Kereső toggle

Óraátállítás: megéri vagy sem?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Évente kétszer, tavasszal és ősszel közös megegyezés alapján átállítjuk óráinkat. Ám ez az egyszerű mozdulat sokaknak jelentős hatással van mind pozitív, mind negatív értelemben az életritmusára. Így akiket ez megvisel, azokban óhatatlanul felmerülhet a kérdés: valóban szükséges az állítgatás? Mióta alkalmazzák? Egyáltalán mi haszna van? Hogyan hat a szervezetünkre?

Már az ókori Rómában is eltérő időskálákat alkalmaztak a vízórákon, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához. 1784-ben Benjamin Franklin javasolta az órák átállítását a világítás költségeinek, azaz a felhasznált gyertyák mennyiségének csökkentésére. A modern társadalomban 1895-ben George Vernon Hudson vetette fel a 2 órás átállítás ötletét. Őt pedig William Willett javaslata követte, aki 4 vasárnapon át 20 perces lépésekkel oldotta volna meg a problémát. Ez alapján Robert Pearce törvényjavaslatot terjesztett az angol alsóház elé, melyet ekkor még elvetettek. Gyakorlatban elsőként végül Németország alkalmazta a nyári időszámítást 1916 áprilisában, melyet az első világháború alatt átvettek más országok (például az USA) is, de békeidőben beszüntették. Később ugyanez történt a második világháború idején. Hazánkban 1954 és 1957 között, majd pár év szünet után 1980-tól alkalmazzák.

Európában most már egységesen október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig tart a téli időszámítás, és hajnali háromkor állítják át az órákat. Az akkori EGK tagországok többsége az 1973-as olajválság idején határozta el a nyári időszámítás alkalmazását és 1977-ben be is vezették. Ezeket a szabályokat az Európai Unió 1994-ben egységesítette, melyhez hazánk 1996-ban csatlakozott, addig ugyanis itthon szeptemberig tartott a nyári időszámítás. De az USA-ban ettől eltérő gyakorlat figyelhető meg, melyet 2007 óta alkalmaznak. Náluk egy hónappal hosszabb a nyári időszak, és időzónánként különböző időpontokban állnak át.

Kezdetben az volt a nyári időszámítás bevezetésének a célja, hogy a napfényes órák magasabb száma miatt energiát takarítsanak meg vele. De használata más előnyökkel is jár. Hasznos például azok számára, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak, mivel tovább van esténként világos. Azonban nem mindenki osztja ezt a véleményt. Sokak szerint a légkondicionálók elterjedt használata miatt sokkal több energia fogy el, mint amennyit a világításon megspórolunk. Emellett károsan hat az egészségre és a mezőgazdaságra is. Ilyenkor akár 1-2 hétig is eltarthat, amíg az ember szervezete alkalmazkodik az új ritmushoz. Előfordulhat alvászavar, fejfájás, rossz közérzet, depresszív hangulat, étvágytalanság, ingerlékenység, alacsony koncentrálóképesség, alacsony vércukorszint. A környező napokban az infarktusok száma is megnövekszik. Egy 2009-es kutatás szerint pedig ilyenkor 6 százalékkal több bányabaleset történik, illetve az öngyilkosságok száma is nő. Az elterjedt vélekedésekkel ellentétben az agrárszektorra is káros hatással van az átállítás. Ezt bizonyítja, hogy Németországban és Amerikában a farmerek tiltakoztak leginkább, amikor bevezették, és később az ő kérésükre szüntették be a háború után. Ennek fő oka, hogy az állatok nehezen alkalmazkodnak az új ritmushoz, és emiatt csökkennek a hozamok.

A hivatalos álláspont szerint viszont megéri, mert évente egy nagyvárosnyi energiát spórolunk meg az átállítással. A MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) 2012-ben kiadott tájékoztatása szerint 120 GWh-t takarítunk meg egy évben, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ez országos szinten 6 milliárd forintot, fejenként évente 600 forintot jelent. 1949 óta gyűjtik az erre vonatkozó adatokat, melyek alapján megállapították, hogy lényegesen (1,5-3 százalékkal) csökken az esti órák terhelése. A vállalat vezérigazgatója szerint viszont nemcsak a pénztárcánkat kíméli a nyári időszámítás, hanem a környezet számára is hasznos. Egy Amerikában alkalmazott  képlet eredménye szerint

100 millió háztartás átlagosan 1 óra alatt 100 Watt áramot takarít meg. Azonban az egyéni fogyasztóknál jelentkező megtakarításnál az üzemek, a középületek kivilágítása és a bevásárlóközpontok esetén még jelentősebb.

A társadalom nagy része nem ért egyet ezzel, és sokan szeretnének változást elérni. Az oraatallitas.hu-n 1 millió ember támogatására várnak, hogy benyújthassák az átállítás eltörlésére vonatkozó kezdeményezést. Szerintük ugyanis a hátrányok nem állnak arányban a pozitív hatásokkal.

Tény, hogy ezzel nincsenek egyedül. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna 2011 óta nem állítja át az órákat. Az idei évtől pedig Chilében is megszüntetik a téli–nyári időszámítást, mivel kutatásokkal igazolhatóan semmilyen megtakarítást nem jelent az ország számára, ugyanis sok üzem megállás nélkül működik. Helyette inkább energiatakarékos megoldások kialakítására törekszenek, melyhez a lakosság együttműködését is kérik – mondta az energiaügyi miniszter. A visszajelzések alapján az állampolgárok is egyetértenek ezzel a döntéssel, mivel szerintük sem járt már előnyökkel a régi rendszer.

Ez azt jelenti, hogy Dél-Amerikában mára csupán néhány állam alkalmazza ezt a megoldást, míg Európában mindegyik. Ez alól sokáig egyedül Svájc jelentett kivételt. Ők az 1. világháború alatt sem vezették be, és a gazdák tiltakozása miatt a 2. világháborúban is csak rövid időre, a szomszéd államokhoz való alkalmazkodás céljából csatlakoztak a többiekhez. 1978 májusában 84 százalékos aránnyal döntött a nép a nyári időszámítás ellen, amit szintén a gazdák értek el, a már említett okok miatt. Így azonban Svájc lett az egyetlen európai ország, ahol nem volt átállítás, ez pedig káoszt okozott a nemzetközi közlekedésben. Emiatt 1981-ben mégis megszavazta a parlament. La Forclaz-ban a lakosok viszont úgy döntöttek, hogy bojkottálják ezt a döntést, így ebben a kis faluban azóta is ragaszkodnak a természetes rendhez.

Ám nem csak mezőgazdasági, egészségügyi vagy takarékossági szempontból vizsgálható a kérdés. Izraelben például vallási vitákat is generált. Ennek oka, hogy ők nem igazodnak az európai mintához, mivel a rós hásána és a jóm kippúr közötti szombat estére esik az átállítás időpontja. Ennek megváltoztatására a szekuláris képviselők már petíciót is benyújtottak, amivel viszont a vallásos közösség nem ért egyet. Mindkét oldalnak megvannak a saját érvei. Az ortodoxok számára például azért előnyös a jelenlegi megoldás, mert így kevesebbet kell a meleg nappali órákban böjtölniük. A szekulárisok viszont szeretnének Európához igazodni, ami több szempontból megkönnyítené számukra a hétköznapi életet.

Nagy kérdés tehát, hogy megéri-e az átállítás, és ha igen, akkor kinek és miért. Érezhetően elindult egy megszüntetési folyamat, melyhez egyre több állam csatlakozik. Európában azonban ez egyelőre még nem figyelhető meg, mivel valószínűleg sokakat visszatart, hogy nem akarnak kikerülni az egységes rendszerből, függetlenül attól, hogy esetleg már nem is értenek vele egyet.

Olvasson tovább: