá ezek a határok, ami teljesen normális: az egyik az anya és csecsemője közötti kapcsolat, a másik a szerelemben megélt szimbiózis. Ennek kiterjedése más esetekben éretlen személyiségre vall, és két alacsonyan elkülönült, vagyis összeolvadt ember kapcsolata nehezen tudja megtartani a családot nehézségek, krízisek idején, ugyanis mindkét fél könnyebben kerül regresszív állapotba. Az összeolvadt családoknál nem funkcionálnak a határok, szabályok, a hierarchia, így könnyen kaotikussá válik. Az összeolvadásra egy negatív példa, amikor a negyvenéves „gyermek” teljes egymásra utaltságban él az anyjával, ami meggátolja a normális párkapcsolat kialakításában.

Mennyire van jelen a közgondolkodásban a külső segítség kérése? Egyáltalán mi a szerepe egy családterapeutának?

– Családterapeutaként krízisintervenció vagy hosszabb terápiás folyamat során szembekerülünk a válás közvetett vagy közvetlen hatásaival. Nemcsak az adott családra gyakorolt, hanem a generációkon átívelő jelentősége miatt is hihetetlenül fontos, gyakran sorsdöntő a segítségnyújtás, a beavatkozás vagy be nem avatkozás mikéntje, a terapeuta értékközvetítő viselkedése. A családszemlélet terén még nagyon sok a vakfolt, és ebbe a kelleténél könnyebben beletörődünk. Nem kerül méltó hangsúly a család egészlegességére. Következésképpen értékes lehetőségeket veszíthetünk el a kezdet kezdetén a családban rejlő erőforrások feltérképezésének elmaradásával, holott az újrakezdés és gyógyulás lehetőségei sokkal gazdagabbak, mint első pillantásra gondolnánk. A családterápia megközelítése szerint a válás nem a család felbomlása, hanem a család felépítésének és egyensúlyának a megváltozása, melynek során a családi kapcsolatok átrendeződnek. Ezzel szemben a szociológia megközelítése szerint a válás nem más, mint a házasság felbomlása. Jelentős különbség. A válás testet-lelket megrázó traumatikus élmény, mely generációkon keresztül is elevenen hat. Egyes szerzők úgy fogalmaznak, hogy nem egyszerűen életesemény, hanem életsors. Alvarez a Házasság után című könyvében az öngyilkosság és a válás között von párhuzamot: a belső depresszió és a külső vereségtudat együttesen jelentkezik. A régi házasságok értékei, a szelídség, beletörődés, alázat, önzetlenség mára megkoptak.

A gyerekek zöme a válást követően elveszti a kapcsolatát az egyik szülőjével, vagy az szegényebben, esetleg mélyreható sérülésekkel folytatódik tovább. A páros életre épülő értékek mélyen beivódtak a társadalomba. Sokszor meg kell küzdeniük az érintetteknek valamilyen megbélyegzéssel (elvált szülők gyereke, árva stb.), különösen akkor, ha problémás a viselkedése vagy az iskolai teljesítményében zavar lép fel. Tudatában kell lennünk annak is, hogy a válási döntés meghozatalában meghatározó a mintakövetés is. Ez a „konfliktusmegoldó képlet” a családban tovább hagyományozódhat generációkon át, úgyhogy óriási felelősséggel kell kezelnünk a problémát.

Mikor tud a családterapeuta hathatós segítséget nyújtani?

– Egy család egészséges működéséhez elengedhetetlenül fontos a határok, szabályok hierarchikus szerveződése. Ebben sokat tud segíteni a családterapeuta. A család tartóereje a házastársi alrendszer stabilitása. Sokszor a gyermek problémája hozza a családokat terápiára. Általában viselkedési zavar, pszichoszomatikus zavarok, például asztma jelentkezik a gyermeknél, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen esetek nagy részében egy „elkendőzött” párkapcsolati problémával találkozunk. A gyermek nincs a helyén, az egész család az ő betegségére fókuszál, így a szülők kibújnak a valós probléma alól, ami sokszor nem tudatosul bennük. Ilyen esetekben a párkapcsolati nehézségeken dolgozunk, a házastársi alrendszert erősítjük, régi traumákat oldunk, és ezáltal az esetek többségében a gyermek tünetei is megszűnnek. Ennek magyarázata, hogy visszaáll az egyensúly a rendszer életében, így a gyereknek megszűnik az a szerepköre, amivel el kell terelni a figyelmet szülei esetleges házasságot veszélyeztető krízisközeli állapotáról.

Hierarchikus szerveződésen pontosan mit kell érteni?

– A jól működő család hierarchikusan szervezett. Legfelül áll a szülői, házastársi alrendszer és alatta a gyermek alrendszer. A testvérek között is létezik hierarchia. Az idősebb testvérnek több joga, de kötelezettsége is van. Patológiás, ha koalíciók jönnek létre, például anya-fia koalíció az apa ellen, vagy anyós-fia koalíció a feleséggel szemben. Ezek romboló erővel bírnak. Mi terapeuták ezeknek a szálaknak a kibontásában és az újrastrukturálásban tudunk segíteni, amire technikák széles tárháza áll rendelkezésünkre.

Mennyire népszerű ma Magyarországon a családterápiás segítség igénybevétele?

– A családterápia örvendetes módon hazánkban is egyre elérhetőbb és a társadalom által elfogadottabb, mint egy évtizede. Természetesen itt is elszaporodtak a kuruzslók, akik többet tudnak ártani, mint használni. Ezúton szeretném felhívni a figyelmet, aki szeretné igénybe venni ezt a szolgáltatást, hogy kizárólag a Magyar Családterápiás Egyesület nyilvántartásában szereplő szakemberekhez forduljanak. Akinek a nevét ott megtalálják, biztonsággal rábízhatják féltett titkaikat, hiszen az etikai kódex a munkánk alapja, ami a maximális titoktartást és szakmaiságot garantálja. Ezenkívül, mivel a mai értékválság nagyon sokféle családmodellt termelt ki, a legjobb hatásfok elérése érdekében a saját értékrendszerünkhöz legközelebb álló terapeutát igyekezzünk megkeresni.

Olvasson tovább: